Tisztelt Szerkesztőség !

Némi hozzáfűzés a A gyurcsányi trojka arcai: az Amway-ügynök, az aranytolvaj és az életmű nélküli történész című cikkükhöz :

Az aranytartalékunk elkótyavetyéléséről a Magyar hírlap írt egy cikket (ld. alább).

Ebből kiindulva végeztem az alábbi hozzávetőleges számítást :

A cikk alapján 370 USD/uncia áron ment el az aranykészletünk Surányi elvtárs ügyködése nyomán. Egy unciát kb. 28.34 g.-nak számoljunk.

A www.aranypiac.hu oldalon láthatóak alapján a mai napon unciánként kb. 920 USD körül van az arany ára. Ez egy g.-ra vetítve kb. 32.46 USD, egy kg. 32 460 USD, egy t. arany pedig 32 460 000 USD, azaz kb. 7.15 milliárd Ft.

Köszönjük tehát ennek a minisztertelnök-jelölt cionista bankárböszmének, hogy megszabadított minket unciánként kb. 550 USD veszteséggel a mai árhoz képest az aranykészletünktől, ami grammonként kb. 19.4 USD ( 4270 Ft ) veszteséget, a 62 t.-ra nézve mai áron több, mint 1.2 milliárd USD, azaz kb. 265 milliárd Ft veszteséget jelent.

Egy olvasójuk


Surányi György és az elherdált 62 tonnányi aranykészlet

Az SZDSZ is támogatja miniszterelnök-jelöltként Surányi György korábbi jegybankelnököt. A közgazdász számlájára írják 62 tonnányi aranykészlet "aprópénzre" váltását, valamint a botrányos CW Bank-ügyet is. Szakértők szerint az aranyeladás csak rövid távon hozhatott pozitív eredményt, középtávon azonban – az arany drágulása miatt – több milliárd dolláros veszteséget okozott.

A korábbi jegybankelnök tegnap az SZDSZ-szel egyeztetett. A liberálisok támogatták, a jobboldal viszont nem áll Surányi mellé. A közgazdász és bankár 1990 és 1991 között a független Magyar Nemzeti Bank első elnöke volt, később – 1995 és 2001 között – ugyanezt a posztot töltötte be. Az IMF rangsora szerint nálunk kevesebb aranytartaléka a legszegényebb afrikai országoknak van csak, ennek a helyzetnek a kialakulásáért sokan Surányit okolják. A mostanra 3,1 tonnásra fogyatkozott aranykészlet nagy része 1990-ben, jegybankelnöksége idején fogyott el. Akkoriban főleg dollárt vásároltak az unciánként 370 dolláros áron eladott aranyért. A jegybank a lépést az akkori nemzetközi tendenciákkal magyarázta, és arra hivatkozott, hogy az arany hozama jóval kisebb, mint az érte kapott dolláré. Az amerikai valuta értékének romlása miatt később a jegybank fokozatosan áttért az euróalapú tartalékokra, így védekezve a dollár árfolyamcsökkenéséből adódó veszteségek ellen. Szakértők szerint az eladás csak rövid távon hozhatott pozitív eredményt, középtávon azonban – az arany drágulása miatt – több milliárd dolláros veszteséget okozott. Surányiék a 65 tonnás aranykészletből 62 tonnát teljes egészében értékesítettek, minimálisra csökkentve készleteinket.

Nevéhez kötik a CW Bank botrányát is. A bécsi pénzintézet a Nemzeti Bank leányvállalata volt, téves üzletpolitikája miatt kilencvenmilliárd forint veszteséget halmozott fel. Ennek ellenére negyvenöt dolgozójának összesen 237 millió schillinget, azaz 4,7 milliárd forintot fizetett ki a pénzintézet, végkielégítés címén. A CW Bank korábbi vezetőinek feltételezhetően hanyag gazdálkodását az osztrák rendőrség, valamint az Országgyűlés, a botrány miatt alakított bizottsága is vizsgálta. A munka után a testület javasolta, hogy a legfőbb ügyész a bűnügyi jogsegélyegyezmény alapján keresse meg az osztrák hatóságokat, kérjen információkat, hogy szükség esetén büntetőeljárást lehessen indítani Magyarországon is. A felelősségre vonás elkerülte Surányit, bár a Nemzeti Bank elnökeként felelőséggel tartozott a leányvállalat működéséért. A jegybankelnök szerepvállalása és felelőssége miatt több tüntetést szerveztek.