Október 31-én elhagyjuk az EU-t, akár lesz egyezség, akár nem lesz - jelentette ki.

Theresa May végső soron abba bukott bele hároméves kormányzás után, hogy mindenképpen az Európai Unióval megkötött megállapodás szerint, rendezett körülmények között akarta kivezetni Nagy-Britanniát az unióból. Az általa tető alá hozott megállapodásnak azonban nem sikerült többséget szerezni a brit parlamentben, a képviselők háromszori nekifutásra is leszavazták. May attól mindvégig elzárkózott, hogy egyezség nélkül léptesse ki az országot az EU-ból, mivel tartott ennek várható gazdasági következményeitől.

A 2016-os népszavazáson a Brexit mellett kampányoló Johnson a jelek szerint nem akarna hasonló megoldhatatlan helyzetbe kerülni, amennyiben megválasztják, és nem zárja ki az egyezség nélküli távozás lehetőségét - de első körben nem ebben gondolkodik, hanem az EU-val megkötött megállapodás újratárgyalásában: "Jó megállapodást úgy érhetünk el, ha felkészülünk a megállapodás nélküli kilépésre is" - vázolta fel stratégiáját. És hogy miért lenne sikeresebb az EU vezetőivel való tárgyalásokban, mint May?

"Egy új vezetőnek meglenne a lehetősége, hogy másként intézze a dolgokat, és egy új kormánynak az ehhez szükséges lendület sem hiányozna" - állította.

Ennek némileg ellentmond, amit Simon Coveney ír külügyminiszter, a britekkel folytatott tárgyalások egyik kulcsszereplője nyilatkozott: "Úgy vélem, hogy az Európai Unió egy új miniszterelnökkel sem köt kedvezőbb vagy lényegileg más megállapodást, mint amit Theresa May-jel kötött volna" - jelentette ki egy ír rádióadónak. "Azt hiszik, hogy egy új kormányfő keményebb tárgyalópartnernek bizonyulhat, és jobb egyezményt harcolhat ki Nagy-Britanniának. Csakhogy az EU nem így működik."

May utódját a konzervatívok július közepére választhatják meg, a jelöléseket az ezzel foglalkozó bizottság a június 10-én kezdődő héttel tervezi lezárni. Az új pártelnököt több körös szavazással választják meg.

(Index nyomán)