A Wehrmacht villámháborús módszereiben meghatározó jelentőségű volt, hogy jelentős mértékben alapoztak a felderítés eredményeire. A világháború első felében a felderítőegységek (és a motorizált gyalogság) jelentős mértékben motorbiciklis egységekből álltak, aminek következtében a Wehrmacht motorbicikli-technológiájának jelentős szerepe volt a villámháborúkban.
A hadiipar és a polgári ipar összefüggése
Az, hogy egy sereget hogyan szereltek fel, nemcsak attól függött, hogy mire volt szüksége, hanem inkább attól, hogy mire volt gyártási kapacitás. Azt pedig, hogy mire volt gyártási kapacitás, több iparágban is az határozta meg, hogy békeidőben a polgári piacra gyártó ipar mekkora termelőkapacitásokat épített ki, mivel háború esetén a civil piacra gyártó üzemeket állították át haditermelésre.
Mivel a két világháború közötti Németország vezető hatalom volt a rádiók gyártása területén, ezért arra volt technológia és gyártási kapacitás, amikor felszerelték a Wehrmachtot. A gépjárművek területén a két világháború között Németországban az volt az egyik jellegzetesség a piaci igények területén, hogy a motorbiciklikre viszonylag nagy volt az igény, mivel olcsóbbak voltak a személyautóknál, aminek következtében ezen a téren volt technológiai tapasztalat a harmadik birodalom vállalataiban. Ennek következtében nem csoda, hogy a világháború folyamán a Wehrmacht alapozott leginkább motorbiciklikre az erői gépesítésében.
A Wehrmacht katonai motorbiciklijeinek jellemzői
A Wehrmacht által alkalmazott oldalkocsis motorbiciklik egyik jellemzője az volt, hogy nagy volt a teherbírásuk. A BMW ezt azzal érte el, hogy nagymértékben támaszkodtak hegesztésre a részegységek összeillesztésénél, ami erőssé és könnyűvé tette a szerkezetet. Ennek következtében a német oldalkocsis motorbiciklik az önsúly mellé elbírtak nagyjából még ugyanakkora terhelést, aminek következtében akár 3 katonával és a felszerelésükkel is megbirkóztak, aminek következtében a szállítókapacitásuk megközelítette egy négyszemélyes autóét. A német motorbicikligyárak a nagy teherbírású motorbicikliket azért fejlesztették ki a két világháború között, mivel a piacon volt rá igény, mivel olcsóbb volt, mint egy autó.
A nagy terhelhetőség mellett egy másik jellemzője az oldalkocsis motorbicikliknek a megbízhatóság volt, ami alapvetően a technológiai tapasztalatoknak és megoldásoknak volt köszönhető. Az egyik technikai jellemző, ami más korabeli katonai motorbicikliknél megbízhatóbbá tette a BMW járműveit, az a tengely használta az erőátvitelre volt. Ennek az volt a jelentősége, hogy a lánccal meghajtott motorbiciklik erőátvitelét a por vagy a sár könnyen beszennyezhette, aminek következtében a csatatéren elakadhattak. Ezzel szemben a tengellyel összekötött motor és kerék jóval megbízhatóbb volt, mivel azt ez a probléma kevésbé érintette.
A német oldalkocsis motorbiciklik nemcsak megbízhatóak voltak, hanem könnyen karbantarthatóak is, ugyanis úgy tervezték azokat, hogy könnyű legyen velük dolgozni a csatatéren, ami hozzájárult ahhoz, hogy népszerűek voltak az őket használó egységeknél.
A BMW mellett több másik cég is gyártott katonai motorbicikliket. Ezek közül a legjelentősebb a Zündapp volt, ami a BMW-hez hasonló mennyiségű és technológiájú motorbicikliket gyártott. A világháború folyamán a BMW és a Zündapp összehangolta, hogy megegyezőek legyenek az általuk gyártott motorbiciklik alkatrészeinek nagy része, ami a gyártás és a karbantartás tekintetében előnyös volt. Van olyan forrás, ami szerint a Zündapp jelentősebb beszállító volt, mint a BMW.
 BMW R12 oldalkocsis motorbicikli. Ezt a típust a háború előtt kezdték gyártani és a Kradschützen (motorbiciklis lövészek) egységek egyik alapvető típusa volt |
 BMW R75 oldalkocsis motorbicikli. Ezt a típust a háború alatt kezdték gyártani |
 Zündapp KS 750 típusú oldalkocsis motorbicikli. Amikor tesztelték a BMW R75-öt és a Zündapp KS 750-et, akkor kezdetben a Zündapp típust találták jobbnak, és a BMW-t arra utasították, hogy a Zündapp járműveit gyártsa. Később a Zündapp és a BMW kiegyezett, hogy az alkatrészek nagyrészt ugyanolyanok legyenek, ami után mindkét típust gyártották. A Zündapp motorbiciklik fölényének egyik oka az volt, hogy kétkerék-meghajtásúak voltak, ugyanis egy tengelyen keresztül az oldalkocsi kereke is hajtott volt, ami jelentősen fokozta a terepjáró képességüket |
Darabszám és jelentőségük a hadműveleteknél
Az Wehrmacht motorkerékpárjainak darabszámáról kevés fellelhető adat van, de a rendelkezésre álló források szerint 1941 júniusában a Wehrmachtnak legalább annyi motorbiciklije volt, amivel 220 ezer embert szállíthattak, ugyanis egy tipikus német gyaloghadosztály 500, egy motorizált hadosztály pedig 1300 motorbiciklivel rendelkezett, amiknek jelentős hányada nagy teherbírású, oldalkocsis verzió volt, amit a történelem legnagyobb, motorbiciklin támadó erejének tartanak. A világháború előtt és alatt a harmadik birodalom legalább 700 ezer motorbiciklit gyártott, bár nagy részük egyszerű, egyszemélyes motorbicikli volt.
Ez közel sem azt jelenti, hogy minden német motorkerékpáron ült, mivel a Szovjetuniót megtámadó Wehrmacht-egységek létszáma 3 millió fő körül volt, ami mellett a teherautóknak nagyobb volt a jelentőségük. Viszont a világháború idején a Wehrmacht alkalmazott leginkább motorbicikliket a sebességének fokozására. A motorbiciklis egységek jelentőségét leginkább az adta, hogy utakon haladva gyorsak voltak, aminek következtében használhatóak voltak felderítésre, és gyakran meglepték az ellenséges csapatokat a sebességükkel. Emiatt nem túlzás azt álltani, hogy gyakran a BMW és a Zündapp motorbiciklik mentek a Blitzkrieg élén.
A háború második felében a Wehrmacht kisebb mértékben alapozott motorbiciklikre, ugyanis akkor már gyártásban voltak másféle járművek is felderítési és egyéb feladatokra.
A technológia másolatai
A német motorbiciklik technikai fejlettsége a háború folyamán (vagy még az előtt) az ellenséges országoknak is feltűnt, aminek következtében annak lemásolásával továbbfejlesztették saját motorbicikli-gyártásukat.
Az egyik haderő, aminek feltűnt a német motorbiciklik fejlettsége, az az amerikai volt. A BMW R71 típusokon alapult az amerikai hadsereg Harley-Davidson WLA motorbiciklije. Az előbbi mellett az amerikaiak a Harley-Davidson XA típust a BMW motorbiciklik tanulmányozása után fejlesztették ki, és a rendszeresítésére készültek, viszont később inkább a Jeepet választották. Az egyik ok, ami miatt az amerikaiak átvették a német technológiát, az az volt, hogy az észak-afrikai hadszíntéren azt tapasztalták, hogy a sivatagi por miatt nem voltak megbízhatóak a lánchajtásos járműveik, amikkel szemben a tengellyel meghajtott német motorbiciklik megbirkóztak a körülményekkel.
Egy másik ország, ami tanult a német motorbicikliktől, az a Szovjetunió volt. A Vörös Hadsereg M-72 járművei ugyanis a BMW R71 típuson alapultak.
(Olvasónktól)
Források:
Kapcsolódó:
