Vödrös Attila főszerkesztő majdnem hasonló tartalmú dicshimnuszokkal kívánta elérni azt, hogy újságja a Fidesz anyagi támogatásával jelenjen meg. Orbánék melletti elkötelezettségét azzal is igyekezett bizonyítani, hogy a 2010-es választások előestéjén azt írta: nem örülne annak, ha a Jobbik sikert aratna, mert ez a párt valóban szélsőséges, s "csak trágyát vinne be a Parlamentbe". A Jobbik mégis bejutott a Parlamentbe, jelenleg is ott van, még akkor is, ha a kétharmados többségnek nincs rá szüksége. Amiképpen a Fidesznek az Új Idők támogatására sem volt szüksége, mert a nemzeti és keresztény politika hangsúlyozásával nem volt képes összhangba hozni az Új Idők szakmai igénytelenségét és a főszerkesztő, Vödrös Attila nyíltan művelt homoszexuális viselkedését. Amint azt portálunkon korábban egyik olvasónk is megírta: Vödrös az eladott példányszámból és a lap olvasóitól rendszeresen kért pénzt nem az újság megjelentetésére fordította, hanem fiatal, igen költséges hímringyók kifizetésére.

A Fideszben nagyon jól tudták, hogy a köztudottan homoszexuális Vödrös vénségére sem higgadt le, s az Új Idők főleg idősebb, a világhálót használni nem képes olvasói által átutalt előfizetési díjakat, az eladott példányokból befolyó összeget és a laphoz rendszeresen mellékelt csekkeken történő befizetéseket nem a lap fenntartására, hanem, amint említettük, a hímringyók kitartására fordítja. Ezért kellett megszűnnie az Új Időknek 2013 decemberében. Az már csak hab a tortán, hogy Vödrös három évvel ezelőtt összeállt szintén a Jobbik ellen uszító Csurka Istvánnal, mert azt remélte, hogy általa pénzhez juthat. Csakhogy nem vette figyelembe azt, hogy a bugyelláris nem a vén Raszkolnyikovnál, hanem a másokat meglopó, becsapó, átverő Papolczy Gizikénél volt. Így aztán Csurka úgy távozott a másvilágra, hogy a köcsög Vödrös egy fillért sem kapott tőle.

A fentebb említett lehangoló történeten túl a korábbi Új Idők című lapnak irodalom- és sajtótörténeti jelentősége is van, s számunkra ez utóbbi a fontosabb. Új Idők címen a Millennium előtt két esztendővel indult útjára egy igen színvonalas irodalmi hetilap. Főszerkesztője a verseci tősgyökeres svábból magyarrá lett Herczeg Ferenc volt, míg a nevesebb állandó szerzői közül meg kell említeni a többi között Mikszáth Kálmánt, Pósa Lajost, Tömörkény Istvánt, Fekete Istvánt és Márai Sándort. A hetilap a kommunisták teljes térhódítása után, 1949-ben megszűnt.

Új Idők címen Pongrátz Gergely, az 1956-os szabadságharc parancsnoka és a fentebb már említett Vödrös Attila újságíró 1995-ben indította el az előbb kéthetenként, majd végül havonta megjelenő lapot. Vödrös a lapindítás után nem sokkal trükkösen kifúrta, beleszólási jogától megfosztotta Pongrátz Gergelyt, és a homár önjáróvá vált. Az időszakos lapnak az induláskor állandó cikkírója volt például a kiváló Benedek István (Benedek Elek unokája) és Stolmár G. Ilona.

Balassa Zoltánról, a magát szakmai végzettség nélkül újságírónak és történésznek nevező felvidéki nemzetárulóról feltétlenül szólnunk kell az Új Idők megszűnése kapcsán (is). Balassa, a kassai áruló is állandó cikkírója volt Vödrös Attila lapjának, egészen az utolsó számig. A 98 éves Csatáry László magyarországi meghurcolásának időszakában Balassa elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyarsággal hadilábon álló szélsőséges zsidóknál az idős magyar, úgymond háborús és emberiesség elleni bűneinek bizonyítása érdekében végzett odaadó munkásságával.

Balassa már a The Sun riportja előtt cikkezett, nyilatkozott Csatáry László kassai "szörnytetteiről" az Új Időkben, majd a Népszabadságban és a többi libsi újságban. Garai-Édler Esztert és Csillag Ádámot még Kassára is kihívta, várta őket a vasútállomáson, majd videóra mondta nekik a Csatáry László bűnösségére vonatkozó nézetét, addigi kutatásainak eredményét. Balassa Zoltán, a most kimúlt, az utóbbi időkben színvonaltalan Új Idők állandó cikkírója azonban nem csak a nácivadász Ephrayim Zuroff, Garai-Édler Eszter és a hozzájuk hasonlók odaadó informátora, hanem sajnos olyan igazán nemzeti újságírók bizalmába is beférkőzik, mint például a Duna Televízió Hazajáró című műsorának készítői.

Megszűnt tehát a patinás nevet viselő Új Idők, amely nemzeti húrokat pengetve igyekezett lejáratni a Jobbikot, megjelenési lehetőséget biztosított egy öreg magyar meghurcolásából, végül is a halálba kergetéséből részét derekasan kivevő nemzetárulónak. Herczeg Ferenc mostantól talán békésebben nyugszik a Farkasréti temető 37-es parcellájában.

(Kuruc.info)