Mississippi állam 2018-ban fogadott el egy törvényt, amely csak egészségügyi vészhelyzetekben vagy súlyos magzati rendellenességekkel járó esetekben engedélyezte volna az abortuszt a terhesség 15. hete után. Később Carlton Reeves szövetségi bíró megsemmisítette a törvényt, és a fellebbviteli bíróság helybenhagyta - a Barack Obama volt amerikai elnök által kinevezett - Reeves ítéletét. Mississippi fellebbezett a döntés ellen, azzal érvelve, hogy a tilalom célja az anya egészségének és a magzat életének védelme volt.

"Amerika nem lehet emberséges, civilizált társadalom, ha a bíróságai meggátolják a törvényhozókat abban, hogy észszerű korlátokat szabjanak az ártatlan élet elvétele ügyében" - mondta Lynn Fitch, Mississippi állam ügyésze. A déli állam külön törvénnyel rendelkezik a terhességmegszakításról, amely a 20. hét után tiltja az abortuszt.

A mostani ügy lehetőséget ad arra, hogy a legfelsőbb bíróság felülvizsgálja az évtizedek óta precedensnek számító, úgynevezett Roe/Wade döntést is. 1973. január 22-én a legfelsőbb bíróság úgy határozott, hogy az alkotmány 14. kiegészítése alapján, a magánélethez való jogra hivatkozva az abortusz tiltását az első trimeszterben alkotmányellenesnek nyilvánítja. Innentől fogva egyik állam sem tagadhatta meg a törvényeiben a nőktől a terhesség első három hónapjában a legális, biztonságos abortuszt.

A legfelsőbb bíróság októberben kezdi meg az ügyben az érvek meghallgatását. Ez lesz az első abortusszal kapcsolatos ügy a testület előtt azóta, hogy tavaly októberben megválasztották Amy Coney Barrett konzervatív bírót. Barrett a harmadik konzervatív alkotmánybíró volt - Neil Gorsuch és Brett Kavanaugh után -, akit Donald Trump volt amerikai elnök jelölt, és akit a szenátus meg is szavazott.

Sajtóinformációk szerint az abortusz ellenzői pozitívan fogadták a legfelsőbb bíróság hétfői bejelentését, ugyanis szerintük a konzervatív bírókkal kiegészült bíróság "sokkal inkább fogékony lehet a Roe/Wade ítélet megsemmisítésére", mint a korábbi testület.

(MTI)