2020. szeptember 27., vasárnap, Adalbert, Döme napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
16:36 Feladta magát a csengelei cserbenhagyó16:07 Lehetséges problémák a NATO számára egy orosz konfliktus esetében15:58 A klímaváltozás ellen is felvenné a harcot a NATO-főtitkár15:38 Az SZDSZ egykori sábeszgója szerint a Covid nem finom14:52 Úgy tűnik, Orbán "nagy dolgaiból" csak a pálinkafőzés maradt14:22 Nem jönne jól a megállapodás nélküli kilépés az Egyesült Királyságnak13:44 Szlávik: nem igaz, hogy a maszk nem véd a fertőzés ellen13:18 Inkább zsinagógán kívül javallott idén a jóm-kipúri baromfi-abuzálás12:55 Orbán Viktor boldog születésnapot kívánt az ENSZ-nek12:36 Jereván: Azerbajdzsán örmény polgári célpontokra támadott, két helikoperük és három drónjuk bánta12:19 Fehérorosz külügyér: a szomszédok káoszba és anarchiába próbálják sodorják az országot11:58 Három montenegrói városban hétfőtől kevésbé lesznek vidámak az éjjelek11:35 Zajlanak az önkormányzati választások Romániában és Erdélyben11:21 Fogolycserében állapodtak meg Jemenben11:02 Népszerű a VírusRadar
24 óra legolvasottabbjai

Extra :: :: Hozzászólások

A világ legrégebbi állati hímivarsejtjeit rejti egy százmillió éves mianmari borostyánkő

Reklám

A világ legrégebbi állati hímivarsejtjeit fedezték fel paleontológusok egy százmillió éves mianmari borostyánkőben.
A Kínai Tudományos Akadémia nancsingi intézetének munkatársa, Vang Ho szerint az eddig ismert legrégebbi, megkövesedett állati spermiumok mindössze 17 millió évesek voltak.
A szakemberek ezúttal a csaknem 500 millió éve létező és az óceánok nagy részében megtalálható kagylósrákok (Ostracoda) osztályának egyik nőstényében fedezték fel a spermiumokat, vagyis az állatot röviddel azelőtt termékenyítették meg, hogy beleragadt a vesztét jelentő gyantába.
A kutatók a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban publikálták az eredményeiket.
A felfedezést még különlegesebbé teszi a spermiumok "hatalmas" mérete: csaknem 4,6-szor hosszabbak magánál a hím állatnál. "Egy 1,7 méter magas embernél ez nagyjából 7,30 métert jelentene, vagyis rengeteg energia szükséges az előállításukhoz" - jegyezte meg Renate Matzke-Karasz, a müncheni Lajos-Miksa Egyetem munkatársa, aki a tanulmány társszerzője volt.
A kutatók a kagylósrákok egy eddig ismeretlen új fajaként azonosították a borostyánban lévő apró állatot és a Myanmarcypris hui tudományos nevet adták neki.
A szakértők szerint a kagylósrákok megkövesedett külső héja gyakori lelet, ám lágy részekkel együtt megmaradt példányt ritkán találni.
Az állatvilágban a hímek többsége általában több tíz millió apró spermiumot termel, ám a kagylósrákok a mennyiség helyett a minőségre törekednek.
Számos egymásnak ellentmondó elmélet létezik a hatalmas spermiumok evolúciós jelentőségével kapcsolatban. Matzke-Karasz szerint a mostani felfedezés azt mutatja, hogy a "nagy méretű spermiumokkal való reprodukció nem egy eltűnőben lévő evolúciós különlegesség, hanem egy hosszú távú előny a faj túlélése szempontjából".
(MTI)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready