Charles Michel Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, az Európai Tanács hosszú vita után jutott megállapodásra abban a fontos kérdésben, hogy Európa a világ első teljesen karbonsemleges kontinensévé váljon.

A belga politikus arról tájékoztatott, hogy Lengyelország nem akadályozta meg a találkozó klímavédelemmel összefüggő állásfoglalását, ugyanakkor nem vállalt kötelezettséget az abban foglaltak végrehajtására.

Az állásfoglalás szövegét idézve elmondta, az Európai Tanács elismeri és tiszteletben tartja a tagállamok azon jogát, hogy önmaguk döntsenek energiaellátásuk biztosításához legmegfelelőbb technológiákról.

Elmondta, hogy az átállás jelentős állami támogatást és magánbefektetéseket igényel. E tekintetben az Európai Tanács üdvözölte az Európai Beruházási Bank bejelentését, amely szerint egymilliárd eurós beruházással támogatja az éghajlatváltozás elleni fellépést a 2021 és 2030 közötti időszakban.

Az Európai Tanács üdvözölte az Európai Bizottság azon bejelentését is, amely szerint 100 milliárd euró értékű beruházást kíván mozgósítani, hogy segítse az unió gazdaságainak környezetbarátabbá válását az éghajlatváltozás elleni fellépés jegyében.

Beszámolt arról is, hogy a tanácskozás első munkanapján megbeszélést folytattak az uniós költségvetésről az uniós tanács soros elnökségét betöltő Finnország által készített, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentum alapján.

Az elfogadott állásfoglalás szövegét ismertetve elmondta azt is, hogy az EU megerősítette a Törökország ciprusi területen végzett, jogellenesnek tartott fúrási tevékenységeire vonatkozó korábbi álláspontját.

Kijelentették továbbá, hogy a Törökország és Líbia közötti, a Földközi-tengeren fekvő tengeri területeik elhatárolásáról szóló egyetértési megállapodás sérti egyes államok önállóságát, nem felel meg a Tengerjogi Egyezménynek, és semmilyen jogi következménnyel nem járhat más államokra nézve – tette hozzá a tanács elnöke.

Angela Merkel német kancellár nyilatkozata szerint az éjszakába nyúló intenzív vitákat követően elmondható, hogy „mindannyian elkötelezettek vagyunk a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése iránt”.

Tájékoztatása szerint egy tagállam, Lengyelország nem vállalt kötelezettséget a közös nyilatkozat végrehajtására, ezért a tanács úgy döntött, hogy a kérdéshez jövő év júniusában visszatér.

Kijelentette, nincs megosztottság Európa tagállamai között. Arról van szó, hogy egy tagállamnak még időre van szüksége annak mérlegelésére, hogyan tudja a klímasemlegességhez kellő feladatokat végrehajtani.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a tanácskozást követően arról tájékoztatott, hogy Lengyelország mentesül a klímasemlegesség 2050-ig meghatározott elérése iránti célok végrehajtásának kötelezettsége alól.

Azt mondta, az uniós klímacélokat Lengyelország saját tempóban éri el. Hozzátette, Lengyelország nem lehet bűnös amiért olyan helyzetben van, hogy a célokat a kitűzött dátumig nem tudja teljesíteni.

„A kívánt átállást biztonságos és gazdasági szempontból az ország számára előnyös módon fogjuk tudni végrehajtani” – fogalmazott.

Kijelentette, a célkitűzés alóli mentesség mind pénzügyi, mind jogi szempontból jó megoldás, az állásfoglalás ugyanis nagy fokú rugalmasságot biztosít Lengyelország számára. Megelégedéssel nyugtázta az Európai Tanács által elfogadott szövegben szereplő nukleáris energiáról szóló kiegészítő záradékot is.

Az Európai Unió tagállamainak állam-, illetve kormányfői csütörtökön kezdődött kétnapos évzáró csúcstalálkozójukon a hétéves uniós költségvetés mellett az éghajlatváltozásról, fontosabb külkapcsolati kérdésekről, valamint Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről tárgyalnak.

(MTI)