 |
A döntés általános meglepetést okozhat a koalíciós pártoknál és a külügyi apparátusban, de meglepte az érintettet is, aki csak ma értesült a felkérésről.
Göncz Kinga külügyminiszterré történő felkérésével a kormányalakítás legtovább húzódó kérdése dőlt el. Ma délutánig a levegőben lógott, hogy távozik-e a Kovács László EU-biztosi kinevezése óta a minisztérium élén álló Somogyi Ferenc. A magyar diplomácia irányítói posztja az utóbbi hetekben azon négy kormányzati pozíció egyike volt, amelyet a kijelölt miniszterelnök a kisebbik koalíciós partnernek ajánlott fel.
Az egyik esélyes, Magyar Bálint visszautasította a felkérést; ezt követően két másik szélsőséges politikus, Szent-Iványi István és Eörsi Mátyás neve merült föl. Végül azonban a szabaddemokraták ügyvivői testülete a külügyminisztérium helyett a környezetvédelmi tárcát választotta a gazdasági és az egészségügyi mellé a múlt héten.
Nem kíván változtatni az eddigi impotens külpolitikán
"Nem gondolom, hogy nagy változás kell, európai politikánk, a Balkánra vonatkozó, az Oroszországgal kapcsolatos, vagy a távolabbi térségeket, így Amerikát célzó politikánk is gyakorlatilag továbbvihető" - közölte a jelölt.
"Nem gondolom, hogy nagy változás kell, európai politikánk, a Balkánra vonatkozó, az Oroszországgal kapcsolatos, vagy a távolabbi térségeket, így Amerikát célzó politikánk is gyakorlatilag továbbvihető" - közölte Göncz Kinga, azt követően, hogy Gyurcsány Ferenc ügyvezető miniszterelnök bemutatta új kormányának tagjait a sajtónak.
A külügyminiszter-jelölt elmondta, hogy a felkérése "viszonylag a végén dőlt el". Kitért arra, sok nemzetközi példa van arra, hogy kvázi civil külügyminiszter dolgozik a kormányban, tehát nem a diplomáciai testületből jön, hanem kívülről.
Az eddig az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi tárcát vezető Göncz Kinga hozzátette, amint a miniszterelnök is elmondta, a felkérés mögött az volt a filozófiai megfontolás, hogy a magyarországi európai uniós ügyek részben belügyek, részben szociális ügyek. Kitért arra, hogy rendkívül lényeges, miként alakulnak az európai szociális ügyek.
"Magyarország feladatai egyértelműek; uniós tagországként az EU nagyon fontos, akárcsak a határon túli magyarok ügyei" - jegyezte meg. Hozzátette, EU-tagként lazább a határ bel- és külügyek között. Azzal kapcsolatban, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) átkerül a kancelláriára, Göncz Kinga azt mondta, ez szervezeti döntés volt, s nyilvánvalóan szoros lesz az együttműködés ebben a kérdésben a kancellária és a külügyi tárca között.
Klasszikus külügyekkel eddig nem foglalkozott, de vállalja a kihívást – mondta a külügyminiszter jelölt. Eddig is sokat utazott, korábban egy nemzetközi civil szervezet magyarországi tagszervezetét vezette. Ez 1994 és 2002 között volt, amikor Göncz Kinga a demokráciatechnikák oktatásával, társadalmi konfliktusok kezelésével foglalkozó, 11 országban működő Partners Hungary Alapítvány vezetője volt. Göncz Kinga kifejtette: a szervezet igazgatójaként Keletközép-Európa szinte valamennyi országában, illetve a Balkán konfliktus-zónáiban dolgozott.
Kitért arra, hogy személyi kérdések még természetesen nem dőltek el, így egyelőre azt sem tudja megmondani, ki lesz a politikai államtitkára. Göncz Kinga elmondta: angolul és németül beszél. Az új kormány külügyminiszter-jelöltjét a jövő héten kedden és szerdán hallgatja meg a parlament európai ügyek, valamint külügyi és határon túli magyarok bizottsága.
(hirszerzo.hu - Duna TV nyomán)
