Az új parlament ez év júniusában véglegesítette a címben jelzett törvényt, s büntetőjogi tényállássá minősítette át – jogilag, alkotmányosan totálisan értelmezhetetlenül és árnyékra vetődve – a szabad véleménynyilvánítás azon szegmensét, amely a nemzetiszocializmus és a kommunizmus politikai rendszerei által elkövetett genocídiumokra vonatkozik. Tehát sem az ún. holokausztot (eleve hibás történelmi terminológia), sem a bolsevik gazemberek által elkövetett rémségeket (Gulág, Recsk, ÁVH-s horrorcselekmények stb.) nyilvánosan nem lehet tagadni, kétségbe vonni, a bűntetteket jelentéktelen kontextusban feltüntetni büntetőjogi következmények nélkül, hiszen aki ezt megteszi, könnyen rácsok mögött találhatja magát akár három évre is. (Miközben élet- és közveszélyes, génjeikben gyilkos ösztönöket hordozó bűnözők szabadlábon grasszálhatnak ebben az országban).
Az új büntetőtörvény alkalmazására - talán hamarabb, mint bárki gondolhatta volna - már sor is került: a Jobbik elnevezésű párt feljelentést tett a véreskezű tömeggyilkos, Kádár János egykori főhóhéra, Biszku Béla volt belügyminiszter ellen, mivel a vörös bakó a Duna Televíziónak adott interjúban nagy nyilvánosság előtt tagadta a kommunista rezsim által elkövetett bűnöket, ellenforradalomnak minősítette 1956-ot (mint ahogyan valóban dicsőséges ellenforradalom is volt, csak éppen nem olyan értelemben, ahogyan azt Biszku elvtárs gondolja, miként azt egy korábbi írásomban kifejtettem), a halálos ítéleteket jogszerűnek nevezte, egyszóval minden különösebb jogi képzettség nélkül megállapítható, miszerint a büntetőfeljelentés megalapozott, s valószínűsíthetően Biszku kijelentései kimerítik az ominózus Btk. 269/C. paragrafusában foglaltakat, legalábbis ami a törvényi szöveg második felét illeti.
Csakhogy e feljelentéssel a Jobbik precedenst teremtett arra, hogy a párt a jövőben esetlegesen megvádolható legyen a kettős mérce alkalmazásának gyakorlatával, illetve ne emelhesse fel a szavát egy olyan potenciális büntetőeljárás ellenében, amikor egyfajta politikai eretnek- és boszorkányüldözés során valakit holokauszttagadás elkövetésének vádjával citálnak majd a törvényszék elé. Hiszen az ideológiai és politikai ellenfelek (ellenségek) teljes joggal hozakodhatnak majd elő ez esetben azzal az érvvel, hogy amennyiben a Btk. 269/C-re történő hivatkozás megállja a helyét a kommunista rezsim által elkövetett bűntettek kétségbe vonásában, ugyanúgy alkalmazható és alkalmazandó a holokauszttagadás büntetőjogi törvényi tényállása esetében is.
Ceterum censeo: Biszkut nem azért kell, illetve kellett volna bíróság elé idézni, majd a bűntettei nagyságával és súlyával adekvát, jogerős börtönbüntetést kiróni rá, mert - úgymond - tagadta a kommunista rendszer prominensei és a saját maga által elkövetett gazemberségeket, hanem mert egy olyan tömeggyilkos, aki a legsúlyosabb emberiségellenes rémségeket követte el 1956 után. Ártatlanul halálba küldött sok száz magyar - túlnyomórészt - fiatal hazafit, akik ennek az országnak hasznos polgárai lehettek volna a későbbiekben. Méltó tehát arra, hogy kárhozatra való lelke a pokol tüzén égjen az idők végezetéig.
Lipusz Zsolt - Kuruc. info
