A tartalomból:
Pörzse Sándor: Cigányúton

Múlt hét kedden volt a parlamenti vitanap a cigány-magyar együttélésről. A Jobbik régóta kezdeményezi egy bizottság felállítását, hiszen olyan problémáról beszélünk, amely nem csak minden magyar állampolgár életét, de rövidesen Európa egészét is érinteni fogja. Ehhez képest azt sem tudjuk, hogy egyáltalán hány cigány él Magyarországon, milyen körülmények között, milyen iskolázottsággal, milyen életkori megosztásban stb. Nem tudjuk pontosan, hogy az elítéltek hány százaléka cigány származású.
Vona Gábor: Csoda Kosdon?
Vasárnap hat településen tartottak időközi választást az országban. Ezek közül ötben csak polgármestert, míg Kosdon polgármestert és képviselőtestületet is választottak az emberek. Kosdon a Jobbik színeiben induló jelölt, Kurdi Ferenc nyerte el a szavazók 50,1 százalékának bizalmát, vagyis nem csupán relatív, de abszolút többséget tudott szerezni. Ez hatalmas bizalom, hatalmas siker, nem beszélve arról, hogy a testületbe is bejutott egy jobbikos jelölt, valamint további négy olyan képviselő, akikkel az új polgármester mindenképpen szeretne és tud is együtt dolgozni a településért.
Váddal szemben – A körmendi gyermekgyilkosságért elítélt Tánczos Gábor tovább harcol az igazáért
Jézus megmondta, nincsen olyan rejtett dolog, olyan titok, ami napvilágra ne kerülne. Eljön az a pillanat, amikor minden mozaik a helyére kerül, és az igazság a felszínre tör – mondta el a Bar!kádnak Tánczos Gábor, aki kilenc és fél évet töltött börtönben a 11 éves H. Zsófia meggyilkolása miatt. Tánczos Gábor és édesanyja mellett sokan küzdenek azért, hogy kiderüljön végre, ki, illetve kik és miért gyilkoltak Körmenden 1998. április 1-jén.
Sereg-szemle
Az utóbbi évek európai trendje szerint majdnem minden ország szétrombolta saját hadseregét, azonban ebben a tendenciában is sok különbség jelentkezett. A svájci fegyveres civilek és az osztrák sorkatonák mellett kíváncsiak voltunk, milyen szinten áll a magyar honvédelem. A Bar!kád kérdéseire a Jobbik országgyűlési képviselője, Németh Zsolt külügyi szakértő válaszolt.
Mi, ti, ők – Parlamenti vitanap a cigányságról
Minden szép, minden jó, csak a bakancsok ne csattogjanak, ne riogassák a cigányokat! – erre a megállapításra jutott a Fidesz és a KDNP a cigánykérdésről rendezett parlamenti vitanapon. Mi a valóság? Hatvanban feldühödött cigányhorda akarta megostromolni a rendőrség épületét, mert őrizetbe vettek néhány kábítószer-kereskedő cigányt. A hatóság közbelépett, a liberális jogvédők azonnal a cigányok pártját fogták és rendőri túlkapások miatt tiltakoznak. Tiszaalpáron a képviselőtestület ülését zavarták meg a cigányok, hogy tűzifát és pénzt követeljenek. Minden rendben?
Elsöprő Jobbik-siker Kosdon
A Pest megyei Kosdon november 25-én időközi polgármester- és képviselőtestületi választást tartottak, amit a Jobbik színeiben induló Kurdi Ferenc nyert meg nagy fölénnyel. A 2600 lakosú településen 49 százalékos részvétel mellett a nemzeti párt jelöltje a szavazatok több mint 50 százalékát szerezte meg.
Válság vagy reneszánsz?
Az európai integrációs törekvések előrehaladtával párhuzamosan jelentek meg a nemzetállamok korának hajnalát jósló vélemények, tanulmányok, kevés cáfolattal, jórészt a szakma egyetértésével. A realitások azonban rácáfoltak a nemzetállamokat felváltó egységes Európa előrevetített képére, melynek eredményeképp a kontinens jövőjét taglaló elemzések is új irányt vettek. A Közösség számtalan megoldatlan/megoldhatatlan problémája, azok szerteágazó, továbbgyűrűző hatásai az integrációt, valamint annak irányát alapjaiban rengették meg.
„Stratégiai” alárendeltség
Miközben Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdaságért felelős államtitkára szerint „mára Magyarország lett Európa egyik legversenyképesebb gazdasága”, a külföldi befektetők szemében egyre kedvezőtlenebb a magyar üzleti környezet megítélése. Függetlenül attól, hogy mennyire tartjuk kívánatosnak a multik térhódítását, illetve egyes külföldi nagyvállalatok állami támogatását, kénytelenek vagyunk elismerni, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben jelentős külföldi működőtőke-beáramlás nélkül nem adottak sem a gazdasági növekedés, sem a foglalkoztatottság növelésének feltételei.
„Lemészárolom a palesztinokat, de ti biztonságban vagytok”
Az izraeli miniszterelnök Amerikát nem tudja belehajszolni egy Irán elleni támadásba, ezért Gázában csinál egy kis „győzelmet” az újraválasztása érdekében. A Hamasz parancsnokának kilövése egyértelműen szándékos provokáció volt Izrael részéről – mondta el a Bar!kádnak Katry Beáta és Berg Tamás. A Palesztin Magyarok Közösségének tagjaival a gázai háború hátteréről és sajtóban elhallgatott eseményekről beszélgettünk.
Eddig kértünk, most követelünk
Egyedülálló mozgalmat indított a magyar nyelvhasználat védelmében egy magyar képviselő Kárpátalján. Balogh Oszkár nem törődik bele, hogy Csapon semmibe veszik az új ukrán nyelvtörvényt, ezért aláírásgyűjtést kezdeményezett az ügyben.
A harcok mezején – Hadtörténeti múzeum a felvidéki Oroszkán
A Mária Valéria híd eredeti vaskorlátjának darabja, egy Messerschmitt 109-es repülőgép maradványai, 1943-as gyártású német terepjáró, orosz ágyú, lőszeres rekesz német birodalmi sassal, gyalogsági ásók, kulacsok, csajkák, pisztolyok, géppuskák, sisakok, kozák kardok, golyószórók, távcsövek, a katonák személyes tárgyai, fataposó akna, ugróakna, katonai egyenruhák, jelvények, kitüntetések, dögcédulák, végelbocsátó levelek, tábori postai levelezőlapok – történelmi emlékek tucatja a Garam menti harctérről. Zsákovics László az oroszkai Hadtörténeti Múzeum 750 négyzetméterén idézi meg a magyar történelem elfelejtett harcait, a Szent László hadosztály történetét és a hősök emlékét. Az első és második világháborús emlékek bemutatásán kívül igen fontosnak tartom, hogy ne csak a harci eszközöket, hanem az azokhoz kötődő történeteket is a látogatók elé tárjuk – mondta el a Bar!kádnak a felvidéki magángyűjtemény tulajdonosa. Zsákovics László úgy fogalmazott, egy nemzet nem feledheti el a történelmét, mert akkor a jövőjét is elveszíti, így hát múzeumunk célja sem lehet más, mint a Garam menti harcok emlékének megőrzése az utókor számára.
Forradalmak és a hőmérő higanyszála
Napjainkban egyre gyakrabban hallhatjuk, hogy a Föld és azon belül Magyarország időjárása mennyire átalakult és vált szélsőségessé. Ebben a megállapításban sok igazság rejlik, hiszen a globális felmelegedés ténye és hatása, még ha sokszor el is túlozzák, vitathatatlan. Ha azonban megnézzük hazánk elmúlt évszázadainak időjárását, mindjárt árnyaltabban fogalmazhatunk, átértékelve a szélsőséges jelzőt. Hiszen a középkorban többször is bekövetkező nyári hóesés vagy a telenként fenékig befagyó Duna ma is rendkívüli, extrém esetnek számítana.
Koltó és az öntudat
Büszke öntudat. Ez süt minden arcról a koltói református gyülekezeti házban, ahol éppen a helyi Somfa hagyományőrző csoport ropja a táncot. Tamás Erzsébet. Jegyezzük meg ezt a nevet, mert őneki köszönhető, hogy Koltón a ládák mélyéről újra előkerült a népviselet, és reneszánszukat élik a népi hagyományok. – Kenyeres Oszkár Petőfi nászútjának helyszínén járt.
Kormány: Kerüld a munkát!
Savlekötő legyen a talpán, mely enyhíti azon gyomorbántalmakat, melyeket a már szerencsére letiltott Diákhitel-reklám felelevenítése okoz, ám mégis érdemes megállni egy-két szóra a kormányzati kommunikáció legújabb „briliáns” akciója mellett.
Tovább dagad a Play-botrány
Az idén júniusban kirobbanó V. László-ügy után újabb értelmezést nyerhet a Bar!kád által már többször bemutatott újbudai Club Play története. A diszkót ugyan áprilisban jogerősen bezáratták, de a XI. kerület lakói még mindig nem szabadulhattak meg a helytől, ahol a kábítószer-használat nyílt titoknak számít. Az érdekes tulajdoni háttérrel rendelőző Club Play minden további ellene szóló határozatot megfellebbezett, és nem kizárt, hogy idén ősszel újra megnyitja kapuit.
A Barikád már digitálisan is megvásárolható, illetve előfizethető a http://www.dimag.hu/magazin/Barikad honlapon.