2021. június 13., vasárnap, Antal, Anett napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
10:52 Két halálos áldozata van egy debreceni lakástűznek10:36 Európa legnagyobb mecsetje franciásítja el még jobban Strassburgot10:19 Ezúttal dohányzás miatt tartóztathatták le a Pussy Riot egyik tagját10:01 Gázrobbanás miatt omlott össze egy piacépület Kínában09:45 Már PCR-teszt nélkül is beléphetünk Bosznia-Hercegovinába09:25 Ha gyilkolnak a cigányok, az nem érdekes, de ha felvonulnak a hazafiak, máris fokozott a rendőri és a momentumos készültség09:19 Csaknem 175,7 millióra nőtt a világ regisztrált covidosainak száma08:57 A rendőri erőszak ellen tüntettek Tuniszban08:39 Családlátogatás közben kilőtték az egyik riói milíciavezért08:20 Cihanouszkaja: Lukasenka csak a szankciók nyelvét érti07:59 Brit tudósok szerint az oltásrettegők többsége végül mégiscsak beoltatja magát07:42 A változó elszámolás ellenére sem rossz befektetés a napelem07:24 Bolsonaro megint büntetést kapott, mert nem viselt maszkot06:53 Már a 7. században járhattak az Antarktiszon a maorik22:25 Brit tudósok összefüggést találtak a hosszú orr és a bütykök között
24 óra legolvasottabbjai

Külföld :: :: Hozzászólások

Liberálisszomorító adatbázis: színesbőrűek és nők is tartottak rabszolgákat Franciaországban

Reklám

Nem csak fehér gyarmatosítók részesültek állami kártérítésben Franciaországban a rabszolgák felszabadításakor a XIX. században - derül a rabszolgaság eltörlésének emléknapján a CNRS nemzeti kutatóintézet által közzétett adatbázisból.
Zoom
Illusztráció - de az Európában és Amerikában élősködő négerek tekintélyes része ma is csak erre lenne alkalmas
A rabszolgaság végleges franciaországi eltörlése után 153 évvel került fel az internetre az az adatbázis, amely az egykori rabszolgatartóknak a francia állam által - a felszabadított rabszolgák után - kifizetett kártérítések részleteit tartalmazza. Ebből a Le Monde című napilap közölt részleteket. A lap szerint a korábbiaknál jobban megérthető a korabeli rabszolgatartó társadalom összetettsége, és azoknak a beruházásoknak az eredete, amelyekből a mai napig létező, nagy családi vállalkozásokat hoztak létre.
A francia állam 1849 után 10 ezer rabszolgatartónak mintegy 126 millió aranyfrank értékű kártérítést fizetett ki, amely a nemzeti jövedelem 1,3 százalékának felelt meg, azaz mai értéken mintegy 27 milliárd eurónak. Az elterjedt vélekedéssel ellentétben azonban a kártérítésből nem csak fehér telepesek részesültek.
"A rabszolgaság eltörlését kimondó 1848. április 27-i törvény okozza a szemantikai zavart" - mondta a lapnak Myriam Cottias, a CNRS kutatója. A törvényben a telepes szó szerepel, ami a fehér gyarmatosítókra utal, pedig a kártérítést a rabszolgatartók kapták, akiknek egy része színesbőrű volt.
A ma is Franciaországhoz tartozó Martinique szigetén például a rabszolgatartók harmada fekete vagy mesztic volt, többségük kisbirtokos.
Jelentős számban voltak nők is a kártérítést igénylők között, voltak köztük telepesek özvegyei vagy olyan egyedül élő nők, akiknek volt néhány rabszolgájuk.
Az állam által kifizetett kártérítés összegét a rabszolgák ára alapján állapították meg, külön-külön minden volt gyarmaton. Az árak a cukorültetvényeken voltak a legmagasabbak, elsősorban Réunion szigetén, ahol a rabszolgaság eltörlésekor felfutóban volt a cukortermelés. Itt rabszolgánként 671 frankot kapott a volt tulajdonos, Martinique-en 409 frankot, míg Guadeloupe-on 447 frankot. Ezután következett Guyana, Szenegál és a madagaszkári Nosy Be, ahol kevesebb mint 40 frankot ért egy rabszolga.
Az adatokból az is kiderül, hogy a spekulánsok hogyan gazdagodtak meg a kártérítésből. Franciaország európai részéről sokan néhány hónappal a rabszolgaság eltörlése előtt csak azért utaztak a karibi térségbe, hogy egyesével felvásárolják a rabszolgákat a közelgő kártérítés reményében.
A kártérítések egy része egyébként a franciaországi alkuszok vagy - adósság-visszatérítésként - hitelezők zsebébe került, ami arra utal, hogy nem minden rabszolgatartó volt gazdag ültetvényes.
A kártérítésből részesült 10 ezer ember profilja nagyon vegyes képet mutat. A legnagyobb rabszolgatartó a felszabadítás pillanatában a Réunion szigetén élő Louis Marie Gabriel Le Coat de Kerveguen volt, aki 1,9 millió frankot kapott az 1680 rabszolgájáért cserébe. A rabszolgaeladással foglalkozó Gradis család szintén több százezer frankhoz jutott a több száz rabszolgájáért. A család leszármazottai jelenleg egy pénzügyi befektetési társaságot vezetnek.
Hasonló adatbázist elsőként Nagy-Britannia hozott létre 2013-ban, abban 47 ezer név szerepel. A britek 1833-ban 20 millió fontot, a nemzeti költségvetés 40 százalékát fizették ki a volt rabszolgatartóknak, akik között Franciaországhoz hasonlóan a nők aránya 40 százalék körül volt.
Jelentős különbség a két adatbázis között, hogy míg a francia kutató egyik célja az volt, hogy megmutassák mennyire összetett volt a rabszolgatartó társadalom, a brit összesítés nem különbözteti meg a színesbőrűeket, és nem szolgál jelzésekkel a kapitalizmus fejlődéséről az ipari forradalom idején. Pap Ndiaye történész, a párizsi Politikatudományi Intézet történész-professzora szerint a francia adatbázis "ellentmondásos válaszokkal szolgál a mai világ kérdéseire", ezért "óva int a politikai célokra történő felhasználásától"...
(MTI nyomán)



Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2021 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready