Algéria több mint 50 év óta először döntött szárazföldi csapatok külföldre küldéséről. Abdel-Madzsid Tebbun elnök hivatalának hétfői közleménye szerint a parlament arról döntött, hogy engedélyezi katonai alakulatok telepítését a szomszédos Nigerbe a közös gazdasági és energetikai érdekeltségek védelmére.
Algéria a csapatküldésről a nigeri hatóságok kérelmére döntött. Az algériai törvényhozás mindkét háza vasárnap zárt ülésen egyhangúlag támogatta az erre vonatkozó kormányzati előterjesztést. Mindazonáltal egyelőre nem lehet tudni, hogy az észak-afrikai ország hány katonát, illetve mikor küld Nigerbe, mindössze annyi ismert, hogy az algériai kontingens a líbiai határhoz közeli észak-nigeri Madamában fog állomásozni.
1973 óta ez az első alkalom, hogy az észak-afrikai ország ilyen külföldi bevetésről döntött. Akkor Algéria katonákat küldött Egyiptomba, hogy támogassa az arab koalíciót az Izrael elleni háborúban. Algéria ezt követően hosszú ideig a be nem avatkozás elvét követte, s csak a 2020-as alkotmányreform nyomán engedélyezték újra az algériai elnöknek - bizonyos feltételek mellett -, hogy csapatokat küldjön külföldre.
Az uránban, aranyban és olajban gazdag Nigerben a 2023 júliusi puccs óta a hadsereg van hatalmon. Niamey és Algír kapcsolatai tavaly megromlottak, a Niger visszahívta nagykövetét is Algériából, miután utóbbi légterében lelőtt egy Maliból érkezett drónt a közös határuk térségében.
Algéria érdekei Nigerben elsősorban az energetikai szektorra összpontosulnak. Az állami tulajdonú Sonatrach vállalat Nigerrel és Nigériával közösen dolgozik a transzszaharai gázvezeték megvalósításán, amelynek célja egy új exportfolyosó létrehozása az afrikai gáz nemzetközi piacokra, különösen Európába történő szállításához. Niger ugyanakkor az al-Kaida és az Iszlám Állam terrorszervezetekhez köthető lázadócsoportok ellen küzd.
A harcok az elmúlt évtizedben emberéletek ezreit követelték, és milliókat kényszerítettek menekülésre a Száhel-övezetben.
(MTI)
