2020. április 7., kedd, Hermann, Árpád napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
20:25 A cseh képviselőház meghosszabbította a szükségállapotot19:50 Belügyminiszteri sci-fi: Pintérék zongora-hangverseny megtekintésére buzdítják a cigányokat19:34 Már a román belügyminiszter is arról beszél, hogy szép számmal van bűnöző a hazatérő "vendégmunkások" között19:20 Tizenhétezer fölött a halottak száma Olaszországban18:58 Nem igaz, hogy járvány van, a koronavírus nem is létezik - híresztelte két borsodi észlény18:28 Kreml: elfogadhatatlan, hogy Amerika "privatizálni akarja" a világűrt17:50 Mégsem tétlenkedik e nehéz helyzetben az Európai Bizottság: elmondták, hogy nem szabad közegészségügyi kockázatként tekinteni a szuperhigiénikus cigányságra17:33 Franciaországban 45 százalékkal visszaesett a bűnözés a karantén hatására17:20 Történelmi csúcsra emelkedett a munkanélküliségi ráta Norvégiában17:13 Olasz statisztikai intézet: lehetetlen a válság következményeit felmérni16:51 FFP2 maszk itt készleten, gyors kiszállítással! Most csak 4990 Ft / 2 darab (x)16:21 Kamatot emelt a jegybank, 3000 milliárd forint értékben szállnak be a gazdaságvédelembe16:00 Olasz színészek szavalják magyarul Reményik Sándor ma is aktuális háborús versét15:51 Szijártó János: Meddig maradunk?15:37 A vörös április - 2002
24 óra legolvasottabbjai

Extra :: :: Hozzászólások

Energetikai technológia és energiapolitika

Reklám

Az alábbi cikk néhány, az energiapolitikában felmerülő kérdésről igyekszik információkat adni az olvasóknak. Ugyan az alábbiak nem feltétlenül fognak megvalósulni, de lehetőségeket jelentenek a magyar energiaellátás továbbfejlesztésére.
Nukleáris fűtőművek
Az elmúlt évtizedekben az atomenergiát elsősorban áramtermelésre használták. Ugyan nagy értéket lehet velük előállítani és hozzájárulnak a környezetvédelemhez, de a fűtési célú atomenergia-termelés egyelőre egy viszonylag kiaknázatlan terület.

A kínai 400 megawattos reaktor
Viszont a kínaiak elkezdtek vele foglalkozni, és nemrég bemutatták a koncepciójukat. Szerintük egy távfűtésre tervezett atomreaktor nagyon egyszerű lehetne, és az általa termelt hő harmadannyiba kerülne, mint amennyiért a szolgáltatók jelenleg adják nálunk a földgázt. Én amúgy ezt látom az atomenergia hosszú távú túlélésének, mivel a napenergia akkor termel a legkevesebbet, amikor a legnagyobb hideg van.
A kínaiak által bemutatott fűtőmű 200 ezer háztartást lenne képes ellátni távhővel. Ez azt jelenti, hogy néhány ilyen egység ki tudná fűteni a pesti távhőrendszert. Viszont ez azt is jelenti, hogy a vidéki távhőrendszereinknek egy ilyen fűtőmű túl nagy lenne, nem érné meg, bár a kínaiak fejlesztenek kisebb teljesítményű fűtőművet is. Kínában viszont több százat is építhetnek majd az ottani igények alapján. A technológia már a 2020-as években alkalmazásba kerülhet.
Viszont a koncepció alkalmazásának vannak korlátai is. Az egyik az, hogy kiépíteni a távhőrendszert költséges és hosszú idő alatt megtérülő beruházás. További probléma, hogy a budapesti környezetvédők már attól is tiltakoznak, hogy Pesttől több mint 100 kilométerre van egy atomerőmű. Ha Pest közelében próbálnánk telepíteni egyet, akkor az ellenállás még nagyobb lenne.
Kapacitás-fenntartás vagy bővítés?
Az egyik érv, amivel népszerűsítik a paksi projektet, az a kapacitás-fenntartás. Ennek azért van logikája, mivel az erőműveknek véges az élettartamuk. Mivel az európai erőművek közül sok közeledik az 50-60 éves műszaki élettartamának végéhez, ezért újakat kell építeni. Nálunk a legnagyobb erőmű, a Paksi Atomerőmű jelenleg üzemelő blokkjai a 2030-as években leállhatnak.
Viszont az elmúlt években egyre több helyről származnak olyan információk, miszerint az eredetileg 60 éves élettartamra tervezett amerikai atomerőművek üzemelését kitolhatják 20-40 évvel. Ebbe a tendenciába illeszkedik a Roszatom is, ami kidolgozta az atomreaktorok üzemidőhosszabbításának technológiáját. A forrásként használt cikk szerint ezzel a módszerrel a VVER reaktorok élettartamát 15-30 évvel meg lehet hosszabbítani.
Ebben az esetben viszont Paks II nem kapacitásfenntartás, hanem bővítés lenne. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy egy legalább 20 éves időszak során az áram nagy részét Pakson termelnék. Viszont vannak az erőműnek más elemei is a reaktoron kívül, amiktől szintén függ, hogy lehetséges-e üzemidőhosszabbítás.
Egy Magyarországon politikailag háttérbe szorult lehetőség: a ligniterőművek fejlesztésének a technikai lehetősége
Magyarországon a legújabb kormányzati politikában már az szerepel, hogy belátható időn belül bezárják a lignittüzelést. Ezt leginkább klímapolitikai okokkal indokolják, amit sokan támogatnak. Viszont arról a lehetőségről kevesebb beszélnek, hogy korszerűbb technológiát alkalmazzunk lignittüzelésre, amivel a termelési kapacitás megőrzése mellett a kibocsátást is lehetne csökkenti, ráadásul gazdaságosan.
Az egyik technológia, amivel lehetne fejleszteni a lignit alkalmazását, az a korszerű szárítás. A kitermelt lignit jelentős részben ugyanis nedvességet tartalmaz, ami az égés során felszabaduló energia jelentős részét elviszi. Jelenleg már létezik technológia a lignit gazdaságos szárítására, például a WTA. Az ismertető szerint ezzel a technológiával nagyjából 10 százalékkal lehet csökkenteni egy lignittüzelésű erőmű kibocsátását, gazdaságos módon, mivel a felhasznált lignit mennyisége is csökkenne. Mivel a Mátrai Erőmű az ország legnagyobb szén-dioxid kibocsátója, ezért ez az országos statisztikában is meglátszana. Ellenben az is igaz, hogy az erőműnek már limitált ideje van hátra, ami miatt ez most már nem biztos, hogy megtérülne.
Zoom
A WTA prototípusa a niederaussemi erőműnél
Egy másik lehetőség a lignit használatának fennmaradására a biomassza-szén vegyes-tüzelés. A Mátrai Erőmű forgatókönyvei között néhány évvel ezelőtt még szerepelt egy biomassza-szén vegyes-tüzelésű blokk megépítése. Ez nagy mértékben csökkenthetné az üvegház-gáz kibocsátást. Viszont ezt a blokkot importszénre tervezték, mivel olyan kis lignitmennyiségre nem lenne érdemes lignitet bányászni.
A legnagyobb kibocsátás-csökkenéssel járó lépés a legkorszerűbb technológia alkalmazása lehetne. A World Coal Association szerint amennyiben a bolygó szénerőműveinek átlagos hatásfoka 33 százalékról 40 százalékra nőne, az akkora szén-dioxid kibocsátást spórolna meg, mint amennyit az atomerőművek alkalmazásával világszerte elkerülünk. Az adatok már viszonylag régiek, 2012-esek, de a mivel a legkorszerűbb szénerőművek hatásfoka már 45 százalék fölött van, ezért el lehetne érni egy ekkora fejlődést.
A Mátra saját számításai szerint egy korszerű, új blokkal 30 százalékkal csökkenhetne a szén-dioxid kibocsátás és mellette megmaradna a hazai lignitbányászat.
(Olvasónktól)
Források:
https://www.nextbigfuture.com/2018/09/pool-type-nuclear-reactor-design-for-heating-chinese-cities-with-lower-cost-than-gas-and-comparable-price-to-coal.html
https://www.nextbigfuture.com/2019/09/china-mass-production-of-nuclear-power-could-reach-1-cent-per-kwh.html
https://atombiztos.blogstar.hu/2018/12/03/a-roszatom-innovativ-technologiaval-hosszabbitja-meg-a-reaktorok-elettartamat/65127/
https://www.rwe.com/web/cms/mediablob/en/239148/data/234614/3/rwe-technology-international/mining/integrated-solutions/wta-technology/WTA-Technology.pdf
https://www.eszk.org/attachments/l283/besz/matra_beszamolo.pdf
https://www.worldcoal.org/reducing-co2-emissions/high-efficiency-low-emission-coal
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready