A Kínai Tudományos Akadémia csillagászai elemezték Csang'o-5 űrszonda által a Holdon 2020 decemberében gyűjtött 10-500 mikron (egy bankkártya vastagságának egynegyede) méretű kőzeteket, és megállapították, hogy jellemzőik nagyjából a bazaltra, vagyis a láva gyors lehűlésével formálódott vulkanikus kőzetre hasonlítanak. Ám a Földön eddig talált magnéziumban és vasban gazdag bazaltokkal ellentétben, a holdi bazaltban kevés a magnézium és magas a vas-oxid-tartalom.

"Ez a bazalt egy új osztályát jelenti" - mondta Li Csun-laj, a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezetőszerzője, hozzátéve, hogy az újonnan azonosított bazaltminták különböznek a korábbi holdmissziók által gyűjtött mintáktól. Ez elvezethet a holdi vulkanikus tevékenységének jobb megértéséhez.

Az amerikai Apollo és a szovjet Luna missziók által évtizedekkel ezelőtt gyűjtött holdkőzetek az égitest történetében és fejlődésébe nyújtottak betekintést, de ezek a minták a Hold egy alacsonyan fekvő térségéből származnak, amely nem jellemzi a teljes holdfelszínt - tette hozzá Li.

A kínai holdmisszió által gyűjtött kőzetminták egy közepes magasságú térségből, az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) elnevezésű, nagykiterjedésű lávamező sötét és sík területéről származnak. A kutatók szerint nagyon valószínű, hogy ez a terület bizonyítékot őriz a legkorábbi holdi vulkanikus tevékenységről.

A Csang'o-5 mintegy 1,7 kilogramm kőzetet gyűjtött a Holdon 2020 decemberében. Négy évtizede ez volt az első minta, amely az égitestről lejutott a Földre. Kína a kőzetmintákból 17 grammnyit átadott 13 másik intézménynek tudományos kutatás céljára. Ausztrál kutatók vizsgálata megállapította, hogy a minták nagyjából kétmilliárd évesek, tehát mintegy egymilliárd évvel fiatalabbak, mint a korábban Földre hozott kőzetek. Ez azt jelenti, hogy a vulkanikus tevékenység a Holdon 800-900 millió évvel hosszabb idejű volt a korábban véltnél.

(MTI)