Na puff, lassan semmi igazság nem marad a rendőrök által előadott verziókban. Eddig kiderült, hogy: nincsenek terepjáróik és a kommandósok sem foglaltak le ilyen típusú járműveket. Érdekes módon az egyik gyanúsítottat előbb elengedték, majd telefonon visszahívták, hogy őrizetbe vehessék. Cs. Istvánról van szó, akinek van egy sötétkék motorbiciklije. Miután ez a tény is nyilvánosságra került, láss csodát, több „szavahihető” cigány „szemtanú” akadt, aki látni vélte a motorost a bűntettek helyszínei körül. Egy szürke motoron, egy erős testfelépítésű férfi – így állítják a véletlenül sem tévedő cigány szemtanúk, akik vélhetően kéne még egyeztessenek a motorbicikli színéről a rendőrség kommunikációs osztályával. Időközben a kilenc eset, mellyel a testvérpárt gyanúsították nyolcra csökkent, de a sünök nem árulták el, hogy melyik eset és miért került ki a vádiratból.

„A Tóra-égetéssel kapcsolatban K. István neve nem merült fel” – közölte az ügy iratainak újbóli áttekintése után Simon Ernő hajdú-bihari főügyész. Korábban rendőrséghez közeli forrásból az MTI úgy értesült: K. István is gyanúsított volt az ügyben, de bizonyítékok hiányában még a bírósági eljárás előtt megszüntették ellene az eljárást. Ezt erősíti meg az a K. István akkori baráti köréből származó információ, miszerint a bűncselekmény idején 19 éves szkinhed nagyon megijedt, hogy börtönbe csukhatják, ezért háttérbe vonult az akcióktól.

K. Ápádról pedig kiderült már, hogy kifejezetten antirasszista nézeteket vallott, Izraelben is dolgozott, ami nem jellemző a szkinhedekre. K. István és baráti körét az NBH éveken át figyelte, majd amikor fegyvervásárlásba kezdett, akkor leszálltak róla. Cs. István állítólag kapcsolatban állt a Katonai Biztonsági Hivatallal. Ugyanakkor az NBH-s belső dokumentum is megállapítja, hogy a gyanúsítottaknak sem pénzük, sem szellemi képességük nem volt egy bűncselekmény-sorozat kiterveléséhez és végrehajtásához.

Összefoglalva: a gyanúsítottak közül egy kifejezetten antirasszista, egy állítólag a KBH munkatársa volt egy időben, egy talán szkinhed, de biztosan nem vett részt a Tóra-gyújtogatásban, amit eddig tényként tálalt elénk a sajtó és a sünkapitányok, nem foglaltak le fekete terepjárókat, sőt, semmilyen terepjárót. Kerültek új szemtanúk, akik szürke motoron száguldozó, erős testfelépítésű srácot láttak a bűncselekmények helyszínén, de mindez akkor derül ki, amikor a nyilvánosság is értesül arról, hogy Cs. Istvánnak milyen színű és márkájú motorja van. K. István nem vett részt a kislétai temetésen, és valószínűleg nem ő rabolta ki Kádár diktátor sírját sem. Amit eddig megtudtunk a „cigánygyilkosok” elleni bizonyítékokról és és körülményeikről, abból semmi sem igaz!

Három kérdés maradt a végére: mikor engedik szabadon a debreceni srácokat, mikor mond le Drazsé és Bencze és mikor nevezik meg a cigánygyilkosságok valódi elkövetőit?

Mindemellett felhívjuk a vádlottak figyelmét, hogy a hírhedt Bartus László a balliberális, “igazmondásáról hires” ÉS-ben azt állította, hogy igenis van kapcsolat:

“K. István 1995-ben egy társával felgyújtotta a debreceni zsinagóga frigyszekrényét. A tóratekercsek porig égtek. K. akkor mindössze 19 éves volt, büszkén vallotta magát szkinhednek. Korábban több eljárás indult ellene, mert cigányházak ablakait betörte. Most a romák ellen elkövetett sorozatgyilkosság egyik gyanúsítottja. Cs. István ugyancsak szkinhed volt, tinédzser korától verte a cigányokat. A rendőrség jelenleg őt tartja a sorozatgyilkos banda vezetőjének és fegyverszakértőjének. Ha megrajzoljuk az egykori bőrfejűek pályaképét, figyelemre méltó következtetésekre jutunk.”

Ajánljuk Bartus beperlését hitelrontás és hasonlók miatt. Egyáltalán nem veszett fejsze nyele a dolog – hadd utaljunk arra, hogy épp a minap nyert jogerősen pert a 168 Órával (annak “New York magyar gárdistái” cikkével) szemben a New York-i Polgári Kör vezetője.