A több mint 70 tudós által jegyzett, idén már negyedik éve közzétett kutatás 12 kulcsfontosságú indikátort vizsgál a globális felmelegedéssel kapcsolatban.

Ezen indikátorok mentén nyomon követhetjük egy egyre aggasztóbb tüneteket mutató beteg alapvető életfunkcióit - mondta el Peter Thorne, a Maynooth-i Egyetem földrajz professzora, az ENSZ és a Meteorológiai Világszervezet által létrehozott tudományos testület, a Klímaszakértők Nemzetközi Csoportjának (GIEC) tagja.

2025-ben a Föld felmelegedése elérte az 1,39 Celsius-fokot az iparosodás előtti időszakhoz képest. Ebből a kutatók becslése szerint 1,37 Celsius-fokos melegedés az emberi tevékenység következménye. Az Earth System Science Data című szaklapban megjelent tanulmány szerint az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés üteme évtizedenként 0,27 Celsius-fok, eddig ez a leggyorsabb tempójú felmelegedés.

A tengerszint 23 centiméterrel emelkedett 1901 és 2025 között. Az emelkedés üteme jelentősen nőtt, a legújabb mérések szerint évente 3,84 milliméter. 1991 óta több mint háromszorosára emelkedett a tengereken a hőhullámos napok száma, és 2025-ben már 65 volt.

A tengerszint-emelkedés egyik következménye, hogy sokkal gyakoribbá váltak a szélsőséges áradások a part menti térségekben is, ahol korábban ilyesmire csak ritkán volt példa. A Nature Climate Change című folyóiratban szerdán megjelent tanulmány szerint a tengerpartok mentén hagyományosan nagyjából évente 1 százalék esélye volt egy-egy súlyos árvíznek, manapság ennek a kockázata már átlagosan 12 százalék.

Míg a 20. század első felében a tengerszint változásait elsősorban természeti erők idézték elő, az 1960-as évek óta alapvetően az emberi tevékenységgel magyarázható az emelkedés.

(MTI)