Donald Trump nem csak a zsidónak betért lánya, Ivanka révén fennálló családi kapcsolata miatt lekötelezett a cionistáknak, hanem az utóbbi hónapokban már a választási kampányát bőkezűen pénzelő zsidók is egyre erőszakosabban követelték tőle az amerikai nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe történő áthelyezését. A nagykövetség áthelyezése egyben azt is jelenti, hogy Washington Jeruzsálemet – beleértve az 1967-ben megszállt, majd bekebelezett Kelet-Jeruzsálemet is – elismeri Izrael fővárosának. Ne felejtsük el, hogy Trump a választási hadjárat idején beszédet mondott a AIPAC nevű cionista nyomásgyakorló szervezet összejövetelén is, ahol megígérte, hogy elnökként áthelyezi a nagykövetséget, illetve elismeri az „egyesített Jeruzsálemet” Izrael fővárosaként.

Az egyik legerőteljesebben követelőző számlabenyújtó milliárdos zsidó Sheldon Adelson, aki hatalmas vagyonát a Las Vegasban és a világ más helyein levő kaszinóinak, szállodáinak köszönheti. A Binjámin Netanjáhu izraeli miniszterelnök barátjaként is ismert milliárdos az utóbbi hónapokban már többször is türelmetlenül emlékeztette Trumpot ígéretének betartására. De az elnök veje, az ortodox zsidó Jared Kushner is lelkes ösztönzője volt Jeruzsálem odaajándékozásának. Az a Kushner, akit Trump a megválasztása után a közel-keleti megbékélés egyik legfőbb egyengetőjének nevezett ki…

Trump is tisztában volt azzal, hogy Jeruzsálem elismerésével a zsidó állam fővárosaként lehull a lepel Amerika látszólagos béketeremtő szándékáról. Mostantól mindenki számára világos lett – amit a világ „antiszemitái” eddig is állítottak -, hogy Washington politikai, katonai és gazdasági téren támogatja a mindenkori jobb- és baloldali izraeli kormányok megszálló, zsidótelepítő politikáját. Trump tegnapi bejelentése után egyértelművé vált, hogy a palesztin-izraeli béketárgyalások megindításának látszólagos szorgalmazása is csak színjáték volt, s a Jeruzsálem státuszára vonatkozó szerencsétlen és erkölcstelen elnöki döntés pedig egy újabb véres közel-keleti konfliktus lángra lobbantója lehet.

Donald Trump a szerencsétlen politikai lépését tetézte azzal, hogy a döntést alig egy hónappal az 1917-es Balfour-nyilatkozat, az arabok Trianonjának 100. évfordulója után hozta meg. Mint ismert, Arthur James Balfour brit külügyminiszter 1917 novemberében levélben közölte Lionel Walter Rotschild báróval a londoni kormány szándékát, miszerint az első világháború utáni területi újrafelosztás részeként Nagy-Britannia támogatja a „zsidó nemzeti otthon” létesítését Palesztinában. A nyilatkozatban azonban az is benne foglaltatott, hogy a „nemzeti otthont” csakis a már Palesztina területén élő más népek jogainak tiszteletben tartásával lehet létrehozni. S hogy mi történt a palesztinokkal a „zsidó nemzeti otthon” 1948-as kikiáltása után, illetve közvetlenül előtte, azt a világon mindenki tudja.

Nagy-Britannia röviddel az első világháború lezárulása előtt a cionistáknak adományozott egy olyan területet, amely soha nem tartozott a brit korona uralma alá. Ez a földrész ugyanis, nevezzük Palesztinának, Erec-Jiszráélnek vagy Szentföldnek, még csak gyarmata sem volt Nagy-Britanniának, mert az Oszmán Török Birodalom feletti első világháborús – nem kizárólagosan brit – győzelem után London a Népszövetségtől csak átmeneti időre szóló mandátumot kapott Palesztinára. Egy évszázaddal később pedig egy sokak állítása szerint kiszámíthatatlan pszichopata amerikai elnök odaajándékozza a zsidóknak azt, ami szintén nem az övé, nem Amerikáé, a három monoteista világvallás számára szentnek számító várost, Jeruzsálemet. Trump ezzel a döntésével semmibe vette a nemzetközi jogot, a Jeruzsálem megszállásának véget vetését sürgető ENSZ-határozatokat. Félreértés ne essék: Trump elnök nem csak az 1967-es háború előtt is Izrael részét képező Nyugat-Jeruzsálemet ajándékozta oda nagylelkűen a cionistáknak, hanem az „egyesített Jeruzsálemet”, tehát Kelet-Jeruzsálemet is, amelynek határait Izrael 1967 után jócskán kitolta, az eredeti, a nem zsidó lakosság egy részét onnan elűzte, annak vallási, etnikai összetételét megváltoztatta.

Donald Trump, a mostani, illetve a korábbi amerikai elnökök Jászer ’Áráfát halála után a radikális palesztin politikusokkal és mozgalmakkal szemben a mérsékelt, a tárgyalásos megoldás híveként ismert Mahmúd ’Abbászt, a Palesztin Nemzeti Hatóság elnökét hosszú éveken keresztül hitegették a békés, úgynevezett „kétállamos” megoldás lehetőségével. Jeruzsálem odaajándékozásával azonban Mahmúd ’Abbász egyre hiteltelenebbé válik a palesztin tömegek szemében. Az amerikai elnök ugyanis egyértelművé tette, hogy mostantól nincs értelme a politikai megbeszéléseknek, alkudozásoknak, mert nincs miről tárgyalni.

A Trump-nyilatkozat után rögtön megoszlott a palesztin legfelsőbb politikai vezetés. Szá’eb ’Arikát, akit a világ „palesztin főtárgyalóként” ismer, bizonyos baloldali izraeli zsidó csoportokkal egyetértve úgy vélekedik, hogy a válságra a mandatárius Palesztina területén – tehát a Földközi-tenger és Jordán folyó között elterülő földrészen – létrehozandó kétnemzetiségű állam megalakítása lenne a legjobb megoldás. A saját és önálló „palesztin nemzeti otthont” kívánó palesztinok, így a Mahmúd ’Abbász elnök számára ez az elképzelés azonban elfogadhatatlan. ’Abbász a Trump-nyilatkozat után mondott beszédében rögtön egyértelművé tette, hogy ő továbbra is követeli a független palesztin állam létrehozását az Izrael által 1967-ben megszállt területeken, Kelet-Jeruzsálem fővárossal, az ENSZ 194. számú határozatának szellemében.

Hering József – Kuruc.info

Frissítés: Kirját-Jám izraeli városban ma parkot neveztek el Donald Trump amerikai elnökről hálából azért, hogy Izrael fővárosának ismerte el Jeruzsálemet - Írja a Divvuáh Risoni izraeli hírportál.

Mint arról fentebb beszámoltunk, már tegnap este fényfestéssel jelenítették meg az amerikai és az izraeli zászlót a jeruzsálemi óváros falán. Ma pedig a jeruzsálemi városháza homlokzatára az izraeli mellé fölvonták az Egyesült Államok zászlóját is. S ez még csak a hálálkodás kezdete.

H. J. - Kuruc.info