2020. november 26., csütörtök, Virág napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:34 Orbán: Magyarország nettó 4,1 milliárd eurót kap az EU-tól, és a többségében német cégek 6 milliárd eurót visznek ki évente az országból22:16 Meghosszabbítják a korlátozásokat Németországban22:03 BKK: minden jármű forgalomba állt Budapesten21:30 Folyosón, sátorban kötik oxigénre a súlyos koronavírusos betegeket Bukarestben21:17 Azért mondott le a holland euroszkeptikus párt elnöke, mert kiderült, hogy az ifjúsági tagozat nem a zsidó- és ratyikedvelő fiatalok gyűjtőhelye21:03 Irán mintegy 40 millió adag oltóanyag beszerzését tervezi20:46 Lavrov: Moszkva kész kielégíteni Bagdad minden haditechnikai igényét20:15 A dél-európai tagállamok elégedetlenek az EB migrációs tervével, mert nem tartalmazza a sáskák kötelező szétosztását19:58 Buzibefogadó társadalmat akar teremteni az EU - a "szivárványcsaládok" elismerését is kötelezővé tennék19:36 Az orosz főügyészség Varsóhoz fordult a Kaczynski fivérek telefonbeszélgetésének leiratáért - a lengyel külügy szerint provokáció19:18 Izraelben arra készülnek, hogy Trump a hivatali idejének lejárta előtt megtámadja Iránt19:13 Morawiecki elutasította az EB-elnök javaslatát a költségvetési feltételrendszer bírósági vizsgálatára19:11 A kínai elnök is gratulált Bidennek19:04 Nem a bokorban találta, saját csecsemőjüket vitte kórházba egy apa Szolnokon18:49 Meseország félidőben
24 óra legolvasottabbjai

Külföld :: :: Hozzászólások

Az azeri elnök egyenesen Habonytól kaphatott kommunikációs tanácsokat

Nikol Pasinján örmény kormányfő és Ilham Aliyev azeri elnök hétfőn a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva kifejezte készségét a személyes találkozóra.
Pasinján arra a kérdésre válaszolva, hogy kész lenne-e Moszkvába utazni és Aliyevvel tárgyalni, kijelentette: "A hegyi-karabahi konfliktust kizárólag békés úton kell rendezni. Kész vagyok minden szükséges erőfeszítést megtenni ennek elérése érdekében, egyebek között elutazni, találkozni és beszélgetni".
Aliyev azt mondta, hogy az azeri fél "kész találkozni Moszkvában vagy bármely más helyen annak érdekében, hogy véget lehessen vetni a szembenállásnak, és megtalálni a rendezés módjait". Közölte, hogy Baku "minden kapcsolatfelvételre hajlandó".
"Adott esetben erre szóló meghívást nem kaptam, ezért a kérdést nem hozzám kell intézni. Vlagyimir Putyin elnök, előtte meg Dmitrij Medvegyev sokszor személyesen vezetett le háromoldalú találkozókat Örményország és Azerbajdzsán vezetőivel. De azt követően, hogy Örményországban a hatalom feltételezhetően 'Soros' kezébe került, ezek az érintkezések megszűntek"
- fogalmazott az azeri államfő.
Zoom
Ha már Soros: fönt Nikol Pasinján örmény kormányfő, lent pedig Ilham Aliyev azeri elnök társaságában található
Kifejezte készségét a harci cselekmények gyors leállítására, ha Jereván "konstruktív" álláspontot képvisel majd a tárgyaláson.
A harcok szeptember 27-én újultak ki ismét. Moszkvában október 9-ről 10-re virradóra az orosz, az örmény és az azeri külügyminiszter tűzszünetben, valamint hadifogoly- és halottcserében állapodott meg, ennek azonban nem sikerült érvényt szerezni. A felek egymást vádolják a fegyvernyugvás megsértésével.
Szergej Lavov orosz külügyminiszter hétfőn a konfrontatív retorika fokozásának befejezésére szólította fel a hegyi-karabahi konfliktusban szemben álló feleket és a "felelős nemzetközi szereplőket", egyúttal sürgette a harci cselekmények beszüntetését. Közölte, hogy Moszkva, Baku és Jereván hamarosan kidolgozhatja a tűzszünet megfigyelésének mechanizmusát.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háborúban szakadt el, 30 ezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre.
A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. Jereván a népek önrendelkezési jogára hivatkozik, Baku pedig az állami szuverenitás és a határok sérthetetlenségének elvére hivatkozik.
(MTI)



Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready