2019. június 25., kedd, Vilmos napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
06:53 Egyre többen vesznek fel lakáshitelt új ingatlanra22:31 Reuters: Venezuelába érkezett az orosz légierő egyik repülőgépe22:21 Az atomalkuban vállalt kötelezettségei betartására szólította fel Teheránt több európai ország22:12 Putyin jövő év végéig meghosszabbította az élelmiszer-embargót21:43 A Jobbik süllyedő hajójáról Márki-Zay mozgalmába menekülnek a "túlélők"21:20 Előválasztási bohózat: nem válogatnak az eszközökben a "demokraták"21:05 Hétszeres életfogytiglanra ítélték Ciprus első sorozatgyilkosát20:44 Üvöltve kergette ki a "nem megfelelő állapotban lévő" pópa a kórust és a közönséget a székesfehérvári szerb ortodox templomból20:04 Emlékoszlopot állítottak a Ludovika ellenforradalmi felkelésének évfordulója alkalmából19:55 Trump még a perzsa ajatollah ellen is hozott szankciót19:27 Ismét gyújtóléggömbök okoztak tüzeket Izraelben18:45 Kurz már nem zárja ki az újabb koalíció lehetőségét az FPÖ-vel18:40 Isonzó emlékére18:28 Merényletet tervezett egy férfi a brüsszeli amerikai nagykövetség ellen18:15 Összeütközött két német harci repülőgép
24 óra legolvasottabbjai

Tanulmányok, Zsidóbűnözés :: :: Hozzászólások

A Golán-fennsík: I. Donald Xerxész nagylelkű purimi ajándéka a zsidóknak

Reklám

Donald Trump amerikai különleges ajándékkal kedveskedett Izrael népének éppen azon a napon, amikor a zsidók purim ünnepén Eszter könyvéből a többi között ezt a bibliai verset olvassák: „A zsidók számára a fény, öröm, vígadás és a pompa napja volt ez.” (Eszter 8,16). Az Ószövetségben a zsidók jótevőjeként emlegetett, héberül Achasvérosnak mondott perzsa uralkodót az utókor tévesen I. Xerxész perzsa nagykirállyal azonosítja. A zsidók „modern kori” adományozójának neve és személye azonban jól ismert - Donald Trumpnak hívják. A nemzetközi törvények ellenében megszállt Golán-fennsík Izraelnek történt odaajándékozását azonban az ajándékozó személy ismeretében kell értékelni.
Zoom
„Történelmi nyilatkozat” – írták az izraeli lapok Donald Trump területajándékozásáról (fotó: AFP)
Az ószövetségi Eszter könyvéből viszont megtudjuk, hogy a történelmileg egyelőre pontosan nem beazonosítható uralkodó a mai Irán délnyugati részében elterülő ’Élám nevű királyság fővárosában, Szúzában (perzsául: Sús - شوش) a zsidó Eszter bájaival rávett egy Achasvéros nevű királyt 75 ezer perzsa „ókori antiszemita” lemészárolására vonatkozó engedély kiadására. A Eszter könyvének Achasvérosa már csak azért sem lehetett I. Xerxész, a Kr. e. 486-465 között uralkodó, az Akhmaimenida perzsa dinasztia uralkodója, mert Szúza nem Perzsia, hanem ’Élám ókori királyság fővárosa volt, amelyet viszont a perzsák már Kr. 539-ben meghódítottak, s ’Élám birodalmát pedig sikeresen integrálták.
Modern korunk világhódítójának és országrészek elajándékozójának, I. Donald Xerxésznek, a Golán-fennsík nagylelkű odaajándékozásakor azonban nem kellett az Eszter könyvében említett tömegmészárlásra vonatkozó engedélyt kiadni, mert amikor Izrael 1967-ben elfoglalta ezt a szíriai országrészt, mert a korábban ott élő különféle nemzetiségű és vallású népeket egy-két település kivételével a zsidó hadsereg egyszerűen elkergette, középületeiket, lakóházaikat a földdel tette egyenlővé. Magyarán, a Golán-fennsík izraeli meghódítása után már nem nagyon maradt meggyilkolható lakos. I. Donald Xerxész így aztán már csak az 1967 után zsidótelepülésekkel benépesített, majd a nemzetközi jogot újfent fölrúgva 2019 purim ünnepén a már be is kebelezett Golán-fennsíkot csak formálisan, ugyancsak a nemzetközi jognak fittyet hányva adományozta oda a zsidóknak.
Zoom
A Golán-fennsík drúz lakosai szíriai és drúz zászlókkal tüntetnek Mádzsdel Sámsz főterén (fotó:syria-scope.com)
De nézzük, miként szállta meg katonailag 1967-ben Izrael a Golán-fennsíkot, s hogyan alakult az addig ott élő népi és vallási közösségek, falvak, városok sorsa a zsidó területhódítás után. Rövid áttekintésünkben fölemlítjük a Golán megszállása után a megfélemlítés célból kivitelezett, szándékos zsidó rombolást, a lakosság elűzését (a cionista verzió szerint: önkéntes eltávozását – H. J.), s mindazt, amiről a hazai „magyar” sajtó újsütetű cionista elkötelezettsége, vagy éppen a „modern kori antiszemitizmus” billogának rásütésétől való félelmében nem nagyon kíván vagy merészel foglalkozni. A történelemhamisítás és az elhallgatás ellenére tény az, hogy amikor az izraeli hadsereg 1967. június 5-én behatolt a Golán-fennsík területére, ott 128 ezer arab és más nemzetiségű, muszlim és keresztény vallású szíriai állampolgár élt. (A Golán lakosságának többségét kitevő drúzokat mi minden szempontból araboknak tekintjük – H. J.). A Golán-fennsík központjának számító El-Kunejtrá és 222 goláni faluban, illetve mezőgazdasági farmon nem sokkal a „hatnapos háborúnak” is nevezett háború után, 1967 augusztusában a megszálló izraeli katonai hatóság által elvégzett népszámlálás adata szerint a hadművelet előtt 128 ezer lakosból mindössze 6 396 polgári személy maradt a Golán-fennsíkon. A minden körülmények között ottmaradók közül a háború előtt virágzó kereskedelmi, kézműves és kulturális központnak számító, közel 30 ezres El-Kunejtrá városában a „népszámlálók” mindössze 206 személyt találtak, míg több mint hatezer polgári személy a megszállók által nem lerombolt hét faluban húzta meg magát.
Zoom
A Golán-fennsík
Magyarán, az 1967 júniusa és augusztusa közötti rövid időszakban a 128 ezer helybeliből több mint 120 ezer polgári személy menekült el, pontosabban üldözték el őket erőszakkal. Földönfutóvá tették a Golánon élt különféle népek gyermekeinek és vallások követőinek 96 százalékát. Az erőszakos elüldözések következményeként a Golán-fennsíkon a háború alatt és közvetlenül utána 215 falu néptelenedett el, míg további két falu lakosságát másfél hónappal később űzték el a megszállók. A cionista történészek magyarázata a Golán-fennsík polgári lakosságának elűzése esetében is hasonló, mint a palesztinok 1948-as tömeges elkergetésére adott magyarázat: az ott élő lakosok a Golán-fennsíkról ugyanúgy a saját elhatározásuk nyomán elmenekültek, amiképpen a palesztinok 1948-ban Palesztinából.
A Golán-fennsík Szíria délnyugati részén terül el, s területe mintegy 1 860 négyzetkilométer. A Golán mindig is a „történelem országútján” feküdt, mert az ókor óta a cionista térhódításig rajta keresztül karavánutak vezettek, később vasútvonal, illetve hódító hadak vonultak át. A Golán „átjáró ház” jellege miatt a XIX. század utolsó negyedéig az újabb korokban nem alakult ki rajta nagyobb városi település. A Szentföldet és a manapság Szíriának nevezett arab állam területeit az Oszmán Török Birodalom már 1516-ban meghódította, ám csak a XIX. század utolsó évtizedeiben kezdte meg itt a türkmének és a cserkeszek erőszakos letelepítését.
Zoom
El-Kunejtrá városa 1967-ben – „A Közel-Kelet Hirosimája” (fotó: izraeli hadsereg)
Az 1848-49-es arab-izraeli háború idején a szülőföldjükről elűzött palesztinok ezrei menekültek Palesztinából a Golán-fennsíkra is. Az 1967-es izraeli megszállásig a Golán településein közel 130 ezer lakos élt, nem számítva az itt állomásozó szíriai hadsereg katonáit és családtagjaikat. Az izraeli megszállás után is megmaradt, drúzok lakta Mádzsdel Sámsz faluban 1966-ban 2 330, míg a romvárossá változtatott El-Kunejtrá városban, a Golán központjában 27 378 lakos élt. El-Kunejtrá városa régebben a Damaszkuszt Palesztinával összekötő országút mentén fekvő virágzó város volt, ám a XIX. század végére csupán az erőszakkal oda telepített cserkeszek lakta poros faluvá vált, de az ezredforduló táján ismét virágzó településként említik.
Amint fentebb említettük, az 1967-es háborúban az izraeli hadsereg a közel 30 ezer lakosú El-Kunejtrá városát (céltudatos lerombolása miatt „a Közel-Kelet Hirosimájának” is nevezik), valamint 153 goláni falu és 112 tanya lakosságát elűzte, a településeket földig lerombolta, nehogy az elűzötteknek egyszer eszükbe jusson visszatérni. Az elűzött, a mintegy 120 ezer lakos között 15 ezer palesztin menekült is volt, akiket két évtizeden belül már másodszor tettek földönfutóvá „Isten ajándékai”. A Golán szíriai arab népességéből 1967-ben csak hétezer, jórészt drúz vallású személy nem menekült el, s maradt meg a nem lerombolt hat faluban, név szerint Mádzsdel Sámsz (مجدل شمس), Buk’átá (بقعاثا), Mász’ádá (مسعدة), ’Ájn Kunijjá (عين قنية), El-Gádzsár (الغجر) és Szahítá (سحيتا) település. Meg kell jegyezni, hogy az utóbbinak, Szahítá falunak „szerencséje” volt, mert a zsidók csak 1970-71-ben kergették el a lakosságát, s azóta ez az ’alavita vallásirányzatú település az izraeli hadsereg laktanyájául szolgál.
Zoom
Egyik lerombolt keresztény templom El-Kunejtrá városban
El-Kunejtrá (القنيطرة) goláni város, az azonos nevű szíriai kormányzóság központjának neve az arab kántárá (híd - قنطرة) szó kicsinyítőképzős alakja, ami azt bizonyítja, hogy mindig is összekötő híd, átmenő hely volt Palesztina, Szíria, Libanon és Transzjordánia között. El-Kunejtrá városát az izraeli hadsereg 1967. június 10-én foglalta el, s a lakosságot elűzte a szíriai Damaszkusz és Dárá’á kormányzóság területére. El-Kunejtrá várost az izraeli légierő az elfoglalása után is a pszichológiai hadviselés keretében napokon keresztül bombázta, szinte porig rombolta. Más középületekkel egyetemben lerombolták a város mecseteit és keresztény templomait, köztük a mintegy kétszáz imádkozót befogadni képes lutheránus templomot. El-Kunejtrá az 1974-ben aláírt szíriai-izraeli egyezmény értelmében a megszállt Golán-fennsík keleti részével együtt visszakerült Szíriához, ám kivonulása előtt az izraeli hadsereg azt is lerombolta benne, amit addig épen hagyott. Az 1967-es izraeli megszállásig a Golán-fennsík településein éltek szunnita muszlimok, a sí’ita iszlám egyik leágazásának számító ’alavita irányzatot követő muszlimok, szunnita cserkeszek, a minden tekintetben arab drúzok, görög ortodox keresztények, lutheránusok, illetve szír és örmény keresztények. Ám, az izraeli hadsereg legtöbbjüket elűzte 1967-ben.
Zoom
El-Kuneitra romjai az izraeli hadsereg 1974-es kivonulása után
A Golánon lerombolt falvak közül meg kell említeni a Damaszkuszból a Földközi-tengerre vezető ősi országút mentén elterülő El-Husnijjá (الخشنية) cserkesz falut. A cserkeszeket ide is a törökök telepítették 1880 körül azzal a szándékkal, hogy védelmezzék a tőlük északra levő fejlett városi településeket a délről be-betörő, portyázó beduinokkal szemben. (A Szentföld és környékének török hódoltsága 1516-tól 1917-ig tartott… - H. J.). Gottlieb Schumacher híres német építészmérnök, régész és földrajzi leíró 1913-ban a Golánon végzett kutatásai során 300 lakóházat számolt El-Husnijjá faluban. A cserkesz települést az izraeli megszállók 1967-ben lerombolták, a lakosságát a „modern kori antiszemiták” szerint elkergették, míg a „hiteles” cionista történetírás szerint önként távoztak.
Zoom
Lerombolt mecset a El-Husnijjá faluban
’Ájn-Fít (عين فيت) falut a XVII. század elején alapították az északnyugat-szíriai Dzsebel el-Anszárijjá (Nuszajriták vagy ’Alaviták hegye - جبل الأنصارية) vidékéről érkező ’alaviták, akiket nuszajritáknak is neveznek. A bő vizű forrásokkal is rendelkező ’Ájn Fít falu az izraeli megszállás előtt 2 325 lelket számlált, akiket az izraeli hadsereg elkergetett, majd a település épületeit fölrobbantotta.
Zá’úrá (زعورة) falut a fentebb már említett ’Ájn Fít és El-Gádzsár faluval egy időben alapították a Golán-fennsík ezen táján a Dzsebel el-Ánszárijjá vidékéről jött ’alaviták. A közel 2000 lakosú falut az izraeli hadsereg 1967. június 20-án foglalta el, a lakosságot elűzte, s a menekülők többsége a Jármúk, illetve a Damaszkusz melletti Bárázá és El-Mázá nevű menekülttáborba került. Zá’úrá falut az izraeli hadsereg manapság a beépített területen zajló harc gyakorlatozására használja.
Zoom
Jehudijjá – lerombolt falu a Golán-fennsíkon
A Jézus földi működésével is kapcsolatos Golán-fennsíki Bánjász szíriai falu történetét is föl kell említenünk. Az arabul Bánjász el-Húlá-nak (بانياس الحولة) nevezett település az ókortól napjainkig a területén fakadó forrásnak köszönheti a fejlődését. A görög világban a forrás barlangjában imádták Pánt, a pásztorok kecskeszarvú istenségét. Ez a forrás az eredője a Jordán folyó egyik fontos táplálójának, a Bánjász pataknak. Nagy Sándor hódítása után, az úgynevezett hellén korszakban többször is építettek ide városi települést, s a hely mindig is lakott volt. Idősebb Plinius római földrajzi író, filozófus az itteni várost a görög nevén, Pán istenségről elnevezve Paneasnak nevezi. (Mivel az arabok nem képesek kiejteni a „p” hangot, a forrás és a település nevét átformálták Bánjász-nak – H. J.)
A forrás körüli település az Egyiptomot Szíriával, Anatóliával és Mezopotámiával összekötő ősi „tengeri út”, azaz a Via Maris országút mentén terült el. Nagy Heródes zsidó király, Róma hűséges vazallusa, bekebelezte a várost és környékét, majd Kr. e. 3-ban a fia, II. Fülöp negyedes fejedelem fölépíti itt a Caesarea Philippi (Fülöp Cezáreája) nevű római várost. Jézus Fülöp Cezáreájában mondta Péternek, Jónás fiának: „Péter, erre a sziklára építem egyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt. Neked adom a mennyek országa kulcsait.” (Szent Máté evangéliuma 16, 18-19). Szent Márk evangéliumában pedig ez olvasható: „Ezután Jézus elment tanítványaival Fülöp Cezáreájának a környékére. Útközben megkérdezte tanítványait: ’Kinek tartanak engem az emberek?’. Azok így válaszoltak: ’Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, ismét mások valamelyik prófétának.’ Erre megkérdezte tőlük: ’Hát ti mit mondotok, ki vagyok?’ Péter válaszolt: ’A Messiás vagy.’ A lelkükre kötötte, hogy ne szóljanak róla senkinek.” (Szent Márk evangéliuma 8, 27-30).
Zoom
Damaszkusz 62 km - A Golán-fennsíkról elűzöttek a damaszkuszi úton (fotó: Micha Bar-am)
Bánjász el-Húlá és környékének keresztény lakosságát is elkergette a Golán-fennsíkot 1967-ben megszálló izraeli hadsereg. Az itteni keresztények emlékét manapság csupán a forrásbarlang alatt álló, ám elhagyott, meggyalázott, föltört, kifosztott maronita keresztény templom őrzi. Az elárvult templom külső falán arab és francia nyelvű tábla hirdeti az építtetők érdemeit.
Végül álljanak itt az írásos dokumentumok, visszaemlékezések arra vonatkozólag, hogy a Golán-fennsíkot 1967-ben megszálló izraeli hadsereg miképpen üldözte el a polgári lakosságot.
Zoom
Időnként a lerombolást 1967-ben megúszó Mádzsdel Sámszban is házakat rombolnak a megszállók (fotó: golan-marsad.org)
Reháv’ám Zeévi, a szélsőséges fajvédő nézeteiről ismert egykori izraeli tábornok, pártelnök és miniszter a Jediot Áháronot című izraeli újságnak adott interjúban azt állította, hogy Dávid El’ázár tábornok, az északi katonai parancsnokság főnöke erőszakkal üldözte el a Golán-fennsík polgári lakosságát a hatnapos háború idején. El’ázár tábornok mindezt tette Jichák Rabin, akkori vezérkari főnök (róla Budapesten parkot kívánnak elnevezni, ezért ennek a „békegalambnak” egyéb tetteire a közeljövőben még visszatérünk – H. J.), Mose Dáján hadügyminiszter és Lévi Eskol miniszterelnök engedélyével. Prof. Árnon Szofér izraeli földrajztudós pedig ezt mondta Dávid Grossman izraeli írónak: „Két nap alatt 70 ezer szíriait űztünk el erőszakkal a Golán-fennsíkról (Dávid Grossmann: Hiányzó jelenlevők, 1992).
Zoom
A goláni Bánjász falu elhagyott, bezárt maronita keresztény temploma (fotó: WAFA)
De nézzünk még egy visszaemlékezést! „Arra törekedtünk, hogy megszabaduljunk a Golán-fennsík polgári lakosságától, akik szinte mindnyájan elmenekültek, amikor az izraeli hadsereg 1967. június 5-8 között levegőből és szárazföldről egyaránt bombázta, lőtte a területet, illetve a június 9-én, 10-én végrehajtott szárazföldi támadás idején. Június 9-én reggel Reháv’ám Zeévi tábornok, az Általános Törzskar főnökének segédje a vezérkar ülésén kijelentette: ’Polgári lakosságtól megtisztított fennsíkot akarunk elfoglalni’. Zeévi tábornok kijelentése ellenére a vezérkar kiadta a parancsot, hogy ne kerüljön sor a polgári lakosság elűzésére, de Dávid El’ázár tábornok, az északi katonai parancsnokság főnöke a vezérkar politikájával ellentétben cselekedett.” (Benny Morris: Áldozatok - A cionista-arab viszály története 1881- 2001., 309-310. old.).
Zoom
A bánjászi templom oldalbejárata fölötti arab és francia fölirat közül az utóbbit már leverték (fotó: WAFA)
Patrick Seale brit újságíró a Szíria Ászádja című életrajzi könyvében (1988) leírja, hogy az izraeli hadsereg kifosztotta a megszállt El-Kunejtrá várost, elüldözte a város körüli falvak lakosságát, s a háború utáni hónapokban erőszakkal, mindenüktől megfosztva elüldöztek Szíria belső területeire mintegy 90 ezer lakost, akik követték a háború során elmenekült 30 ezer embert.” (Seale könyve, 147. oldal). Egy másik „modern kori antiszemita”, Tabitha Petran történész pedig ezt írja: „A háborút követő hat hónap folyamán Izrael további 95 ezer embert üldözött el azzal, hogy a falvakat lerombolta, elzárta a vízszolgáltatást, megakadályozta az élelmiszer-ellátást, valamint a távozni nem hajlandó személyeket kínzással és kivégzéssel fenyegette. Az elűzöttek kénytelenek voltak mindenüket hátra hagyva távozni – az áruval telt üzleteiket, birkáikat, kecskéiket, ruházatukat és a háztartási felszerelésüket, amiképpen a földjeiket, házaikat, szőlőiket és a burgonyatábláikat is.” (Idézet David Paul: Bevezetés a júniusi háború történetéhez című munkájából.)
Hering József – Kuruc.info
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready