"A háborúnak a lehető leghamarabb véget kell vetni. Tűzszünet kell Libanonban, azért, hogy bebizonyítsuk, hogy a legrosszabb még nincs megírva, és hogy lehetővé tegyük a libanoniak számára, hogy visszaszerezzék sorsuk irányítását" - mondta az államfő csütörtökön a Libanon támogatására Párizsban összehívott nemzetközi konferencia megnyitóján.

A nemzetközi közösségnek "össze kell fognia, és támogatnia kell az agresszió befejezésére és az azonnali tűzszünet létrehozására irányuló erőfeszítéseket" - hangsúlyozta Nadzsib Mikáti libanoni miniszterelnök.

A konferencia célja a nemzetközi közösség mozgósítása és mintegy 500 millió euró összegyűjtése volt az Izrael és a Hezbollah, az Irán támogatását élvező libanoni síita fegyveres szervezet közötti konfliktus miatt elmenekült emberek megsegítésére.

Párizsi hivatalos források szerint a találkozón egymilliárd dollárnyi felajánlás érkezett a libanoniak és hadseregük számára.

"Az ENSZ felhívására jelentős hozzájárulások bejelentésével válaszoltunk, 800 millió dollárral, valamint jelentős természetbeni hozzájárulásokkal" - közölte a konferencia végén Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter. Ez duplája annak, amit Franciaország eredetileg szeretett volna, és jóval több, mint az ENSZ által október elején kért 400 millió dollár.

A francia diplomácia vezetője kiemelte, hogy a hetven országból érkező résztvevők "egyetértettek abban, hogy sürgős diplomáciai megoldás szükséges", amelyhez az ENSZ 1701-es határozatának teljes körű végrehajtására van szükség, "az ellenségeskedések beszüntetésével a határ mindkét oldalán".

Ez a határozat zárta le 2006-ban az Irán támogatta Hezbollah síita milícia és Izrael közötti egy hónapos háborút, és előírta, hogy Dél-Libanonban a libanoni hadseregen kívül más katonai erő nem tartózkodhat.

Az elképzelés most az, hogy "tömegesen" telepítsenek libanoni katonákat erre a területre, hogy "megerősítsék az ENSZ libanoni békefenntartó missziójának kapacitását" - hangsúlyozta Jean-Noël Barrot, míg Emmanuel Macron úgy vélte, hogy nem lehet visszatérni a status quóhoz. Emmanuel Macron a konferencia kezdetén bejelentette, hogy Franciaország 100 millió eurót irányoz elő, és "hozzájárul a libanoni hadsereg felszereléséhez" annak érdekében, hogy a tűzszünet elérése után bevethető legyen az ország déli részén.

Az Egyesült Államok 300 millió dolláros segítségével a legnagyobb támogató, megelőzve Franciaországot (108 millió dollár) és Németországot (103 millió dollár). "Követeljük, hogy a Hezbollah hagyjon fel a provokációkkal (...) és az (Izrael elleni) csapásokkal" - jelentette ki a francia elnök. "Izrael tapasztalatból tudja, hogy katonai sikerei nem feltétlenül jelentenek győzelmet Libanonban" - tette hozzá, utalva a Hezbollah vezetésének likvidálására a sorozatos légicsapásokban és az izraeli hadsereg szárazföldi hadműveletében.

"Sok szó esik civilizációk háborújáról (...) Nem vagyok biztos abban, hogy egy civilizációt meg lehet védeni úgy, hogy barbárságot követünk el" - fogalmazott Emmanuel Macron.

António Guterres ENSZ-főtitkár videoüzenetében felszólította "a libanoni vezetőket, hogy határozottan lépjenek fel az állami intézmények megfelelő működésének biztosítása érdekében, azért, hogy az ország sürgős politikai és biztonsági kihívásainak meg tudjanak felelni". "Arra bátorítom a feleket, hogy erősítsék meg ezen állami intézmények, köztük a libanoni fegyveres erők támogatását, amelyek létfontosságúak a biztonságos és békés jövő építésében" - mondta, valamint csatlakozott a libanoni tűzszünetre vonatkozó felhívásokhoz.

A konferencián több mint hetvenen vettek részt, köztük a német és a kanadai diplomácia vezetője, Annalena Baerbock és Mélanie Joly, az Európai Unió részéről Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, valamint 15 nemzetközi szervezet képviselője. A közel két éve politikai válságba süllyedt Libanon jelenleg az Irán által támogatott iszlamista mozgalom és Izrael közötti háború színtere. Az összecsapások miatt, amelyek főként az ország déli részén zajlanak, az ENSZ szerint több mint 800 ezer embert kényszerült arra, hogy elhagyja az otthonát. Franciaország, több nyugati országhoz hasonlóan, úgy véli, hogy a diplomáciai rendezés "az egyetlen életképes megoldás Libanon és Izrael számára egyaránt", ahol szintén 60 ezer embernek kellett elhagynia otthonát a Hezbollah támadásai miatt.

(MTI)