A szóvivő leszögezte, hogy a Krím témájában homlokegyenest eltér Moszkva és Ankara álláspontja. Kifejezte reményét, hogy Törökország a későbbiekben változtat ezen, "tisztelettel az igazság és a dolgok valós állása iránt".

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban többször is kijelentette, hogy az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félsziget ügyét Moszkva "lezártnak" tekinti. A washingtoni orosz nagykövetség Facebook-bejegyzésben kifogásolta, hogy szerinte a péntektől vasárnapig megtartott választások alatt a Központi Választási Bizottság elleni kibertámadások felét amerikai területről indították. A diplomáciai képviselet magyarázatot kért erre.

A választási bizottság kedden közölte, hogy a kormányzó Egységes Oroszország 49,82, a kommunisták 18,93, a valójában jobboldali populista liberális demokraták 7,55, az Igazságos Oroszország - Hazafiak - Az Igazságért pártiak pedig 7,46 százalékot szerzett. A parlamentbe bejutott új párt, az Új Emberek a szavazatok 5,32 százalékát kapta meg.

A testület szerint a kormánypártnak 324 (198 egyéniben elért + 126 listás), a kommunista pártnak 57 (9 + 48), az Igazságos Oroszországnak 27 (8 + 19), a liberális demokrata pártnak 21 (2 + 19), a parlamenti újoncnak pedig 13 (listán szerzett) mandátuma lesz. Az egyéni szavazókörzetekben egy-egy mandátumot nyert a Növekedés Pártja, a Polgári Platform és a Haza. Emellett bejutott az alsóházba öt független képviselő is.

Hivatalos eredményhirdetés pénteken várható, az új összetételű alsóház első ülése pedig jövő szerdán lehet - írta az Interfax hírügynökség a kormánypártra hivatkozva.

Moszkvában a kormánypárt az online szavazatoknak köszönhetően minden körzetben nyert. Az elektronikus távszavazatok figyelembevételével a fővárosban az Egységes Oroszország 39,96, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja 22,66, az Igazságos Oroszország - Hazafiak - Az Igazságért 7,3, Oroszország Liberális Demokrata Pártja 7,08, az Új Emberek pedig 7,09 százalékot kapott. A kormánypárt támogatottsága tehát a fővárosban alacsonyabb volt, mint országosan.

Alekszej Navalnij ellenzéki politikus hétfőn az elektronikus szavazatok manipulálásával vádolta meg a hatalmat, rámutatva, hogy órákig - sajtóforrások szerint az urnazárás végéig - visszatartották őket. A nyilvánosságra hozásukig, az offline leadott szavazatok alapján Navalnij szerint Moszkvában 15-ből 12, Szentpéterváron pedig nyolcból hét körzetben győztek azok a jelöltek, akiket az általa kezdeményezett "okos" taktikai voksolás támogatott a kormánypárttal szemben.

Gennagyij Zjuganov, a kommunisták elnöke hétfőn kijelentette, hogy nem hajlandó elismerni a fővárosi online szavazás végeredményét. A kommunisták aznapi tüntetésükön követelték Moszkva belvárosában a számítógépen leadott voksok semmissé nyilvánítását.

Eduard Liszenko, a moszkvai városvezetés IT-főnöke hétfő éjjel a Rosszija 1 televízióban azt mondta, hogy a moszkvai online választás úgynevezett "blockchain" alapú, ezért nem manipulálható. Kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy kifejlesztője, a Kaspersky Lab csalással tenné kockára tekintélyét az üzleti világban.

Liszenko a késlekedést azzal magyarázta, hogy többször át kellett számolni a szavazatokat, mert a rendszernek van egy olyan funkciója, amely lehetővé teszi a szavazók számára a leadott szavazatok egy napon belüli utólagos módosítását. Elmondta, hogy a több mint 1,9 millió online szavazó közül több mint kétszázezren éltek ezzel a lehetőséggel.

Az orosz állami televíziókban egyébként téma volt, hogy a nyugati média alapvetően a Golosz független "szavazóvédelmi" szervezetre hivatkozva számolt be széles körben elkövetett visszaélésekről, egyebek között állami alkalmazottak szavazásra kényszerítéséről, többször voksoló emberekről és meghamisított szavazólapok kötegeinek urnába dobásáról. A Rosszija 24 hírtelevízió rágalmazással vádolta meg az Oroszországban idegen ügynöknek minősített Goloszt, egyebek között azt állítva, hogy közvetlenül nem vett részt a voksolás megfigyelésében, külön stúdiója van a hamis videók gyártására, és alaptalan híreszteléseket terjeszt.

A Novaja Gazeta független lap idézte Szergej Spilkin független választási elemzőt, aki azt állította, hogy az Egységes Oroszország 13,8 millió "abnormális" szavazatot kapott, és csalás nélkül a kormánypárt 31-33 százalékot ért volna el. Spilkin is gyanút sejtetett a moszkvai online választással kapcsolatban.

Az állami média híradásai egyébként azt hangoztatták, hogy a Navalnij-féle "okos választás" kudarcot vallott. Ezt a képet árnyalni látszik egyebek között a kommunisták - a taktikai választás fő kezdeményezettjei - várakozáson felüli szereplése, valamint hogy Alekszej Digyenko, a liberális demokrata párt jelöltje a tomszki 181-es választókörzetben legyőzte a kormánypárti Ilja Leontyjevet. Ezt 600 voksnak köszönheti, és alapvetően annak, hogy a Nagy-Britanniában, Párizsban és Litvániában élő oroszok inkább rá szavaztak. Az amerikai finanszírozású Szabadság Rádió híroldala Digyenko sikerét a taktikai voksolásnak tulajdonította.

A Kreml bírálói az orosz állami médiát propagandagépezetnek, az idegen ügynöknek minősített médiumokat és szervezeteket pedig hiteles forrásnak tekintik, a kurzushoz lojális politikusok és elemzők pedig fordítva.

(MTI)