Hászán Roháni, az Iráni Iszlám Köztársaság leköszönő elnöke Teheránban találkozott Szejjed Ebráhim Ráiszolszádát most megválasztott államelnökkel, s gratulált neki a választási sikerhez – olvasható az IRNA Iráni Hírügynökség honlapján. Az Iráni Iszlám Köztársaság új államelnökét az iráni nép körében röviden csak Ebráhim Ráiszinak nevezik, s a nyugati sajtóban vallási ultraortodoxnak, Izrael- és Amerika-ellenesnek tartják. Gazdasági síkon az Oroszországgal és Kínával folytatott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok erősítésével kívánja ellensúlyozni a Washington és részben Európa által elrendelt, Teheránt sújtó szankciókat.
Szejjed Ebráhim Ráiszolszádát (négy szóból álló arab eredetű név a perzsák által is átvett arab betűkkel írva: سید ابراهیم رئیسالساداتی) nem számít nagyon öregnek, hiszen 1960-ban született a manapság több mint 3 milliós, a sí’ita muszlimok fontos zarándokhelyének számító Meshed városában. Vallásos család gyermekeként már ifjú korában beiratkozott az Irán szent városának számító Komban működő Hózá ’Ilmijjá nevű, a sí’ita vallási vezetők és tanítók egyik legfontosabb képzési iskolájába, teológiai főiskolájába. Ebráhim Ráiszit 1981-ben kinevezték az észak-iráni Kárádzs nagyváros, majd párhuzamosan az Ószövetség több könyvében is Áhmetá néven említett Hamadán város főügyészének. Még ugyanebben az esztendőben feljebb lépett a ranglétrán, miután elnyerte Teherán tartomány főügyészi hivatalát. Alig három évvel később, 1985-ben már a főváros, Teherán helyettes ügyésze lett.
 Szejjed Ebráhim Ráiszolszádát (Ebráhim Ráiszi) - Irán most megválasztott elnöke (fotó: AP) |
Ebráhim Ráiszi nevét az iráni rendszer ellenzéki politikusai összefüggésbe hozták a Modzsáhedin Hálk nevű iráni muszlim marxista gerillaszervezet és más baloldali szervezetek aktivistáinak 1988-ban történt tömeges kivégzésével. Az állítások szerint Ebráhim Ráiszi, akkor Teherán főváros helyettes ügyésze egyike volt azon négy vezető ügyésznek, bírónak és titkosszolgálati tisztnek, akik rendelkezéseinek következtében 1988-ban öt hónap leforgása alatt Iránban kivégeztek több ezer ellenzékit, illetve a rendszer ellen gerillaakciókat végrehajtó, tüntetéseket szervező személyt.
Rúholláh Múszávi Homeini ajatollah 1989-ben bekövetkezett halála után az azeri származású ’Áli Hoszájni Hámenei lett Irán legfelsőbb vezetője (mindmáig ő tölti be ezt a tisztséget), s ugyanebben az évben Ebráhim Ráiszit kinevezték Teherán főváros főügyészévé. Ráiszi 2004-től kezdve egy évtizeden keresztül Irán Legfelsőbb Bíróságának első elnökhelyettese volt, majd 2014-ben kinevezték Irán főügyészének. A főügyészi hivatásról 2016-ban lemondott, hogy betölthesse a szívéhez közel álló Ásztán-e Kodsz-e Rázávi elnevezésű muszlim alapítvány elnöki/felvigyázói tisztét. Szejjed Ebráhim Ráiszolszádát a 2017-ben lezajlott elnökválasztáson első ízben mérettette meg magát, amikor is az Iszlám Forradalom Népi Frontjának Erői nevű szervezet indította, azonban ezen a választáson alulmaradt a már akkor is hivatalban levő Hászán Rohánival szemben.
 Hászán Roháni leköszönő és Szejjed Ebráhim Ráiszolszádát megválasztott iráni elnök (fotó: IRNA) |
A most Irán elnökévé választott Ebráhim Ráiszit a nyugati sajtóban keményvonalas Izrael-ellenes politikusnak tartják, amely állítást ő maga is alátámasztotta, amikor nemrégiben újságíróknak kijelentette: megválasztása után Izrael kivételével a világ minden országával hajlandó diplomáciai kapcsolatot létesíteni. Álláspontját azzal igazolta, hogy a nemzetközi joggal és az ENSZ határozataival ellentétben Izrael nem hajlandó kivonulni az 1967-ben megszállt területekről, és minden eszközzel akadályozza a palesztin állam létrehozását. Ebráhim Ráiszi egyéb tisztségei mellett tagja a Harcos Tudósok Egyesületének (جامعۀ روحانیت مبارز), amely elvet minden kapcsolatot az általa a világ csendőrének nevezett Amerikai Egyesült Államokkal és a Közel-Kelet országai, illetve a palesztin területek ellen rendszeres katonai támadásokat intéző Izraellel.
Ebráhim Ráiszi támogatja a nemek elkülönítését, ellenez mindenféle nemi elferdültséget, s így természetesen az azonos neműek házasságát is. Az élet-, vallás- és nemzetellenes nyugati eszmék iráni térhódításának megakadályozására támogatja a világháló cenzúráját. Gazdaságpolitikájának fontos elemeként hirdeti az úgynevezett „ellenállás gazdaságát” a Nyugat, s elsősorban az Amerikai Egyesült Államok Irán ellen bevezetett szankcióinak ellensúlyozására. Az ellensúlyozáson Ebráhim Ráiszi elsősorban a Kínával és Oroszországgal folytatott élénk gazdasági kapcsolatokat érti.
Ebráhim Ráiszi nős, s a felesége, a teheráni Dzsámile Álámolhodá a Sáhid Beresti Egyetem professzora. Két leánygyermek édesapja.
Hering J. – Kuruc.info
Frissítés: Raiszi a voksok 62 százalékát gyűjtötte be
Ebrahim Raiszi konzervatív elnökjelölt nyerte az iráni elnökválasztást a szavazatok 61,95 százalékával a végleges eredmények szerint - jelentette be Abdolfazl Rahmani Fazli iráni belügyminiszter szombaton.
A pénteki elnökválasztáson 48,8 százalék volt a részvételi arány. Az iszlám köztársaság 1979-es születése óta nem volt ilyen alacsony az urnákhoz járuló szavazók száma.
Raiszi, aki korábban Teherán főügyésze volt, 17,9 millió szavazatot kapott a 28,9 millióból. Beiktatása augusztusban esedékes.
A politikus megköszönte a szavazatokat, és jelezte: reméli, hogy meg tud majd felelni az emberek bizalmának.
A második helyen a Forradalmi Gárda egykori parancsnoka, Mohszen Rezaei végzett 3,4 millió vokssal, harmadikként pedig a jegybank volt elnöke Abdolnasszer Hemmati futott be 2,4 millió szavazattal.
Az iráni elnökválasztáson eredetileg több mint hatszázan akartak indulni, de a jelölteket megrostáló, az állam iszlám jellegének megőrzéséért felelős, 12 tagú Őrök Tanácsa csak hét jelöltet fogadott el. Raiszi biztos befutónak számított, és Ali Hamenei legfelsőbb iráni vezető támogatását is bírta.
Az Őrök Tanácsának döntésével elégedetlen választók közül többen bojkottálták a voksolást, és a korábbi választásokhoz képest sokan, 3,7 millióan - szándékosan vagy véletlenül - érvénytelenül szavaztak.
Az iráni állami televízió a koronavírus-járványt és az amerikai szankciókat okolta azért, hogy a választópolgárok többsége otthon maradt.
A mérsékelt elnökjelöltként induló Hemmati gratulált Raiszi győzelméhez.
"Remélem, hogy kormánya - Ali Hamenei ajatollah vezetése alatt - virágzást és elégedettséget hoz országunk számára" - áll Hemmati levelében, amelyet a közösségi médiában is közzétett.
Haszan Róháni leköszönő elnök szombaton találkozott Raiszival, és szintén gratulált neki.
Külföldről többek között Vlagyimir Putyin orosz elnök is üdvözölte a keményvonalasok jelöltjének győzelmét. A Kreml szombati közleményében rámutatott: Moszkva és Teherán viszonya hagyományosan barátinak mondható.
"Számítok rá, hogy tevékenysége ebben a magas tisztségben a különböző területeken megnyilvánuló, építő kétoldalú együttműködés továbbfejlesztését, valamint a partnerséget fogja szolgálni a nemzetközi ügyekben" - írta a Kreml.
Bassár el-Aszad szíriai elnök, Barham Száleh iraki államfő, Recep Tayyip Erdogan török elnök és Sejk Mohammed bin Rasíd al-Maktúm, Dubaj uralkodója is az elsők között üdvözölte Raiszi győzelmét.
2. frissítés: Izrael nyugtalan, és ezt várják el mindenki mástól is
Izrael szerint a politikus megválasztása nyugtalansággal kell, hogy eltöltse a nemzetközi közösséget.
Lior Hajat, az izraeli külügyminisztérium egyik szóvivője aláhúzta: a keményvonalas politikus támogatja Irán katonai célú nukleáris programját, így megválasztása egyértelműen Irán rosszindulatú szándékairól tanúskodik.
Hozzátette: Raiszi, akit több mint 30 ezer ember kivégzésében játszott szerepéért a teheráni mészárosként emlegetnek, az eddigi legszélsőségesebb elnök az iszlám köztársaságban.
(MTI nyomán)
