Korábban írtam a tervezett, bevezetésre kerülő vagyonadóról. Akkor azt az aspektusát jártam körül, hogy vajon ebből fognak-e profitálni az átlagemberek, tehát a magyar dolgozók. Nyilván, hogy nem, azonban azóta – s jelen írásban ki kell egészítenem magam – újabb információkkal gazdagodtam, tehát elképzelhető, hogy nemhogy nem lesz nekik jobb, hanem munkahelyeket is fognak veszíteni. Hogyan? Alább kiderül...
 Illusztráció: pexels.com |
A probléma abban rejlik, hogy ez érinteni fog magyar kis- és középvállalkozásokat, és nagyon sokan belecsúszhatnak az 1 milliárdos határba. Hogy a számok nyelvén beszéljünk, a kkv-szektor nagyjából 3,3 millió munkahelyet biztosít, ez nagyságrendileg még mindig a munkahelyek 70 százaléka.
A kettős mérce is ordító, hiszen külföldi cégekre, érdekeltségekre nem vonatkozik a vagyonadó. Persze mondhatják, hogy ez nem igaz, csakhogy a gyakorlatban mégis, mert a külföldi illetőségűek külföldön tartott vagyonát nem vennék figyelembe, míg a magyar adóügyi illetőségűekét igen. Hogy szemléltessük a kereskedelmi szektoron keresztül, a főút egyik oldalán lévő üzletnek kell majd fizetni (legyen az például a CBA), a másik oldalán lévőnek pedig nem (legyen mondjuk a Lidl)...
A magyar kis- és középvállalkozások ellenkezésének legfőbb oka tehát az, hogy a tervezett vagyonadó nemcsak a bankszámlán lévő pénzt, az ingatlanokat és a befektetéseket venné figyelembe, hanem a vállalkozásokban birtokolt tulajdonrészek értékét is. Ez azt jelenti, hogy olyan magyar vállalkozók is adófizetési kötelezettség alá kerülhetnek, akiknek jelentős a cégértékük, de nincs elegendő szabad pénzük az adó kifizetésére. Erre a problémára egyébként a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is felhívta a figyelmet. A szövetség 2026. október 8-i közleménye elég egyértelműen is fogalmazott:
A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet jelenlegi formájában történő bevezetését azonban a VOSZ nem támogatja, mindenekelőtt azért nem, mert az veszélyezteti a magyar kis- és középvállalkozások fejlődését.
De hasonlóképpen látja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is, amely szintén kifogásolta, hogy az adó a működő magyar vállalkozások tulajdonosait is érintené, mint írják: „a tényleges magyarországi gazdasági tevékenységet szolgáló vállalkozói vagyont mentesítsék a vagyonadó alól”.
Nagyon fontos látni, hogy a cég értéke nem ugyanaz, mint a tulajdonos készpénze. Vegyünk csak egy példát, akár egy családi vállalkozás is elérheti mondjuk az 1,5 milliárd forintot úgy, hogy ennek nagy része a telephelyében, ezen belül a gépeiben és az üzleti eszközeiben áll. Ez pedig annyit tesz, hogy a cégvezetőnek nem feltétlenül lesz elegendő pénze a személyes vagyonadó megfizetésére, pedig a tervezet szerint a céges részesedés értéke is beleszámítana az adóalapba.
De ha így van, mit tud tenni? Logikus, hogy a vállalkozásból fogja elvonni. Ha nincs elég megtakarítása, osztalékot vehet ki a cégből az adó kifizetésére, ez pedig a vállalkozásban maradó pénzt csökkentheti, amelyet egyébként új gépekre, béremelésre, fejlesztésre vagy új munkahelyek létrehozására fordíthatna. Összességében a beruházásokat fogja majd vissza.
De szintén bonyolítja a képletet, hogy a vállalkozás becsült értéke nem feltétlenül az az összeg, amelyért ténylegesen el lehetne adni azt. Különösen nehéz lehet meghatározni egy nem tőzsdei családi cég értékét, amelynek vagyona nehezen értékesíthető eszközökből áll. A VOSZ ezért a cégértékelési szabályok pontosítását is kérte a kormánytól.
De menjünk tovább, mert egyesekben felmerülhet, hogy akárhogy is van, ez a probléma a nagyvállalkozások problémája. De ez nem egészen így van. Egy több évtizede működő, sikeres hazai cég tulajdonosa is átlépheti a határt, főként akkor, ha a vállalkozás értéke jelentősen megnőtt, miközben a tulajdonos személyes likvid vagyona nem növekedett ugyanilyen mértékben. S rájuk is igaz lesz, ha egy vállalkozás kevesebb pénzt tud fejlesztésre fordítani, annak hosszabb távon a termelékenységre, a versenyképességre és a munkahelyekre is lehet hatása.
A kérdés már csak az, hogy mindezek hatására, hogy egyre többen teszik szóvá ezeket az aggályokat, változtat-e a kormány az eredeti tervezeten. Ha abból indulunk ki, hogy április 12-én a globális nagytőke alakított kormányt, amelynek nyilván útjában állnak a magyar vállalkozások, akkor sok kétségünk nem lehet...
Lantos János – Kuruc.info
