A tagjelölt országok előrelépése a csatlakozási folyamatban kizárólag azon fog múlni, milyen ütemben hajtják végre a szükséges reformintézkedéseket - tette hozzá.

Szarajevó és Brüsszel is az Európai Unió tagjaként képzeli el Bosznia-Hercegovinát - állapította meg. Az ország 2016 februárjában nyújtotta be a tagság iránti kérelmét, a csatlakozási tárgyalások hivatalosan idén márciusban megkezdődhettek vele, mert az utóbbi években viszonylag jól haladt a szükséges reformintézkedések végrehajtásában - emlékeztetett. Azóta azonban jelentősebb előrelépés nem történt, mert az ország vezetése nem tud megállapodni a kulcsfontosságú reformintézkedések végrehajtásában. Még nagyon hosszú út és sok munka áll az ország előtt - figyelmeztetett.

Az október eleji áradások és földcsuszamlások okozta károkkal kapcsolatban a bizottsági elnök közölte: az Európai Unió 20 millió euró (8 milliárd forint) azonnal segélyt nyújt az országnak. Von der Leyen még csütörtökön a legnagyobb kárt elszenvedő Jablanicában azt mondta: az EU segítségnyújtása az azonnali segéllyel nem ért véget, utána is segíti a károk felszámolását.

Szerbia az egyike azon országoknak, amelyek a legközelebb állnak ahhoz, hogy az Európai Unió teljes jogú tagjaivá váljanak - húzta alá Ursula von der Leyen pénteken Belgrádban.

Az Európai Bizottság elnöke rámutatott, az Európai Unió Szerbia első számú kereskedelmi partnere és befektetője, ez a kapcsolat pedig egyre fejlődik, a következő évtől pedig a nyugat-balkáni ország is az Egységes Euró Fizetési Övezet (SEPA) részévé válhat, ami könnyebbé és gyorsabbá teszi majd a pénzügyi műveleteket. Ursula von der Leyen arra is kitért, hogy a nyugat-balkáni térség gazdaságát közelíteni kell az EU gazdaságághoz, és a térség piacát integrálni kell az uniós piacba. "Az elv nagyon egyszerű. Mi megnyitjuk az ajtót a szerb vállalatok előtt bizonyos szektorokban. Cserébe reformokra van szükség a tisztességes piaci feltételek kiépítése érdekében, amelyeket további uniós befektetésekkel fogunk támogatni" - húzta alá.

A közös sajtótájékoztatón Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök elismerte, hogy reformintézkedésekre van szükség a jogállamiság, kifejezetten az igazságszolgáltatás és a bírósági ügyek hosszát illetően. Emellett rámutatott arra, hogy Szerbia számára nagyon fontosak azok az infrastrukturális projektek, amelyeket az Európai Unióval közösen hajt végre.

Szerbiával 2014 januárjában kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, és a 35 tárgyalási fejezetből eddig huszonkettőt nyitottak meg, a legutóbbit 2021 decemberében. Aleksandar Vucic reményét fejezte ki, hogy Szerbia még az idei évben megnyithat egy újabb fejezetcsomagot.

Ursula von der Leyen a tervek szerint pénteken találkozott volna Milos Vucevic szerb miniszterelnökkel is, ám a találkozót lemondta azt követően, hogy kiderült a szerb kormányfő a nap során megbeszélést folytatott Makszim Resetnyikov orosz gazdaságfejlesztési miniszterrel a szerb-orosz gazdasági és politikai kapcsolatok erősítéséről.

(MTI)