Az Európai Unióban jelenleg az alumíniumimportok mintegy 25 százaléka hiányzik, miután a Perzsa-öböl térségéből érkező szállítások a Hormuzi-szoros lezárása miatt akadoznak. A német import tavaly mintegy 2,1 millió tonna volt, ennek közel 13 százaléka ezen az útvonalon érkezett. A szakértők szerint legalább egy év szükséges a szállítások normalizálódásához.

Az alumínium - amelyet az EU stratégiai nyersanyagként tart számon - kulcsfontosságú a mobilitási és energetikai átmenetben, valamint a hadiiparban és az űriparban is. A kínálati sokk hatására az árak április közepén négyéves csúcsra, tonnánként 3672 dollárra emelkedtek.

Az iparági szereplők szerint rövid távon nem pótolható a kieső mennyiség. "Az elérhető készletek olyan mértékben szűkülnek, hogy egyes termékek gyártása átmenetileg leállhat" - mondta Rob van Gils, a Hammerer Aluminium Industries vezetője és az Aluminium Deutschland elnöke. Egyelőre a termelés nem állt le, de a piaci szűkösség már érzékelhető.

A Reuters által idézett elemzés szerint a válság nemcsak a kész alumínium, hanem a gyártáshoz szükséges timföld piacát is érinti. A Perzsa-öböl térségében működő kohók nagymértékben importra szorulnak, miközben az Egyesült Arab Emírségek egyik kulcsüzemét iráni rakéták érték, más létesítmények pedig csökkentett kapacitással működnek. Ez további termeléscsökkenést vetít előre.

Az Európa felé kieső szállítmányok átirányítása miatt a globális timföldpiacon túlkínálat alakulhat ki, miközben a fémkínálat szűkül. Elemzők szerint a helyzet legnagyobb nyertese Kína, amely növeli importját és termelését: részesedése a globális alumíniumtermelésből már meghaladja a 60 százalékot.

Az európai ipar alternatív forrásokat és a belföldi újrahasznosítás erősítését keresi, de ez rövid távon nem képes teljesen ellensúlyozni a források kiesését. Az alumínium részleges kiváltása más anyagokkal - például magnéziummal - újabb függőségeket teremtene, mivel annak termelése is döntően Kínához kötődik.

(MTI)