Néhány nappal ezelőtt egy cikkben volt szó az új energetikai fejlesztésekről és az energiapiac helyzetéről. (Ide kattintva olvasható: Technikai fejlődés az energiaiparban) Ezzel kapcsoltban most pontosítanék néhány további információval és arra is kitérek, hogy miért kell erőműveket építeni Magyarországnak az elkövetkező években.
Kiegészítés: Az atomenergia helyzete Amerikában
Az elmúlt 10 évben az USA árampiacain nagyon alacsony árak alakultak ki. Ennek a fő oka az alacsony földgázár, aminek fő oka az, hogy az új gázkitermelési technológiák olcsón kitermelhetővé tették a korábban gazdaságosan nem kitermelhető palagázt.
Mivel egy magas technikai fejlettségű gázerőmű beruházási költsége ötöde (egy kevésbé fejletté tizede) egy atomerőmű beruházási költségének, ezért ha olcsó a gáz, akkor a gázerőművek viszonylag gyorsan elterjedhetnek, és most ez történik az USA-ban. Ennek következtében az áramár annyira leesett az USA legtöbb árampiacán, hogy képtelenség új atomerőműveket építeni, sőt, a már meglévő atomerőművek közül is számosnak bizonytalan a jövője.
Az új Trump-kormány viszont meg akarja akasztani az atomerőművek további visszaszorulását azzal, hogy a piaci ár feletti átvételi árat akarnak biztosítani számukra.
Az egyik fejlemény az az amerikai Westinghouse atomenergetikai vállalat idei csődje. A Westinghouse korábban az atomenergia egyik éllovasa volt és az elmúlt években is több atomerőművet épített. Ennek ellenére a cég bedőlt mivel nem tudták idő és költség kereten belül befejezni az újonnan épített erőműveiket.
Mivel egy magas technikai fejlettségű gázerőmű beruházási költsége ötöde (egy kevésbé fejletté tizede) egy atomerőmű beruházási költségének, ezért ha olcsó a gáz, akkor a gázerőművek viszonylag gyorsan elterjedhetnek, és most ez történik az USA-ban. Ennek következtében az áramár annyira leesett az USA legtöbb árampiacán, hogy képtelenség új atomerőműveket építeni, sőt, a már meglévő atomerőművek közül is számosnak bizonytalan a jövője.
Az új Trump-kormány viszont meg akarja akasztani az atomerőművek további visszaszorulását azzal, hogy a piaci ár feletti átvételi árat akarnak biztosítani számukra.
Az egyik fejlemény az az amerikai Westinghouse atomenergetikai vállalat idei csődje. A Westinghouse korábban az atomenergia egyik éllovasa volt és az elmúlt években is több atomerőművet épített. Ennek ellenére a cég bedőlt mivel nem tudták idő és költség kereten belül befejezni az újonnan épített erőműveiket.
A palagáz Európában
4-5 évvel ezelőtt még energetikai szervezetek is azt várták, hogy a palagáztermelés elterjed majd Európában is, leszorítva az árakat. Viszont azóta kiderült, hogy az európai palagázmezőket lényegesen drágábban lehet kitermelni, mint az amerikaiakat.
Ennek az egyik fő oka az, hogy az európai palagázmezők mélyebben vannak, mint az amerikaiak, aminek következtében nagyobb a fúrási költség. Emellett - környezetvédelmi aggodalmak miatt - több európai ország be is tiltotta a palagáz-kitermelést. Ennek ellenére vannak olyan szakértők, akik szerint a jövőben majd Európában is felfuthat a palagáztermelés, de a legtöbb szakértő szerint ez rövidtávon nem valószínű, vagyis Európában a következő néhány évben nem valószínű, hogy a gázerőművek kiszorítják az atomerőműveket.
Az előbbiek viszont nem jelentik azt, hogy az új szénhidrogén-kitermelési technológiák nem hatnak az európai energiapiacra. Egyrészt a palaolaj-kitermelés globálisan leszorította az olajárat, amit követ a gázár is. Emellett az Észak-Amerikából kiszoruló szén miatt az elmúlt években sokkal olcsóbb lett az Európába importált szén. Az elmúlt években emellett az USA gázexportőrré vált.
Ennek az egyik fő oka az, hogy az európai palagázmezők mélyebben vannak, mint az amerikaiak, aminek következtében nagyobb a fúrási költség. Emellett - környezetvédelmi aggodalmak miatt - több európai ország be is tiltotta a palagáz-kitermelést. Ennek ellenére vannak olyan szakértők, akik szerint a jövőben majd Európában is felfuthat a palagáztermelés, de a legtöbb szakértő szerint ez rövidtávon nem valószínű, vagyis Európában a következő néhány évben nem valószínű, hogy a gázerőművek kiszorítják az atomerőműveket.
Az előbbiek viszont nem jelentik azt, hogy az új szénhidrogén-kitermelési technológiák nem hatnak az európai energiapiacra. Egyrészt a palaolaj-kitermelés globálisan leszorította az olajárat, amit követ a gázár is. Emellett az Észak-Amerikából kiszoruló szén miatt az elmúlt években sokkal olcsóbb lett az Európába importált szén. Az elmúlt években emellett az USA gázexportőrré vált.
Érvek és ellenérvek Paks 2 szükségességéről
A 2014-es magyar-orosz szerződés előtt és azóta is vita van arról, hogy Paks 2 szükséges-e az ország számára. Itt ezzel kapcsolatban néhány szempontot felsorolunk, ami az ezzel kapcsolatos döntésekhez vezethetett.
Az erőművek véges élettartama
Több oka is van annak, hogy szükséges erőműveket építeni, de talán a legnagyobb okot és problémát az jelenti, hogy egyetlen erőművet sem lehet a végtelenségig üzemeltetni.
Alapvetően minden erőmű üzemideje korlátozott, mivel az igénybevétel miatt idővel tönkremennek az erőművi berendezések. Ennek következtében egy tipikus erőművet 50-60 évig lehet működtetni, ami egy átlagos erőmű műszaki élettartama. Ezek után az erőmű karbantartása megdrágul, és gyakoribbak lesznek a hibák. Ugyan egy erőművet nem feltétlenül állítanak le a műszaki élettartama végén, mivel felújításokkal ki lehet tolni az üzemidőt, de a felújításoknak is vannak költségei.
Ez azért lényeges probléma, mivel az Európában jelenleg üzemelő erőművek nagy része a 70-es és a 80-as években kezdett el üzemelni, mivel akkoriban gyorsan nőtt az áramigény. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg Európában üzemelő erőművek nagy része 45-25 éves. Ez azt jelenti, hogy a következő 20 évben nagyon sok európai erőmű túlhaladja majd a műszaki élettartamát, aminek következtében sokat véglegesen leállítanak majd. Ez ahhoz vezethet, hogy a következő 10-20 évben az európai árampiacokon az áramár a többszörösére nőhet.
A fentebb vázolt helyzet azt jelenti, hogy ha nem akarunk majd nagyon magas áron áramot importálni, ami gazdasági és ellátásbiztonsági szempontból is problematikus, akkor a következő években erőműveket kell majd építenünk, ugyanis a magyar erőműveknek is véges az élettartama, és az importforrások is megdrágulhatnak. Nálunk például a 2020-as években leállhat a visontai erőmű.
Amikor a Paks 2-projekttel érvelnek, akkor általában ez az egyik legfőbb indok. A régi erőművek leállása viszont nem azt jelenti, hogy feltétlenül atomerőművet kell építeni, ez csak azt jelenti, hogy valahogy fel kell készülni a helyzetre.
Alapvetően minden erőmű üzemideje korlátozott, mivel az igénybevétel miatt idővel tönkremennek az erőművi berendezések. Ennek következtében egy tipikus erőművet 50-60 évig lehet működtetni, ami egy átlagos erőmű műszaki élettartama. Ezek után az erőmű karbantartása megdrágul, és gyakoribbak lesznek a hibák. Ugyan egy erőművet nem feltétlenül állítanak le a műszaki élettartama végén, mivel felújításokkal ki lehet tolni az üzemidőt, de a felújításoknak is vannak költségei.
Ez azért lényeges probléma, mivel az Európában jelenleg üzemelő erőművek nagy része a 70-es és a 80-as években kezdett el üzemelni, mivel akkoriban gyorsan nőtt az áramigény. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg Európában üzemelő erőművek nagy része 45-25 éves. Ez azt jelenti, hogy a következő 20 évben nagyon sok európai erőmű túlhaladja majd a műszaki élettartamát, aminek következtében sokat véglegesen leállítanak majd. Ez ahhoz vezethet, hogy a következő 10-20 évben az európai árampiacokon az áramár a többszörösére nőhet.
A fentebb vázolt helyzet azt jelenti, hogy ha nem akarunk majd nagyon magas áron áramot importálni, ami gazdasági és ellátásbiztonsági szempontból is problematikus, akkor a következő években erőműveket kell majd építenünk, ugyanis a magyar erőműveknek is véges az élettartama, és az importforrások is megdrágulhatnak. Nálunk például a 2020-as években leállhat a visontai erőmű.
Amikor a Paks 2-projekttel érvelnek, akkor általában ez az egyik legfőbb indok. A régi erőművek leállása viszont nem azt jelenti, hogy feltétlenül atomerőművet kell építeni, ez csak azt jelenti, hogy valahogy fel kell készülni a helyzetre.
Az elektromos autó
Egy másik érv Paks 2 mellett az elektromos autók várható elterjedése. Ez azért lényeges, mert jelenleg a kőolaj a világ legnagyobb energiaforrása, a világ energiaigényeinek kb. 30%-át biztosítja. Mivel ennek a nagy része a közlekedésre megy el, ezért az elektromos járművek elterjedése jelentősen megnövelheti a világ áramigényét. Viszont az továbbra is kérdést jelent, hogy ez majd mikor következik be, ugyanis az elektromos autók egyelőre még mindig nagyon drágák, bár az előrejelzések szerint a 2020-as években elkezdhetnek tömegesen elterjedni.
Költségtúllépések atomerőmű-építések során
Az egyik fő érv az atomenergia ellen az, hogy nem tudják költséghatáron belül befejezni az atomerőművek nagy részét. Amennyiben Paks 2 is jelentősen többe kerül majd, mint ahogyan tervezték, akkor nagy valószínűséggel soha sem fog megtérülni.
Erre az egyik legjobb adat az itt olvasható előadáson fordult elő. Az előadás szerint a 70-es években, amikor a legtöbb atomerőművet építették az USA-ban, akkor az átlagos költségtúllépés 200%-os volt!
Mivel az atomerőművek esetén a beruházási költség a meghatározó, ezért ha háromszor annyiba kerül egy atomerőmű, mint ahogyan tervezték, akkor az erőmű valószínűleg soha nem térül meg.
Erre a jelenségre a jelenben is van példa: a finnországi Olkiluotóban épülő erőművet az eredetileg tervezett 3 milliárd euró helyett 8 milliárd euróból építették fel.
Nekem az a véleményem erről a jelenségről, hogy az atomerőműveket építő cégek valószínűleg szándékosan alacsonyabb árat adnak meg, mint amennyibe ténylegesen kerülni fog az erőmű, hogy a beruházás gazdaságilag vonzónak tűnjön, és a tényleges költséget az építkezés során építik bele az árba, amikor a megrendelő már nem tud mást csinálni, mintsem hogy kifizeti a következő összeget.
A be nem vallott költségek mellett a másik oka a költségtúllépéseknek valószínűleg az, hogy az atomerőműveket építő fővállalkozók kiadják a munkát olyan alvállalkozóknak, akik tapasztalatlanok atomerőmű-építkezésekben, aminek következtében nem jól csinálják meg a rájuk osztott feladatot, így gyakran vissza kell bontani a megépített rendszert, és újat kell csinálni. A finnországi Olkiluoto-építkezésen is ez volt az egyik probléma.
További okot jelenthet a az atomerőmű építések költségtúllépéseire, hogy kevés hozzá a tapasztalt szakember. Mivel az atomenergia egy nagyon speciális tudást igényel, ezért az atomerőmű-építkezéseken jelenleg túl kevés és drága a szakember, ami növeli a költségeket.
Erre az egyik legjobb adat az itt olvasható előadáson fordult elő. Az előadás szerint a 70-es években, amikor a legtöbb atomerőművet építették az USA-ban, akkor az átlagos költségtúllépés 200%-os volt!
Mivel az atomerőművek esetén a beruházási költség a meghatározó, ezért ha háromszor annyiba kerül egy atomerőmű, mint ahogyan tervezték, akkor az erőmű valószínűleg soha nem térül meg.
Erre a jelenségre a jelenben is van példa: a finnországi Olkiluotóban épülő erőművet az eredetileg tervezett 3 milliárd euró helyett 8 milliárd euróból építették fel.
Nekem az a véleményem erről a jelenségről, hogy az atomerőműveket építő cégek valószínűleg szándékosan alacsonyabb árat adnak meg, mint amennyibe ténylegesen kerülni fog az erőmű, hogy a beruházás gazdaságilag vonzónak tűnjön, és a tényleges költséget az építkezés során építik bele az árba, amikor a megrendelő már nem tud mást csinálni, mintsem hogy kifizeti a következő összeget.
A be nem vallott költségek mellett a másik oka a költségtúllépéseknek valószínűleg az, hogy az atomerőműveket építő fővállalkozók kiadják a munkát olyan alvállalkozóknak, akik tapasztalatlanok atomerőmű-építkezésekben, aminek következtében nem jól csinálják meg a rájuk osztott feladatot, így gyakran vissza kell bontani a megépített rendszert, és újat kell csinálni. A finnországi Olkiluoto-építkezésen is ez volt az egyik probléma.
További okot jelenthet a az atomerőmű építések költségtúllépéseire, hogy kevés hozzá a tapasztalt szakember. Mivel az atomenergia egy nagyon speciális tudást igényel, ezért az atomerőmű-építkezéseken jelenleg túl kevés és drága a szakember, ami növeli a költségeket.
A megújuló energia terjedése
Az egyik érv, ami felhoznak Paks 2 ellen, az a megújuló energia, különösen a napenergia terjedése. Ez ugyan problémát jelenthet a más erőműtípusoknak, de attól még a megújuló energiában rejlő lehetőségek továbbra is korlátozottak.
Erről itt olvasható egy jó előadás a német villamosrendszer-irányítótól.
Az előadásból kiderül, hogy a megújuló energia termelése nagyon ingadozik, ami nekik is problémát jelent, ugyanis van amikor szinte túlterheli a rendszert, és van amikor minimális termelése, aminek következtében amíg nem történik valami áttörés az energiatárolás területén, addig csak nap- és szélenergiára villamosenergia-ellátást alapozni gazdaságosan és biztonságosan nem lehetséges.
Ennek ellenére a megújuló energiát nem lehet jelentéktelennek tekinteni, ugyanis csökken az előállítási költsége, aminek következtében a termelés egyre nagyobb hányadát biztosítja, és lenyomja a piaci árakat, ami Paks 2 megtérülését rontja. A Nemzetközi Energia Ügynökség legújabb jelentése szerint a villamosenergia-termelésbe fektetett tőke nagy része már a megújuló energiába fog áramlani a jövőben.
Erről itt olvasható egy jó előadás a német villamosrendszer-irányítótól.
Az előadásból kiderül, hogy a megújuló energia termelése nagyon ingadozik, ami nekik is problémát jelent, ugyanis van amikor szinte túlterheli a rendszert, és van amikor minimális termelése, aminek következtében amíg nem történik valami áttörés az energiatárolás területén, addig csak nap- és szélenergiára villamosenergia-ellátást alapozni gazdaságosan és biztonságosan nem lehetséges.
Ennek ellenére a megújuló energiát nem lehet jelentéktelennek tekinteni, ugyanis csökken az előállítási költsége, aminek következtében a termelés egyre nagyobb hányadát biztosítja, és lenyomja a piaci árakat, ami Paks 2 megtérülését rontja. A Nemzetközi Energia Ügynökség legújabb jelentése szerint a villamosenergia-termelésbe fektetett tőke nagy része már a megújuló energiába fog áramlani a jövőben.
Gázerőművek mint alternatíva
A gázerőműveket technikailag lehetséges alternatívaként lehet számontartani, és mivel a gázerőműveknek a legalacsonyabb a beruházási költsége, ezért könnyű is kiépíteni. Viszont a helyzet az, hogy Európában olcsóbb a szén, mint a földgáz, aminek következtében jelenleg az európai gázerőművek alacsony kihasználtsággal működnek (Magyarországon is). Mivel Európában várhatóan nem terjed el a palagáztermelés, ezért hogyha nem lesznek nagyon magas szén-dioxid-kvótaárak, akkor ez így is marad. Viszont a jelenlegi minimális szénárak nem biztos, hogy a jövőben is fennmaradnak.
Az import mint alternatíva
Egyes szakértők azt javasolják, hogy ne mi fektessünk áramtermelésbe, hanem álljunk át importra. Ez rövid távon hatékony, mivel leszoríthatja a hazai áramárakat, ugyanis jelenleg olcsóbb az import mint a hazai termelés (ez az áramtőzsde honlapján is látszik). Hosszú távon viszont az erőművek kiöregedésével megdrágulhat az import, ami sem gazdaságilag, sem ellátásbiztonsági szempontból nem kedvező.
A lignit és a feketeszén
Ha nem lenne szén-dioxid-kvóta, akkor Magyarország a mátrai lignittel tudna legolcsóbban áramot termelni. Viszont az EU környezetvédelmi vállalásai miatt a jövőben a szén-dioxid-kvóták várhatóan egyre többe kerülnek majd, ami csökkenti a lignit versenyképességét.
Néhány évvel ezelőtt volt arra befektetői szándék, hogy importált feketeszénre erőművet építsenek Magyarországon. Viszont ismeretlen okokból azóta ez a projekt nem haladt előre, pedig jelenleg nagyon olcsó az importált feketekőszén és például Németországban a közelmúltban több feketeszén tüzelőanyagú erőmű is épült.
Néhány évvel ezelőtt volt arra befektetői szándék, hogy importált feketeszénre erőművet építsenek Magyarországon. Viszont ismeretlen okokból azóta ez a projekt nem haladt előre, pedig jelenleg nagyon olcsó az importált feketekőszén és például Németországban a közelmúltban több feketeszén tüzelőanyagú erőmű is épült.
(Olvasónktól)
Források:
- A magyar erőműpark kapacitásainak fejlődéséről és a kieső erőművekről elemzések (A Mavir alapján 2030-ra Magyarországon még úgy is hiány lehet majd alacsony költséggel termelő erőművekből, hogy megépül Paks 2, mivel nem biztos, hogy más erőművek is épülnek majd, és nő az áramigény)
