Az egyik tényező, ami akadályozhatta vagy segíthette a hadműveleteket, az időjárás volt. Az időjárás-előrejelzéseknek a második világháború idején már komoly szerepük volt a hadműveletek tervezésében, amihez a hadviselő felek jelentős erőfeszítéseket tettek.
Az általános helyzet és a német erőfeszítések
A katonai meteorológia terültén a britek és szövetségeseik jelentős előnyben voltak. Ennek az volt az egyik oka, hogy a földrajzi helyzet számukra előnyös volt: Európába az időjárási frontok leginkább nyugati-északnyugati irányból hatoltak be, és abban az irányban a szárazföldek (Izland, Grönland, Kanada) brit ellenőrzés alatt voltak, vagy pedig az alá kerültek a világháború folyamán.
A Wehrmacht ezt a hátrányát több lépéssel is próbálta ellensúlyozni. Az egyik az volt, hogy állomásokat hoztak létre sarkvidéki területeken. A Wehrmacht Norvégiától északra, leginkább a Spitzbergákon számos állomást létesített, és voltak állomások Grönlandon is. Ezek viszont ki voltak téve az ellenséges támadásoknak.
Zoom
Német állomások az arktikus területeken
Egy másik lépés a tengeralattjárók felhasználása volt meteorológiai célokra. Ez viszont kockáztatta a tengeralattjárók létét, mivel fennállt a bemérés veszélye.
Zoom
A Wetterkurzschlüssel előlapja. A német tengeralattjárók számára külön titkosítási és tömörítési eljárást dolgoztak ki az időjárás-jelentések elküldésére. A Wetterkurzschlüssel révén az üzenetek elküldéséhez szükséges idő a töredékére volt leszorítható
Egy további lépés repülőgépek felhasználása volt. A Luftwaffe a háború elején, a '40-41-es időszakban tucatnyi meteorológiai egységet létesített, amik az Atlanti-óceán és a sarkvidéki területek felett repültek. A repülőgépek viszont nem rendelkeztek végtelen hatósugárral, és jelentősek voltak a veszteségek.
Automata mérőállomások (Wetter-Funkgerät Land)
A téren az egyik legnagyobb fejlesztés az automata mérőállomás volt. Ezeket a Siemens fejlesztette ki, és viszonylag nagy számban telepítették azokat a sarkvidéki területeken.
Zoom
Egy automata állomás képen
Az állomások tengeralattjáróval szállíthatóak voltak, mivel a részegységeket úgy méretezték. A részegségek egyenként nagyjából 100 kilósak, 1 méter magasak és 47 centiméter átmérőjűek voltak.
Az állomások teljesen automaták voltak és megfelelő mennyiségű akkumulátor esetén akár fél évig is működhettek emberi beavatkozás nélkül. Ezért nem volt szükséges személyzet biztosítása, aminek az ellátása sarkvidéki területen komoly probléma volt.
Az állomások 3 óránként adtak jelentéseket rádión, morzekóddal.
14 állomást az arktikus és a szubarktikus területeken állítottak fel. További ötöt a Barents-tenger partján állítottak fel, kettőt pedig Észak-Amerikában szándékoztak telepíteni. Összesen 30 ilyen rendszert épített a Siemens.
Zoom
Az egyetlen megmaradt állomás, kiállítva egy kanadai múzeumban. Ezt az állomást tengeralattjáróval szállították Észak-Amerikába. Csak évtizedekkel a világháború után bukkantak rá a kanadaiak
Az ardenneki offenzíva és az időjárás összefüggései
A német haderő utolsó nagyléptékű offenzívája a nyugati fronton, a világháború folyamán az ardenneki offenzíva volt. A német hadvezetés az offenzíva megindítására szándékosan olyan időpontot választott, amikor az előrejelzések szerint tartósan borult időre lehetett számítani. Ez azért volt számukra kedvező, mert a világháború idején nem megfelelő időjárás esetén nem lehetett bevetni a légierőt. Ez azért növelte a németek esélyeit, mert '44 végén már amerikai légifölény volt.
December 16-án, amikor megindították az offenzívát, már hetek óta felhős idő volt. Ez elfedte a szövetséges légi felderítés elől a német előkészületeket. Az előrejelzés további borús időjárást jelzett előre, ami be is jött: az idő csak az offenzíva kezdete után egy héttel tisztult ki. Ez a német hadsereg számára lehetővé tette, hogy az amerikai légifölény hatása nélkül vesse be a csapatokat.
Az idő kitisztulása után is érte az amerikai haderőt kellemetlen meglepetés: ennek az volt az oka, hogy a kitisztulás híre előbb jutott el az amerikai bombázóalakulatokhoz, mint a vadászrepülőkhöz. Emiatt az amerikai bombázógépeket ’44 december 23-án vadászkíséret nélkül küldték bombázni. Ezt kihasználták a német vadászpilóták, akik 44 bombázógépet lelőttek.
(Olvasónktól)
Források:
https://2.bp.blogspot.com/-W0XAcxHoo2g/T6u0HApJ9zI/AAAAAAAADEU/cN-UATa10-o/s1600/weer.jpg
https://www.cryptomuseum.com/crypto/codebook/wks/index.htm
http://users.telenet.be/d.rijmenants/en/kurzsignale.htm
https://ww2db.com/battle_spec.php?battle_id=328
https://weaponsandwarfare.com/2015/11/04/weather-station-kurt/
https://uboat.net/ops/weather_stations.htm
http://www.battleofthebulgememories.be/stories26/us-army25/355-the-battle-of-the-bulge-and-the-weather.html