Az örmény védelmi minisztérium közlése szerint az incidensre adott válaszul az örmény hadsereg lelőtt két azeri katonai helikoptert és három drónt.

Szintén örmény forrás szerint az azeri haderő Hegyi-Karabah régió székhelyén, Sztepanakertben is támadott több célpontot, bár az nem derült ki, hogy mik voltak ezek.

Az azeri védelmi minisztérium azt írta közleményében, hogy "ellenoffenzívát indított a teljes frontvonalon, hogy véget vessen az örmény haderő műveleteinek, és megvédje a civil lakosságot". Baku elismerte egy helikopter elvesztését, de közölte, hogy a légi jármű személyzetéből senki sem sérült meg. Az azeri és az örmény támogatást élvező erőket egymástól elválasztó vonal sűrűn aláaknázott senkiföldje, vagyis nem lakott területen húzódik - jegyezték meg hírügynökségi tudósítások.

Örményország és Azerbajdzsán régóta hadban áll az utóbbitól elszakadt, túlnyomórészt örmények lakta régió, Hegyi-Karabah hovatartozása miatt. Az itt élő örmények a Szovjetunió megszűnésekor, 1991-ben kihirdették a terület függetlenségét, amit Azerbajdzsán azóta sem ismer el. 1994-ben fegyverszünetet kötöttek a felek, de azóta is rendszeresek a fegyveres összetűzések, kisebb-nagyobb villongások Hegyi-Karabahban és az azeri-örmény határ mentén.

A két egykori szovjet köztársaság között az elmúlt hónapokban a korábbinál intenzívebbé váltak a határmenti összecsapások.

Kihirdették a rendkívüli állapotot, és teljes katonai mozgósítást rendeltek el vasárnap Örményországban, miután összecsapás volt az örmény és azerbajdzsáni haderő között a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régióban - jelentette be Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök.

Óriásira nőtt a feszültség Örményország és Azerbajdzsán között vasárnap délelőtt, miután Jereván közlése szerint az azeri erők nehéztüzérséggel támadtak célpontokat Hegyi-Karabah területén. Azeri közlés szerint akciójuk ellencsapás volt, válasz arra, hogy az örmény támogatást élvező erők azeri célpontokat támadtak a régióban.

Az örmény-azeri összecsapások beszüntetésére szólítottak fel vasárnap a világ vezetői, kivéve Recep Tayyip Erdogan török elnököt, aki országa támogatásáról biztosította Azerbajdzsánt.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője és az Európai Tanács az elsők között szólította fel a két országot a katonai lépések beszüntetésére. Hasonló felhívást tett közzé Szergej Lavrov orosz és Heiko Maas német külügyminiszter is.

Örményországban rendkívüli állapotot hirdettek ki és teljes katonai mozgósítást rendeltek el vasárnap, miután összecsapás volt az örmény és azerbajdzsáni haderő között a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régióban.

Felszólította Azerbajdzsánt és az Örményország által támogatott hegyi-karabahi szakadárokat vasárnap New Yorkban António Guterres, az ENSZ főtitkára, hogy azonnal vessenek véget a harcoknak a vitatott hovatartozású térségben.

Szóvivője, Stéphane Dujarric közleménye szerint Guterres arra is felszólította a feleket, hogy azonnal kezdjék meg a feszültség enyhítését, és térjenek vissza késlekedés nélkül az érdemi párbeszédhez.

Az ENSZ-főtitkár azt is jelezte, hogy kész telefonbeszélgetést folytatni az örmény és az azeri vezetőkkel.

A közlemény szerint a főtitkárt nagyon aggasztja a hegyi-karabahi helyzet, elítéli az erő alkalmazását, és részvétét fejezi ki az elesettek miatt.

Guterres teljes támogatásáról biztosította az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBESZ) minszki csoportjának erőfeszítéseit, és felszólította a konfliktusban érintett feleket, hogy működjenek szorosan együtt a minszki csoporttal a párbeszéd mielőbbi megindítása érdekében.

Örményország közlése szerint Azerbajdzsán légi és tüzérségi támadást hajtott végre Hegyi-Karabah ellen vasárnap. Baku állítása szerint a támadás egy örmény tüzérségi támadásra adott válaszlépés volt, és elfoglaltak legalább hét falut, de Hegyi-Karabah ezt tagadta.

Az összecsapások után Örményországban rendkívüli állapotot hirdettek ki, és teljes katonai mozgósítást rendeltek el. Azerbajdzsánban vasárnap éjféltől kezdve ugyancsak rendkívüli állapotot vezetnek be, valamint éjszakai kijárási tilalom lép életbe Bakuban, a nagyobb városokban és a hegyi-karabahi frontvonalon.

(MTI)