2020. szeptember 18., péntek, Diána napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
13:37 Maduro: Washington miatt kér lehetetlent az EU13:20 Élelmezési Világszervezet: 30 millióan halnak éhen, ha Mészáros Lőrincék nem segítenek12:57 Szerbiában karantén helyett elég a kérdőív a "veszélyesek" számára12:32 Már hat szegedi kézisről derült ki, hogy fertőzött12:23 A lengyel kormánykoalíció "gyakorlatilag már nem létezik" - kisebbségi kabinet jöhet12:02 Kína Tajvannál hadgyakorlatot tart, miközben nagy bánatukra egy amerikai államtitkár keresi fel a szigetországot11:35 Még Magyarországon is bajba kerülhet olykor valaki korrupció miatt11:06 Lemossák az Árpád hidat a hétvégén10:50 Anti-Nobel-díjat ért a héliumos aligátoros és az ürülékkéses kutatás is10:34 Háromezer fölött a napi esetszám Csehországban10:13 Orbán: kész a haditerv, a kórházakban minden is van, lassan munkaerőhiány lesz megint09:47 Negyedszázados Trump-ölelést cáfol az elnöki kampánytörzs09:32 Meghalt hat idős, krónikus beteg, 941-gyel nőtt a fertőzöttek száma09:20 Moria tüzes sáskáinak nem tetszik az új tábor sem09:03 Eddig nem robbant be a járvány az oktatási intézményekbe
24 óra legolvasottabbjai

Extra :: :: Hozzászólások

A világ legrégebbi állati hímivarsejtjeit rejti egy százmillió éves mianmari borostyánkő

Reklám

A világ legrégebbi állati hímivarsejtjeit fedezték fel paleontológusok egy százmillió éves mianmari borostyánkőben.
A Kínai Tudományos Akadémia nancsingi intézetének munkatársa, Vang Ho szerint az eddig ismert legrégebbi, megkövesedett állati spermiumok mindössze 17 millió évesek voltak.
A szakemberek ezúttal a csaknem 500 millió éve létező és az óceánok nagy részében megtalálható kagylósrákok (Ostracoda) osztályának egyik nőstényében fedezték fel a spermiumokat, vagyis az állatot röviddel azelőtt termékenyítették meg, hogy beleragadt a vesztét jelentő gyantába.
A kutatók a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban publikálták az eredményeiket.
A felfedezést még különlegesebbé teszi a spermiumok "hatalmas" mérete: csaknem 4,6-szor hosszabbak magánál a hím állatnál. "Egy 1,7 méter magas embernél ez nagyjából 7,30 métert jelentene, vagyis rengeteg energia szükséges az előállításukhoz" - jegyezte meg Renate Matzke-Karasz, a müncheni Lajos-Miksa Egyetem munkatársa, aki a tanulmány társszerzője volt.
A kutatók a kagylósrákok egy eddig ismeretlen új fajaként azonosították a borostyánban lévő apró állatot és a Myanmarcypris hui tudományos nevet adták neki.
A szakértők szerint a kagylósrákok megkövesedett külső héja gyakori lelet, ám lágy részekkel együtt megmaradt példányt ritkán találni.
Az állatvilágban a hímek többsége általában több tíz millió apró spermiumot termel, ám a kagylósrákok a mennyiség helyett a minőségre törekednek.
Számos egymásnak ellentmondó elmélet létezik a hatalmas spermiumok evolúciós jelentőségével kapcsolatban. Matzke-Karasz szerint a mostani felfedezés azt mutatja, hogy a "nagy méretű spermiumokkal való reprodukció nem egy eltűnőben lévő evolúciós különlegesség, hanem egy hosszú távú előny a faj túlélése szempontjából".
(MTI)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready