Emmanuel Macron francia államfő kezdeményezésére az Európai Unió nyolc vezető országa, valamint az EU és a NATO vezetői találkoztak hétfőn Párizsban. A megbeszélés célja az volt, hogy megpróbáljanak egységesen fellépni az Ukrajnával kapcsolatos amerikai kezdeményezésekkel szemben.

A francia elnöki hivatalban sürgősséggel összehívott találkozón Emmanuel Macron és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mellett részt vesz António Costa, az Európai Tanács elnöke, Mark Rutte NATO-főtitkár, valamint Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia és Dánia miniszterelnöke.

A francia diplomácia azt követően hívta össze a találkozót, hogy a müncheni biztonságpolitikai konferencián az amerikai alelnök, J. D. Vance, Párizs értelmezése szerint, ellenséges beszédet mondott szövetségeseivel szemben, akik attól tartanak, hogy kizárják őket a tárgyalási folyamatból egy olyan kérdésben, amely őket is érinti, s alapvetően kihat a transzatlanti kapcsolatokra is.

"A találkozó valamennyi résztvevője felismerte, hogy a transzatlanti kapcsolat, az észak-atlanti szövetség és az Egyesült Államokkal való barátságunk új szakaszba lépett. Ezt mindannyian látjuk" - mondta hétfő este Donald Tusk újságíróknak.

Szavai szerint a találkozó résztvevői azt is megállapították: "eljött az ideje annak, hogy Európa sokkal nagyobb önvédelmi képességgel rendelkezzen".

"Egyetértés, egyhangúság volt abban, hogy a védelmi kiadások növelésére, mégpedig egyértelmű növelésére feltétlenül szükség van, és hogy nincs helye ingerültségnek, amikor egy amerikai szövetséges azt mondja, hogy költsünk többet, legyünk erősebbek, legyünk ellenállóbbak" - mondta Tusk.

Olaf Scholz német kancellár úgy vélte, hogy Európának és az Egyesült Államoknak a kollektív biztonság érdekében "mindig együtt kell cselekednie". A többi ország vezetőjéhez hasonlóan ő is a védelmi erőfeszítések fokozott finanszírozását szorgalmazta.

A védelmi erőfeszítéseik fokozásáról szóló megállapodáson túl azonban az európaiak abban nem tudtak megállapodni, hogy küldjenek-e csapatokat Ukrajnába egy esetleges jövőbeli tűzszünet biztosítása érdekében, jóllehet a kérdés a Moszkvával folytatott tárgyalások során a Kijevnek nyújtandó "biztonsági garanciák" középpontjában áll.

Keir Starmer brit miniszterelnök a megbeszélést követően felszólította az Egyesült Államokat, hogy nyújtson "biztonsági garanciát" Ukrajnában, mert ez "az egyetlen módja" annak, hogy Oroszországot visszatartsák az ország újabb megtámadásától.

"Kész vagyok megfontolni a brit szárazföldi erők bevonását más országoké mellett, ha tartós békemegállapodás születik" - mondta a találkozót követően a brit kormányfő újságíróknak. "De szükség van az Egyesült Államok támogatására, mert az amerikai biztonsági garancia az egyetlen módja annak, hogy hatékonyan elrettentsük Oroszországot attól, hogy ismét megtámadja Ukrajnát" - tette hozzá.

Keir Starmer bejelentette, hogy a jövő héten Washingtonba utazik, hogy találkozzon Donald Trump elnökkel, és "megvitassa, hogy mit tekintünk a tartós béke kulcsfontosságú elemeinek".

"Tervezünk egy további találkozót is európai kollégáimmal, miután visszatérek az Egyesült Államokból" - mondta, kiemelve, hogy az Egyesült Királyság "vezető szerepet" fog vállalni ebben a kérdésben.

A német kancellár ezzel szemben a vitát a csapatok küldéséről "rendkívül helytelennek" és "korainak" minősítette, Donald Tusk pedig egyértelművé tette, hogy Lengyelország nem fog csapatokat telepíteni Ukrajnába.

Mark Rutte NATO-főtitkár úgy látta, hogy Európa "készen áll" arra, hogy "kezdeményező szerepet" vállaljon a "biztonsági garanciák" biztosításában Ukrajnának.

"Európa kész és hajlandó megerősödni, kezdeményező szerepet vállalni abban, hogy biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának" - mondta Rutte, hangsúlyozva, hogy ezt a következtetést vonta le a párizsi találkozóból.

"Európa kész sokkal többet befektetni a biztonságunkba" - tette hozzá a NATO-főtitkár elismerve azonban, hogy "a részletekről még dönteni kell".

Mette Frederiksen dán miniszterelnök Párizsban úgy látta, hogy "sajnos Oroszország most egész Európát fenyegeti".

Arra a kérdésre, hogy mi jelenleg a legnagyobb fenyegetés az európai kontinensre, a dán kormányfő azt válaszolta, hogy "természetesen Oroszország és birodalmi álmai". Azért aggódom a nagyon gyors tűzszünet gondolata miatt, mert ez jobb lehetőséget adhat Putyinnak és Oroszországnak (...) arra, hogy újra mozgósítson és megtámadja Ukrajnát vagy egy másik európai országot" - tette hozzá, utalva arra, hogy az európaiak tartanak egy olyan tárgyalástól Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, ahol az asztalnál az európaiaknak nem jut hely.

(MTI nyomán)