A rendeletben az elnök azzal indokolta a kvóta meghagyását, hogy "az továbbra is indokolt humanitárius megfontolásból és a nemzeti érdek szempontjából". De ha a kvóta betelik a folyó pénzügyi év október 1-jei vége előtt és továbbra is fennáll a rendkívüli menekültügyi helyzet, akkor az elnök megemelheti a plafont - olvasható a rendeletben.

A rendeletet azonnal számos kritika érte Biden szövetségesei részéről a washingtoni kongresszusban, Dick Durbin demokrata párti szenátor például elfogadhatatlannak nevezte. Menekültügyi szervezetek úgy reagáltak, hogy ha nem is lehetséges a kvóta megemelése az eredetileg megígért szintre, fontos jelezni, hogy Amerika ismét világvezető lesz az elnyomottak befogadásában.

Ezek hatására Jen Psaki fehér házi szóvivő később azt mondta: az elnök várhatóan május 15-éig megemeli a kvótát. Azt nem árulta el, hogy mennyivel, és hozzátette: "tekintve, hogy nagyon alacsony kvótát örököltünk, nem valószínű, hogy az elnök 62 500 fősre tudja majd emelni azt, ahogy két hónappal ezelőtt ígérte a kongresszusban".

Az elnök februárban az idei pénzügyi évre ígérte a 62 500 fős kvótát, a jövő pénzügyi évre vonatkozóan már 125 ezer főset.

Az elnök tehát nem emelte meg elődje - Donald Trump - 15 000 fős felső korlátját, annak ellenére, hogy több mint két hónappal ezelőtt ígéretet tett arra, hogy 125 000 főre emeli az évente befogadható jövevények számát.

Trump elnöksége alatt folyamatosan csökkentették a befogadási plafont, amelyet Barack Obama adminisztrációja idején 110 ezerre emeltek. Az előző adminisztráció már 2017-ben 50 000 főben korlátozta a befogadható migránsok számát, 2018-ban a kormányzat 45 000-es kvótát állapított meg, amelyet először 30 000-re, majd 15 000-re csökkentettek.

Tisztviselők szerint Biden "kiigazítja" elődje intézkedéseit. Ennek keretében a jövőben felgyorsítják a migránsok befogadását, azaz a már átvilágított egyének gyorsabban jutnak be az Egyesült Államokba. Ezen kívül magasabb kvótát biztosít például az afrikai, közel-keleti és közép-amerikai "menekültek" számára, és feloldja elődje Szomáliából, Szíriából és Jemenből történő áttelepítésekre vonatkozó korlátozásait.

A mostani pénzügyi év október 1-jén kezdődött és eddig alig több mint 2000 migránst telepítettek át az Egyesült Államokba. A Fehér Ház közölte, hogy a 15 000-es számot maximálisan ki fogják használni. Egy névtelenséget kérő vezető kormányzati tisztviselője az AP hírügynökségnek azt mondta, hogy Biden megemeli a felső határt is, ha szükséges, de jelenleg az a prioritás, hogy meghatározzák, mely területekről fogadják be a leendő újamerikaiakat.

Az új elosztás alapján körülbelül 7000 helyet tartanak fenn az afrikai, 1000-et kelet-ázsiai, 1500-at az európai és közép-ázsiai, 3000-et a latin-amerikai és karibi, 1500-at a közel-keleti és dél-ázsiai import számára, valamint egy fennmaradó 1000 fős rést hagynak, amely szükség szerint felhasználható.

Jen Psaki, a Fehér Ház sajtófőnöke pénteken azt mondta: a késedelmes elnöki intézkedés oka egyrészt az volt, hogy "némi időbe telt, mire kiértékeltük, hogy a menedékkérelmeket feldolgozó rendszer mennyire hatástalan, és mennyire lerombolták, ezért sok részletét újra kellett építenünk." A tisztviselők ezen kívül a koronavírus járványt az Egyesült Államok déli határán kialakult migránsválságot említették az okok között, amelyek miatt csak mostanra született meg a döntés.

Az ország déli határán folyamatosan nő a bevándorlók száma, amiért a republikánus politikusok Joe Bident okolják. Az elnök hivatalba lépése óta ugyanis több olyan kormányzati intézkedés is született, amely arra ösztönözte a közép-amerikai bevándorlókat, hogy elinduljanak az Egyesült Államok felé.

Az április 8-án nyilvánosságra hozott adatok szerint márciusban az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Ügynökségének (CBP) emberei több mint 172 ezer illegális bevándorlóval kerültek szembe a határon. Szintén a CBP összesítése szerint a múlt hónapban illegálisan az Egyesült Államokba belépők között több mint 18 800 kísérő nélküli kiskorú volt.

(MTI nyomán)