Persze, ezt ők így, ebben a formában el nem ismernék, ezen azonban nem lepődhetünk meg, a liberálisok sajátja a mellébeszélés. A rendezvény kezdete előtt találomra kiválasztottam egy ellentüntetőt, aki a Szolidaritás elnevezésű társaság egyik tagja volt, s megkérdeztem, hogyan is állnak ehhez a kérdéshez.

A videó VK-n is elérhető.

Lantos János: Egy kérdést szeretnék feltenni, a Kuruc.infónak vagyok a tudósítója, azt szeretném kérdezni, a Szolidaritásnak és a Momentumnak, e két alakulatnak az úgynevezett demokratikus mivolta hogy egyeztethető össze azzal, hogy önök itt tulajdonképpen az erőszakkal vállalnak közösséget? Ugyanis a túloldalon lévő tüntetés a bűnözés ellen kívánja felemelni a szavát, önök ez ellen tüntetnek, tehát, tulajdonképpen bármilyen formában csomagolják ezt be, ez a végeredmény, hogy a bűnözés és az erőszak pártján vannak itt most. Mi erre a válasz?

Szolidaritás-tag: Abszolút nem. Abszolút nem, mi az ellen vagyunk, hogy ne náci hordáknak kelljen a rendet felügyelni, nem menetelni kell településeken, hanem a rendőrségnek kell ezt a feladatot ellátnia, annak a rendőrségnek kellene, ahonnan tömegesen szerelnek le a rendőrök, mert Pintér Sándor nem képes egy normális életpályamodellt biztosítani a fiatalok számára.

L. J.: A túloldalon lévő tüntetés nem kívánja a rendőrségnek a feladatait átvenni, csupán egy társadalmi problémára világítja rá a figyelmet, ami által a rendőrség tapasztalataink szerint jobban foglalkozik ezzel a kérdéssel, amit mi úgy nevezünk, hogy cigánybűnözés. Magyarországon van egy olyan bűnözői szubkultúra, amelynek az az ismertető jele, hogy az erőszakot öncélként használja, ugyanúgy, ahogy láthattuk Törökszentmiklóson, vagy néhány nappal ezelőtt, amikor egy 66 éves idős bácsit vertek agyon egy zacskó nápolyiért. Tehát úgy gondolom, hogy addig, amíg a cigányságon belül egy önvizsgálat nem indul el, szerintem ez lovat ad alájuk, hogy bűntelenek, nem kell magukba nézni, és ez eszkalálja a problémát. Ez eszkalálja problémát, nem pedig ez (a tüntetés).

SZ.: A cigánybűnözést, mint kifejezést, visszautasítom a roma közösség nevében, ugyanis nincs olyan, hogy cigánybűnözés, szegénységi bűnözés van. És ez szomorú. És ez ellen kell fellépni, és nem olyan eszközökkel, ahogyan a Mi Hazánk Mozgalom teszi, nem azzal a társasággal, amelyet a Mi Hazánk Mozgalom megszólít.

L.J.: Ha azt mondja, hogy a bűnözés a szegénységgel hozható összefüggésbe, akkor mivel magyarázható például Marian Cozma meggyilkolása, ott filléres gondokkal Sztojka Ivánék biztosan nem küszködtek, X5-ös BMW-kel járkáltak, milliomos emberekről van szó.

SZ.: Azokat az embereket, akik ezeket a cselekményeket elkövetik, el kell fogni, bíróság elé kell állítani, ha bűnösök, el kell ítélni. Erről ez a véleményünk, tehát nem egy közösséget kell felcímkézni, nem a közösség tagjait, mert abban a közösségben nagyon sok rendes ember van. Például Püspökladányban voltunk korábban egy lakossági fórumon, ahol felállt egy roma ember és felháborodva mondta, mi az, hogy a cigányok nem akarnak dolgozni? Hát felépítettük maguknak Budapestet. Tehát munkát kell adni az embereknek, segíteni kell őket, mert társadalmilag ki vannak sajnos rekesztve, az elvetettség érzéséből nagyon nehéz manapság felemelkedni.

L.J.: Ezt mind értem, azt aláírom, hogy a szegénység bizonyos folyamatokat elindíthat, azt viszont semmilyen módon nem tudom elfogadni, hogyha összevetjük, vegyük a leghíresebb magyar bűnözőt, most aki eszembe jut, a viszkis rablót, ő az erőszakhoz úgy állt, hogy betört a bankba vagy a postára, teljesen mindegy, kilátásba helyezte, hogy erőszak lesz, ha nem az történik, amit ő akar, hogyha az történt, akkor feltétlenül nem alkalmazta az erőszakot. És amikor cigánybűnözésről beszélek, akkor egy olyan specifikus bűnelkövetési módról beszélek, hogy az erőszakot mindenképen fogja alkalmazni. Ha kell, ha nem. Amikor például vidéken betörnek egy idős nénihez, a tízezer forintját odaadná akkor is, ha nem vernék agyon vagy nem erőszakolnák meg, de az esetek nagy többségében ez megtörténik, és ez nem magyarázható a szegénységgel, ez egy sokkal összetettebb szocio-kulturális kérdés.

SZ.: Sokkal összetettebb és erről sokat kellene beszélni, nyitni erről fórumokat, minél több embert odahívni és keresni megoldást. Mert a megoldás nem az, hogy egy társadalmi réteget címkézünk fel, mert nem bűnös minden cigány ember, nem bűnös minden szegény ember. Vannak, akik bűnt követnek el, és velük szemben kell eljárni.

L.J.: Csak az arányokat azért nagyon érdemes megnézni.

SZ.: De a legtöbb szegény ember abban a szubkultúrában van sajnos.

L.J.: De éppen az előbb mondtam, hogy Sztojka Ivánék nem voltak szegény emberek, és nagyon sok ilyen esetet ismerünk.

SZ.: Fehérgalléros bűnözésben nagyon sok fehér embert ismerünk. Nem bőrszín, a legnagyobb ostobaság az alapján megítélni embereket, hogy hová születtek. Senki nem tudta előre, hogy én cigány leszek vagy zsidó leszek.

L.J.: A tetteik alapján kell.

SZ.: A tetteik alapján kell megítélni, és azt az embert, aki azt megtette. Mint ahogy a Biblia is írja, embert nem ítélünk meg, cselekedeteket ítélünk meg.

L.J.: Így van. És ezeknek a cselekedeteknek a megítéléséből…

SZ.: Viszont, ami itt folyik, nem a cselekvőt ítéli el, hanem egy társadalmi csoportot. És az ellendemonstráció erről szól.

L.J.: Az itt jelenlévő demonstráció nem személyében minden cigány embert ítél el, hanem egy jelenségre hívja fel a figyelmet. A cigánybűnözésnek specifikusan, mint mondtam, az az összefoglalója, hogy az erőszakot öncélként alkalmazza, és amíg a cigányságon belül nincsenek olyan vezetők, akik szembenénéznének ezzel, és megpróbálnának a saját berkeinken belül rendet tenni, addig, ha vidéken végigmegy az utcán, 10-ből 9 ember azt fogja mondani, hogy igenis van cigánybűnözés, és nem gondolhatja, hogy minden magyar ember rasszista, ezt nem lehet ezzel elintézni.

SZ.: De ezt meg kell változtatni. A bűnelkövetők, akik erőszakot alkalmaznak, statisztikailag biztosan kimutatható, hogy cigányok közül kerülnek ki, akik élnek ezzel az eszközzel, de ők azok, akik abból a környezetből jönnek ki, és farkastörvények uralkodnak, ők nem a jövőnek élnek, hanem máról holnapra. És így nagyon nehéz tőle elvárni, hogy szelíden…

L.J.: Nagyon sok ismerősöm van, akár Északkelet-Magyarországon, magyar családok, ugyanolyan szegénységben élnek, és mégsem velejárói a mindennapjainak az öncélú erőszak, azt gondolom, hogy előbb erre a kérdésre kellene feleletet adni, egészen addig ez a probléma elmaszatolása.

SZ.: Nem, nem elmaszatolás, beszélni kell róla…

L.J.: Beszélni, így van, beszélni, és nem a szőnyeg alá söpörni.

Lantos János - Kuruc.info

A sok nélkülözés következménye ez a jómadár is: "Olyan szinten baszd telibe a magyart, hogy a vér lefossa!"