Izraeli régészek feltárták a Jeruzsálemet egykor vízzel ellátó, mintegy kétezer éves vízvezeték újabb szakaszát Jeruzsálem határában, Ramat Rachel kibuc közelében - jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) vasárnap.
Egy új jeruzsálemi városnegyed építését megelőző ásatásokon bukkantak rá a jeruzsálemi alsó vízvezeték egy hosszú szakaszára. A Hasmóneusok korában (i. e. 140-37) épült vízvezeték a Salamon-medencéktől szállította a vizet a Templom-hegyre, a Szentélyhez.
A feltárt szakaszt beillesztik a tervezett városnegyed bejáratába. A vízvezetékkel kapcsolatos új kutatási eredményeket a következő napokban mutatják be a 19. alkalommal megrendezett, "Jeruzsálem és térsége régészetének új kutatásai" című éves konferencián.
A mai Jeruzsálem déli határánál fekvő Ramat Rachel kibuctól délre végzett ásatásokon a vízvezeték 300 méter hosszú szakasza került elő. A létesítmény egy fejlett ókori vízellátó rendszer része volt, amely a Jeruzsálemtől délre fekvő források vizét a Salamon-medencéken keresztül juttatta el a Templom-hegyre.
"Az alsó vízvezeték lenyűgöző mérnöki alkotás volt, amelyet feltehetően a Hasmóneus királyok idején (i. e. 140-től i. e. 37-ig) építettek Jeruzsálem vízellátására. A rendszert olyan gondosan tervezték meg, hogy időszakosan még mintegy száz évvel ezelőtt is használták. A vízvezeték körülbelül 21 kilométer hosszan húzódik a Betlehemtől délre fekvő Salamon-medencéktől Jeruzsálemig. Az útvonal nagy részén a víz enyhe lejtésű csatornában folyt, kilométerenként mindössze egy métert süllyedve" - közölte Benjámin Storchan és Gil Freid, az ásatások vezetői.
A víz a gravitáció hatására, szivattyúk és más mechanikus eszközök nélkül áramlott a csatornában. Ehhez kilométereken át pontosan enyhe lejtést kellett tartani, az útvonalat pedig a domborzathoz és az alapkőzethez kellett igazítani. A rendszer mentén tisztítónyílásokat is kialakítottak, amelyeken keresztül hozzá lehetett férni a csatornához az elzáródások megszüntetése és a karbantartás érdekében.
Kezdetben a víz falazott, vakolattal borított csatornában folyt. Mintegy 500 évvel ezelőtt, az oszmán-török korban kerámiacsöveket helyeztek el az eredeti csatornában. Ekkor a vízvezeték külső falát is bevakolták, majd a még nedves vakolatba apró köveket nyomtak.
"A vízvezeték mérnöki csoda. Még ma is, minden modern technológiánk ellenére, komoly tervezést és erőfeszítést igényelne egy ilyen rendszer megépítése. Elképesztő belegondolni, hogy mintegy kétezer évvel ezelőtt képesek voltak ilyen módon vizet juttatni Jeruzsálembe" - közölte Amit Re'em, az IAA jeruzsálemi körzetének régésze.
(MTI)





