Az elsőként Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által javasolt megfogalmazás annyira megosztó a tagállamok körében, hogy nem is szerepel a Kanada és az EU pénteken zárult kétnapos montreali csúcstalálkozójának záródokumentumában.

Carney bejelentette, hogy az EU és Kanada "szövetséget indít a jövőért", amely a mesterséges intelligencia, az energetika és a kulcsfontosságú ásványkincsek területén kifejlesztendő rugalmasságra és ellenállóképességre összpontosít.

Idővel a két partner meg szeretné nyitni a "szövetséget" más megbízható szövetségesek, például Japán, Dél-Korea és Ausztrália előtt. Az elgondolás alapja egy gazdasági és vámmegállapodás majdani megkötése azon nehézségek miatt, amelyeket a Donald Trump amerikai elnök által a világ országaival szemben bevezetett, különböző súlyosságú vámok okoztak. Az Egyesült Államok és Kanada között is folytak kereskedelmi és vámtárgyalások annak érdekében, hogy Trump ebben a viszonylatban ne vessen ki súlyos vámokat, de Carney augusztus végén megszakította a megbeszéléseket. Ezzel párhozamosan Kanada kereskedelmi szempontból elkezdett közeledni az Európai Unióhoz. Ez viszont kiváltotta az amerikai elnök haragját, "ellenséges cselekedetnek" minősítette. A kanadai kormányfő most kijelentette, hogy az EU-kanadai partnerségnek az "Egyesült Államok is hasznát fogja látni".

A záróközlemény szerint Kanada és a 27 tagállamot tömörítő EU együttműködik az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus megoldása, más területeken - így az Északi-sarkvidéken - pedig a biztonsági kapcsolatok elmélyítése érdekében. A felek megkötöttek egy digitális kereskedelmi megállapodást is, amely kiegészíti a közöttük jelenleg hatályos kereskedelmi egyezményeket.

Carney azt is bejelentette, hogy Kanada 500 millió euróval hozzájárul az Ukrajna támogatására szánt 90 milliárd eurós kölcsönhöz.

(MTI)

Kapcsolódó: Célt ért a kijevi zsarolás: Amerika jóváhagyta 500 Patriot eladását - Kanada, Németország és Norvégia fizeti