Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az Európai Unió nevében szombaton kiadott közleményében sajnálatosnak nevezte az Egyesült Államok bejelentését, miszerint szankciókat vet ki a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság választott tisztségviselői, személyzete, valamint a bírósággal együttműködők, köztük a civil társadalmi képviselők ellen.

"Miközben arra kérjük az Egyesült Államokat, hogy vonja vissza ezeket az intézkedéseket, üdvözöljük, hogy készen áll megvitatni aggályait a bíróság működését biztosító Római Statútum részes államaival" - fogalmazott Kallas, majd közölte: az EU tudomásul veszi az Egyesült Államok döntését, hogy elhalasztja az intézkedés hatálybalépését. Ez - mint megjegyezte - teret enged a diplomáciának az intézkedések gyors visszavonására, valamint arra, hogy megakadályozza a Nemzetközi Büntetőbíróság függetlenségét és integritását aláásó esetleges további intézkedéseket.

Az EU elkötelezettsége rendíthetetlen a szabályokon alapuló nemzetközi rend mellett, amelynek a Nemzetközi Büntetőbíróság alapvető részét képezi, és amely a nemzetközi jog tiszteletben tartásán alapul - hangoztatta.

A Nemzetközi Büntetőbíróságnak képesnek kell lennie arra, hogy függetlenül, nyomástól és külső beavatkozástól mentesen működjön.

Az EU készen áll arra, hogy megtegyen minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a bíróság továbbra is hatékonyan működjön, és betöltse nélkülözhetetlen megbízatását - tette hozzá az EU nevében közzétett közleményében az uniós diplomácia vezetője.

Donald Trump amerikai elnök kormányzata korábban is rendelt el szankciókat a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészei és bírái ellen, a pénteki intézkedés azonban már magát az intézményt veszi célba. Az intézkedés a bíróságnak szolgáltatásokat nyújtó vállalatokat is érintheti, így az eddigi amerikai szankcióknál jóval súlyosabban korlátozhatja a hágai székhelyű intézmény működését.

A bíróságot 2002-ben hozták létre háborús, emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és agressziós bűncselekmények üldözésére abban az esetben, ha a tagállamok nem hajlandók vagy nem képesek erre. 1994-ben fogadták el a Nemzetközi Büntetőbíróság alapszabályáról szóló tervezetet, amiből kiindulva 1998-ban, az ENSZ égisze alatt Rómában összehívott diplomáciai konferencián 160 állam részvétele mellett elfogadták a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát. Miután a 60. állam is letétbe helyezte a ratifikációs okmányt, a statútum 2002-ben hatályba lépett, a bíróság megkezdhette működését.

A bíróság joghatósága a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre terjed ki, amelyek a statútum megfogalmazása szerint "megrázzák az emberiesség lelkiismeretét". Ezek a háborús és emberiség elleni bűncselekmények, valamint a népirtás és az agresszió.

(MTI)

Korábban írtuk: Trump idén is a Nobel-békedíjon pörög