A voksolás eredményeként Líbia, Mauritánia, Namíbia, Szudán, Indonézia, Japán, a Marshall-szigetek, Dél-Korea, Örményország, Lengyelország, Brazília, Venezuela, Németország és Hollandia lesz 2020. január 1-jétől három évre a 47 tagú testület tagja.

A testületbe szintén jelentkező Costa Rica, Irak és Moldova alulmaradt a szavazáson.

Tarek William Saab venezuelai főügyész jelentős sikerként értékelte országa számára, hogy bekerülhetett a tanácsba.

Louis Charbonneau, a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezete képviselője az ENSZ-nél ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy „a Venezuelára leadott szavazat, a kínzásra, gyilkosságra és büntetlenségre leadott voksot jelent, hiszen ezek váltak Nicolás Maduro venezuelai elnök kormányának védjegyévé. A döntés a Venezuelából elmenekült és szörnyű humanitárius körülmények közé került emberek millióinak és az országban rekedt számtalan áldozatnak az arculütését jelenti” – hangoztatta Charbonneau.

Az Emberi Jogi Tanács a világszervezet egyik kormányközi testülete. A közgyűlés – az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának utódjaként – 2006. március 15-én döntött a létrehozásáról. A tanácsban helyet foglaló 47 állam képviselőjének feladata az emberi jogok védelme, a megsértésük elleni fellépés és ajánlások megfogalmazása. A testület évente három alkalommal ülésezik Genfben. Tagjait három évre választják meg a világ különböző térségeiből, így biztosítva a régiók arányos képviseletét.

A UNHRC egyes tagjait fokozottan érik bírálatok az emberi jogok rossz helyzete miatt.

(MTI)