A kormány előterjesztésére megszavazott jogszabály szerint 2020 márciusától a kisgyermekek óvodai felvételének egyik feltétele a kanyaróoltás beadásáról szóló igazolás. A védőoltással nem rendelkező gyermekeket valamennyi óvodából, köztük a magánóvodákból is ki lehet zárni.

Az iskolarendszerben a tankötelezettség miatt nem lehet a kitiltás eszközét alkalmazni, az oltási kötelezettségnek ellenszegülő szülők gyermekeit is be kell iskolázni. Ezért velük szemben a pénzbüntetés eszközét alkalmazzák, az új jogszabály szerint 2500 euróig (825 ezer forint) terjedő összegbe kerülhet a védőoltás beadatásának elmulasztása.

A kötelezettség alól csak egészségi okok miatt, orvosi szakvélemény alapján lehet felmentést szerezni.

Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter a szavazás előtti vitában hangsúlyozta: tévedés, hogy a kanyaró ártalmatlan betegség, és ezért nincs is szükség védőoltásra. A kanyaró erősen fertőző betegség, akár tüdő-, vagy agykárosodást is okozhat, az ellene kidolgozott kombinációs oltás viszont a mumpsz és a rubeola ellen is védettséget biztosít – húzta alá a miniszter.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa hozzátette, az is tévedés, hogy a védőoltások ellentétesek az emberi jogokkal, a rubeolához való jog nem létezik, az pedig tarthatatlan, hogy Németország nem teljesíti a fertőző betegségek elleni nemzetközi küzdelem céljait.

A koalíciós társ Német Szociáldemokrata Párt részéről Sabine Dittmar kiemelte: a német nyilvánosságban teljességgel téves, áltudományos információkkal igyekeznek rávenni szülőket, hogy törekedjenek arra, hogy gyermekeik elkapják a kanyarót. „Ez felelőtlenség, amit a törvényhozás nem nézhet tétlenül” – mondta.

A kormány előterjesztését ellenzéki frakciók is támogatták, kivéve az Alternatíva Németországnak (AfD) képviselőcsoportját. A CDU-tól és bajor testvérpártjától, a Keresztényszociális Uniótól jobbra álló párt részéről Detlev Spangenberg kiemelte, hogy az AfD szerint a védőoltás ugyan jól bevált eszköz a betegségek elleni küzdelemben, de az oltási kötelezettség a kanyaró és a gyermekek esetében felesleges. Tennivaló inkább a felnőttek és a bevándorlók esetében lenne – vélekedett az AfD-s képviselő.

A Robert Koch országos járványügyi intézet legutóbbi, 2017-es adatai szerint 93 százalékos az első osztályos általános iskolás gyermekek körében mindazok aránya, akik megkapták a kanyaró elleni oltás mindkét adagját, vagyis teljesen védettek a betegséggel szemben.

A kormány szerint ez nem megfelelő, a kanyaró teljes visszaszorításához legkevesebb 95 százalékos úgynevezett átoltottsági arány szükséges.

A Bundestag döntése irányváltás az oltási kötelezettségről Németországban évtizedek óta folytatott közéleti vitában. A döntéshozók eddig nem a kötelezettség bevezetésében, hanem a társadalmi összefogás ösztönzésében, az egészségügyi hatóságok, az orvosok, iskolák, óvodák és a családok közös erőfeszítéseiben látták a megoldást.

(MTI)