Az előző rész: "Minden kolostorban civil rendőrök és besúgók vannak" - interjú Thupten Pema lámával

TL: Őszentsége, a dalai láma időben, 2011 augusztusában átadta a politikai hatalmat Szikjong Lobszang Szangajnak, Tibet demokratikusan megválasztott miniszterelnökének. Ez fontos és lényeges elhatározás volt őszentsége részéről, mert nem akarta, hogy személyében, egy buddhista szerzetes irányítsa Tibet politikai életét. Ezzel a lépéssel őszentsége átadta a jogokat, de egyben a felelősséget is a tibeti embereknek. Korábban az emberek úgy gondolták, nekünk itt van a dalai láma, ő mindent megold, és nem törődtek igazán politikai kérdésekkel. Az embereknek szükségük van a dolgok átlátására, nevelésre és oktatásra, és ha a tibetiek folytatják ezt a szemléletet, a tibeti helyzet stabilabbá válhat. Tibet így akkor is fennmarad, ha a dalai láma eltávozik. Őszentsége ezt sokszor, sok helyen elmagyarázta, amit az emberek jól megértettek.

TL: Az idő előrehaladtával a dalai láma utódlásának kérdése egyre aktuálisabbá válik, a kínaiak számára is, akik egyértelműen Kínában akarják megtalálni az utódját. Jelenleg a kínaiak őszentsége a dalai láma jogát is kétségbe vonják saját maga utódlásának a kérdésében. A dalai láma úgy gondolja, hogy reinkarnációja egy független államban születik majd újra, nem Kínában. Gyakran mondja tréfásan, hogy Kínának először Mao Ce-tung vagy Teng Hsziao-ping reinkarnációját kellene megtalálnia, csak utána kerüljön szóba az ő reinkarnációja. A kommunistáknak nincs vallásuk, megtagadták azt, ezért nincs joguk keresni a dalai láma reinkarnációját. Mind a tibetiek - hatmillió Tibetben és 140 ezer száműzetésben -, mind a buddhizmus összes követője az egész világon, valamint minden buddhista szervezet nemzetközi szinten visszautasítja a kínaiak álláspontját. Senki nem fog hinni nekik.

TL: A jelenlegi, a kínaiak által elismert pancsen lámának, ennek a szegény fiatal tibeti fiúnak - a kínai hatóságok nyomására - meg kellett jelennie a legkülönbözőbb találkozókon, fórumokon. A kínai hatóságok kényszerítették a tibetieket, hogy fogadják őt a kolostorokban, sorban álljanak előtte fehér tisztelgő sállal, de a tibetiek - sem a Tibetben, sem a száműzetésben élők - a szívükben egyáltalán nem ismerik el. A valódi pancsen láma, Csöki Nyima, a mi XI. pancsen lámánk, akit a dalai láma elismer, most 30 év körül van, és állítólag él, házi őrizetben van a szüleivel együtt Pekingben. Az egész kérdés azért fontos a kínaiak számára, mert a hagyomány szerint az eltávozott dalai lámát az éppen aktuális pancsen láma keresi meg és ismeri el. A nemzetközi közvélemény folyamatosan követeli a pancsen láma szabadságát és a nyilvánosság előtti megjelenését.

TL: Mi, száműzetésben élő tibetiek, a demokrácia útját követjük. Amikor a dalai láma kihirdette az erőszakmentesség és a középút ideológiáját Kínával szemben, akkor ezt a tibeti emberek 90%-a támogatta. Ezt az ideológiát a száműzetésben élő tibeti kormány parlamentje teljesítette ki, és ez az erőszakmentes politikai nézet ma is érvényben van. Csak a tibeti közösség néhány radikális, elenyésző kisebbségben lévő tagja szeretné elérni Tibet teljes függetlenségét. Nem vagyunk ellenük, mert joguk van ehhez, és ráadásul igazuk is van, hiszen a történelem során Tibet teljesen független ország volt. Hogy ez hatásos, vagy nem annyira hatásos politikai hozzáállás, ez már egy más kérdés és lehet, hogy a jövő dönti el. De a nagy többség, ma is az erőszakmentesség mellett van, és támogatja ebben a dalai lámát. Tudjuk, hogy az amerikai elnökök és más európai vezetők is támogatják a dalai láma középutas, erőszakmentes ideológiáját. A dalai láma először Amerikában beszélt erről. Volt az erőszakmentességre sikeres példa Indiában is Mahatma Gandhi személyében, aki 200-300 évnyi brit uralom után elérte India függetlenségét. Vagy Dél-Afrikában Nelson Mandela, aki végül is ugyancsak erőszakmentes mozgalmat választott, és végül Dél-Afrika elnöke lett. Az erőszakmentesség a másik emberre való odafigyelést is elősegíti, vagyis, hogy az egyénnél sokkal fontosabb a közösség. A dalai láma a kínai embereket ugyanúgy tiszteli, mint a tibetieket. A buddhista tanok nyomán a lámák egész nap meditálnak és imádkoznak minden érző lényért, mert mások legalább olyan fontosak, mint mi magunk. Sok kínai is támogatja a dalai láma ideológiáját, olyanok is, akik a nehéz időkben, a Tienanmen téri vérengzés idején elmenekültek Kínából, ahol a megtorlásokban sok ezer kínai egyetemista halt meg. A mozgalom vezetői közül sokan külföldre menekültek, és azóta különböző országokban élnek. Ők is teljes támogatásukról biztosítják a dalai lámát és nézeteit. A Kínában élő kínai buddhisták - sok millió ember - is várják a dalai láma visszatérését Tibetbe és Pekingbe, és már a dalai láma is többször kijelentette, hogy szeretne Pekingbe zarándokútra menni és tanítani. Ilyen tartalmú javaslatot küldött is a kínai kormánynak, de ők nem válaszoltak, és máig sem tették meg. Minket, tibetieket az élet rákényszerített arra, hogy nagyon pozitívan gondolkodó emberekké váljunk. Más ideológiákat is megértünk és elfogadunk, de a többség az erőszakmentesség mellett van.

TL: Nem gondolom, hogy Tibet teljesen szabaddá válhat, hiszen a kínai lakosság betelepítése már megtörtént, ők nem fognak elmenni. Ennek a helyzetnek a megoldása nem könnyű, és talán már nem lehetséges. Ezért a dalai láma elképzelése az, hogy a kínaiak jelenlétét elfogadva Tibet teljes autonómiát kapjon, és a kínaiak korlátozott arányban maradhatnak Tibetben. Ezt őszentsége javaslatként többször hangoztatta, és azt gondolom, ez ésszerű és teljesíthető javaslat.

 

TL: Lényegében ezek a szörnyű tettek is, az erőszakmentességre utalnak vissza. Mi, tibetiek, az erőszakmentességet gyakoroljuk a dalai láma irányítása alatt, és a buddhizmus nem tartja elfogadhatónak az erőszakot, ezért mi nem teszünk erőszakot. Tibetben és Kínában az emberek egyáltalán nem beszélhetnek, soha, sehol az emberi jogokról és a szabadság ideológiájáról sem. Szabadon nem fejezhetik ki véleményüket a diktatórikus rend súlyos és könyörtelen retorziói miatt, ezért az önégetőknek ez az egyetlen megoldás adódik, hogy felhívják a figyelmet a tibeti helyzetre, és kinyilvánítsák, hogy szeretnék, ha a dalai láma visszatérne Tibetbe, hogy szólásszabadságot és vallásszabadságot akarnak, és azt, hogy saját kultúrájuk szerint élhessenek. Ezek azok a súlyos gondolatok, amit az önégetők tettükkel a világnak üzentek.

 

143 tibeti gyújtotta fel magát eddig, akik önállóan döntöttek így, és nem irányította őket senki, nem voltak beszervezve, és nem befolyásolták ebben őket sem az Indiában élő tibetiek, sem a dalai láma. A kínaiak persze azt hangoztatják, hogy a dalai láma vagy a száműzetésben élő tibeti kormány szervezi az önégetéseket - ami persze hazugság, egyáltalán nem igaz, Ezeknek az embereknek a többsége végrendeletet írt, néhányan papírra vetették, hogy maguk döntöttek az önégetés mellett, mert nem találtak más megoldást. Abban hisznek, azt remélik, hogy így majd elérik, hogy a száműzetésben élő tibetiek beszélnek a helyzetükről, az ENSZ állami vezetői segítenek Tibetnek, és remélik, hogy a világ felfigyel Tibetre, és hogy így a dalai láma hamarabb visszatérhet Tibetbe.

TL: Igen, ez dolog a másik oldala. Ám ne feledjük, a buddhista filozófia szerint a motiváció a legfontosabb. Az ő motivációjuk, hogy elkötelezték magukat nemzetük, vagyis a szabad Tibet mellett és hogy a dalai láma visszatérhessen Tibetbe, valamint a buddhizmus szabad gyakorlása mellett - ezért gyújtották fel magukat. Ezek tiszta motivációk. Úgy hisszük, hogy a motiváció a leglényegesebb abban, amit teszünk. Rossz motiváció vagy jó motiváció - ez jelenti a különbséget a gyakorlatban, a valóságban.

TL: Két dolog lényeges itt. Az egyik, hogy mi, emberek tönkretesszük a bolygónkat, nem törődünk a természettel, a környezettel, a világgal, és a bolygó ezt a mértéktelenséget már nem tudja elviselni. Folyton csak építkezünk és még több épületet építünk, még több gyárat, üzemet építünk, gyorsan növekszik az emberek létszáma is - ezek károsan befolyásolják a környezetet, a tudósok is tudják ezt. A másik dolog a karma törvénye. A buddhisták vallják, hogy a jelenlegi életünk a múlt életünk visszatükröződése, a jövőnk pedig a jelenlegi életünktől, tetteinktől függ. Az emberek, ha megszülettek, meg is halnak. Sokféle módja van a halálnak: van, aki háborúban hal meg, van, aki természetes módon, van, aki balesetben vagy földrengésben. Az, hogy hogyan halunk meg, ugyancsak az előző karmánk visszatükröződése. Nepálban korábban nem volt olyan nagyszámú lakosság, nem volt annyi épület, nem volt annyi rossz és jó. Sokan vannak, akik jó karmát teremtenek, de nagyon sok ember rossz karmát teremt. Ez nagyjából egyensúlyban van. 80 évvel ezelőtt Nepálban nagy veszteségek voltak, hasonlóak, mint most. Akkor Katmandu még kis város volt, kevés volt a lakosság, a terület többi részén pedig üres földek voltak. Amikor Nepálban éltem, 1964-től, a Bodnath Sztúpa körül csak néhány ház volt és néhány környező falu, csak távol a hegyekben voltak falvak. A sztúpa körül csak rizsföldek voltak, Katmandu központjától Bodhathba gyalogosan közlekedtek az emberek, ami körülbelül egy óra járásra volt. Nem voltak akkortájt autók. Most pedig minden tele van, zsúfolt az egész város, egészen fel a hegyekig - így az emberek tönkreteszik a Földanyát, a természetet. Szükség volt a változásra. Tehát ahogy mondtam, két ok van, hogy az embereknek katasztrófákat kell átélniük: egyrészt a természet, a környezet, másrészt a karma.

TL: Amióta a dalai láma elkezdett utazni a világban, útjain az emberi értékeket és a vallások harmóniáját hirdette. Ez volt az üzenete. Jelenlétében és tanításai alatt boldogok az emberek, elméjükbe béke és harmónia költözik, megváltoztatja a dolgokhoz való hozzáállásukat, jelenléte minden ország és nép számára nagyon fontos, ezért sok meghívást kap, és a meghívók várólistán várakoznak. Békét, harmóniát és szeretetet ad az embereknek és a világnak, ezért utazik a világban, és ezért hívják meg az emberek szinte mindenhová. Ennek következményeként az emberek a különböző országokban központokat igényeltek, hogy ott dharma-tanításokban részesülhessenek, és naponta gyakorolhassanak. Nyugaton, úgy tűnik, gazdaságilag minden rendben van, de az nem segít az elmének a boldogság eléréséhez. Sok probléma van az emberek tudatával, ezért békét, harmóniát és boldogságot keresnek. Erre minden érzőlénynek szüksége van, nem csak a nyugatiaknak, mindenkinek. Mindenki ezt keresi. Ezen igények miatt jöttek létre spirituális és dhrama-központok a nyugati országokban. A dalai láma mindig azt mondja, hogy gyakorold a saját vallásodat, hiszen azt generációk óta gyakorlod, ezért soha ne add fel. De mellette megtanulhatod a buddhizmus tanításait is, azonban azt a vallást, amit a szüleid adtak át neked, tisztelned kell, és nem szabad feladnod. Így a dalai láma szerint nem szükséges a vallásodat megváltoztatni, így is megismerkedhetsz a buddhista filozófiával. Buddha soha nem mondta, hogy kövess engem, és akkor majd mindent megkapsz. Buddha azt mondta: én tanítok, utat mutatok, te pedig tapasztald meg, és mondj ítéletet a tanításaimról. Ha neked az jó, akkor kövesd, de előbb vizsgáld meg, alkoss véleményt róla. A dalai láma is azt mondja: alaposan vizsgáld meg a tanításaimat, ellenőrizd le több oldalról, és ha tetszenek, sajátítsd el, ha nem, engedd el!

(Kuruc.info, képek: TibetPress/archívum)