A cigányok nagyjából 40 százaléka nem fejezte be az általános iskolát, a többségi társadalom negyede pedig azon a véleményen van, hogy a konfliktusok úgy oldódnának meg, ha a cigányok minél inkább elkülönülnének a többségi társadalomtól - derül ki abból az anyagból, ami egy október elsejei konferencián hangzott el.


A Lengyel László által szervezett konferencia anyagából és az ott bemutatott felmérésekből sok érdekes dolog derül ki, ebből szemezgetünk.

Míg a 2001-es népszámlálás során 190 ezren vallották magukat "romának", addig a különböző felmérések szerint 520-700 ezerre tehető a cigány lakosság száma Magyarországon. Míg a cigány háztartások átlagos nagysága 4,2 fő, addig a teljes népesség esetében ez a szám 2,8.

A cigányok 50 százaléka az ország területének 15 százalékán él. Többségük a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben. 40 százalékuk nem fejezte be az általános iskolát. Valamilyen szakmával 18-19 százalékuk rendelkezik, míg érettségit nagyjából a cigány lakosság 5 százaléka szerzett. A diplomások aránya kb. 1 százalék a felmérések szerint.

Jelenleg a cigány háztartások 53 százalékában van legalább egy munkanélküli, ebből 15 százaléknál kettő, 6 százaléknál pedig három vagy akár több is. Egy főre jutó jövedelmük 34 ezer forintot tesz ki havonta, 33 százalékuk részesül szociális segélyben, 29 százalékuk nyugdíjban vagy rokkantnyugdíjban, 28 százalékuk GYES vagy GYED támogatásban, 27 százalékuk pedig munkanélküli segélyben.

A felmérést végzők ugyanazokat a kérdéseket tették fel magyaroknak és cigányoknak. A kérdések között volt például az, hogy „mindent egybevetve, mit gondol, mi az oka annak, hogy a romák nehéz helyzetben vannak”? Erre 2009 januárjában a lakosság 80 százaléka azt válaszolta, inkább a saját tulajdonságaik, hozzáállásuk miatt vannak nehéz helyzetben. Mindössze 14 százalék gondolta úgy, hogy ennek oka "a többségi társadalom diszkriminációjában és elnyomásában keresendő".

A megkérdezett cigányok ezzel szemben a következőket válaszolták két hónappal később: 26 százalékuk vélte úgy, hogy a saját hozzáállásuk a ludas, míg 63 százalékuk a többségi társadalmat okolta a kialakult helyzetért. (!)

A megkérdezettek 80 százaléka arra a kérdésre, hogy „Ön hogy érzi, személy szerint tud-e tenni valamit a cigányok és a nem cigányok helyzetének javításáért?” nemmel válaszolt. Arra a kérdésre, hogy vajon ki tud javítani a cigányok és a nem cigányok viszonyán, 74 százalék felelte azt, hogy a cigányok maguk, 59 százalék a kormány kezében látta a megoldás kulcsát, míg 49 százalék a cigányság szervezeteitől várná a helyzet javulását. A válaszadók hat százaléka viszont a Magyar Gárdától és a Jobbiktól remélné a probléma kezelését.

A társadalom cigányellenességét vizsgáló felmérésben a következő eredmény jött ki: az összes megkérdezett 81 százaléka inkább cigányellenesnek vallotta magát, mint nem. Ezen belül a magukat baloldali szavazóknak tartók 79 százaléka, a középen állók 83 százaléka, és a jobboldalra húzók 85 százaléka vallotta magát inkább cigányellenesnek, mint nem cigányellenesnek.

„A cigányokat rá kellene szoktatni arra, hogy inkább úgy éljenek, mint a nem cigányok” - tavaly októberben ezzel az állítással a megkérdezettek 81 százaléka értett egyet, míg idén áprilisra ez az arány egy százalékkal, 82-re nőtt.

„A cigányok gondjai megoldódnának, ha végre elkezdenének dolgozni” - 2008. októberében a megkérdezettek 82, míg idén áprilisban 84 százaléka gondolta így.

„A cigányok gondjai megoldódnának, ha végre kapnának munkát” - idén áprilisban ezzel az állítással a megkérdezettek 65 százaléka értett egyet.

„A cigányok szegénységét az is okozza, hogy a többségi társadalom előítéletes velük szemben” - azok aránya, akik ezzel egyetértenek, az említett időszakban 46-ról 57 százalékra nőtt.