Dries Van Langenhove politikai aktivistát, a Schild & Vrienden nevű flamand nacionalista ifjúsági mozgalom vezetőjét erőszakra való felbujtás és a szent holokauszt tagadása miatt ítélték el – döntött kedd reggel a genti büntetőbíróság.

Van Langenhove-ot, valamint szélsőjobboldali ifjúsági mozgalmának hat másik tagját különböző vádak alapján állították bíróság elé, beleértve a "gyűlöletbeszédet", a rasszizmust, a holokauszt "tagadását" és a helyi fegyvertörvény megsértését. A bíróság előtt álló többi tag közül ötöt felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek.

A 30 éves Van Langenhove "gyönyörködött a náci eszmékben, amelyek sok szenvedést okoztak. Alá akarja ásni a társadalmat" – mondta a (kicsit sem elfogult) bíró az ítélet kihirdetésekor.

A Schild & Vrienden vezetője a 2010-es évek végén politikai csodagyerekként vált ismertté, szélsőjobboldali fiatalokat szervezett online chatcsoportokba és közösségekbe. A VRT közszolgálati műsorszolgáltató 2018-as tévériportja kimutatta, hogy a csoport tagjai "rasszista és antiszemita üzeneteket cseréltek" csoportos csevegéseken, ami miatt bírósági vizsgálat indult a mozgalommal szemben.

Van Langenhove 2019-ben indult az országos választáson, és 2019 és 2023 között a Vlaams Belang (Flamand Érdek) frakciójának független tagja volt az ország szövetségi parlamentjében. A Vlaams Belang Flandria legjelentősebb szélsőjobboldali pártja, amely bevándorlóellenes retorikát folytat, és egy független Flandriát kíván létrehozni. A Politico szerint a Vlaams Belang jelenleg a legerősebb párt Belgiumban. A decemberi felmérek szerint a Flamand Érdek a szavazatok 25%-át tudhatná magáénak, míg a második 21%-kal a konzervatív Új Flamand Szövetség (Nieuw-Vlaamse Alliantie), a harmadik pedig a marxista Belga Munkáspárt (PVDA/PTB) 18%-kal. A választások 2024 júniusában esedékesek.

Van Langenhove 2023-ban elhagyta parlamenti mandátumát, hogy a politikai aktivizmusra összpontosítson.

Az ítélet most tíz évre megfosztotta Van Langenhove-ot bizonyos állampolgári jogaitól, amely idő alatt nem tölthet be közhivatalt, és nem indulhat a választásokon. Emellett 16 000 eurós (nagyjából 6 millió forintos) pénzbírságot is kell fizetnie. Van Langenhove ügyvédje azt mondta a helyi médiának, hogy fellebbezni fog az ítélet ellen. A Vlaams Belang vezetője, Tom Van Griekent lesújtotta az ítéletet, mondván: "A belga igazságszolgáltatás velejéig rohadt… Az első naptól kezdve ez egy politikai per."

A polgári pert egy egyetem és egy zsidó szupremácista csoport közösen indította Van Langenhove egyik televíziós megnyilvánulása után.

Dries Van Langenhove elítélésével kapcsolatban szeretném emlékeztetni a fiatalabb olvasókat, hogy 12 évvel ezelőtt a flamand egyetemek nemhogy feljelentették a szerintük holokauszttagadást elkövető személyeket, hanem éppen ellenkezőleg: ők maguk szerveztek holokauszttal kapcsolatos előadásokat.

Ilyen volt például a Genti Egyetemen Prof. Dr Norman Finkelnstein által tartott előadás A holokausztipar címmel. Az előadást a Flamand Katolikus Diákkör (más fordításban: Katolikus Flamand Diákok Uniója), a KVHV szervezte. Az eseményről mi is beszámoltunk.

Egyetemi éveim alatt volt szerencsém nyaranta több hónapot eltölteni Flandriában, ahol elmondható volt a kétezres évek elején, hogy az egyetemi ifjúság döntő része a Flamand Katolikus Diákkörrel (KVHV), vagy a Nacionalista Diákszövetséggel (NSZV) szimpatizált.

Néhány zavart tekintetű, lila hajú, tornából felmentett, drogos, homoszexuális egyetemi hallgató bohóckodott ugyan a helyi baloldali és antifa szervezetekben, azonban komoly erőnek nem számítottak az egyetemek falain belül. Ahogy azonban az etnikai arányok eltorzultak az új honfoglalók javára, úgy került be egyre több idegen kultúrájú és tébolyult kultúrmarxista fiatal a belgiumi egyetemekre is.

Szeretném hinni, hogy ez az életerős flamand nemzet a jövőben is képes megvédeni önmagát, az egyetemeit és fiatal nacionalista aktivistáit is az egyre erősödő és könyörtelenül nyomuló idegen eszmékkel és idegen érdekekkel szemben.

Tóth Máté
történész