Míg a Székely Nemzeti Tanács arra buzdította elsősorban a székelyföldieket (ezen a területen lévén illetékes), hogy érvénytelen szavazattal adják a világ tudtára: nem választanak elnököt Romániának, amíg nem választhatnak Székelyföldnek, az RMDSZ (azaz Markó Béla) és az EMNT (azaz Tőkés László) egy Kelemen Hunor nevű Markó-utánzatra való szavazásra buzdított. Az eredmény: csúfos kudarc, 4% alatti eredmény (a már megszokott RMDSZ-es csalásokkal együtt), a legkevesebben pedig éppen a székely megyékben mentek el szavazni.

Azért látszik Szekus Béla és Frunda képén, hogy felmérik, mekkora az a bizalom... Csak Kelemen vigyorog középen, mint bolond... a 3%-nak

Markóék savanyú képe vélhetően nem csak a gyenge eredménynek köszönhető, hanem annak is, hogy felismerték: nem sikerült azon tervük, hogy a tulipánhoz visszacsalogatott Tőkés Lászlót felmutatva zsebeljék be az SZNT-vel és az MPP-vel rokonszenvező erdélyiek szavazatait (leszámítva néhány megtévesztettet). Az is megtörténhet tehát, hogy úgy döntenek: nincs szükségük többé az autonomista oldalt cserben hagyó Tőkésre.

Hunorka is az "összefogás" jelszavával kampányolt

20 órai adatok, 99,81%-os feldolgozottság:

Traian Basescu - 32,43%

Mircea Geoana - 31,16%

Crin Antonescu - 20,02%

Corneliu Vadim Tudor - 5,55%

Kelemen Hunor - 3,84%

Sorin Oprescu - 3,18%

Gigi Becali - 1,91%

Az érvénytelen szavazatok száma: 227 135 egész "Nagy-Romániában", egyelőre viszont nem ismeretes ezek területi megoszlása.

A szavazókörzetek 96,55 százalékában leadott szavazatok összesítése alapján Traian Basescu áll az elnökválasztási verseny első helyén a szavazatok 32,52 százalékával, a második helyen lévő Mircea Geoana átlépte a 30 százalékos küszöböt (30,77 százalék), míg Crin Antonescu az eddig összesített voksok 20,13 százalékát kapta. A PRM jelöltje, Corneliu Vadim Tudor 5,52 százalékot kapott, míg Kelemen Hunor az eddig megszámolt 8,57 millió szavazat 4,03 százalékát szerezte meg. Sorin Oprescu 3,21, George Becali 1,90 százalékon áll a jelenlegi feldolgozottság alapján. Az érvénytelen szavazatok aránya 2,27 százalék.

Crin Antonescu, a romániai elnökválasztáson harmadik helyen végzett liberális jelölt hétfőn kizárta annak a lehetőségét, hogy a második fordulóban Traian Basescut, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) jelöltjét támogassa. Leszögezte: kizár minden tárgyalási lehetőséget Basescuval, és ebben a szellemben kezdik el az egyeztetést a párton belül és a többi parlamenti erővel arról, mire kérjék szavazóikat a második körben. Kifejtette: azért nem támogatja Basescut, mert újabb ötéves mandátuma szerinte „a lehető legnagyobb veszélyt” jelenti a demokrácia értékei szempontjából. A liberális vezér kizárta a Basescut támogató demokratákkal való együttműködés lehetőségét is mindaddig, amíg őket a jelenlegi államfő „irányítja”.

A szavazókörzetek 85,88 százalékában leadott szavazatok összesítése alapján Traian Basescu áll az elnökválasztási verseny első helyén a szavazatok 32,74 százalékával, a második helyen lévő Mircea Geoana átlépte a 30 százalékos küszöböt (30,16 százalék), míg Crin Antonescu az eddig összesített voksok 20,24 százalékát kapta. A PRM jelöltje, Corneliu Vadim Tudor 5,47 százalékot kapott, míg Kelemen Hunor az eddig megszámolt 8,57 millió szavazat 4,33 százalékát szerezte meg. Sorin Oprescu 3,26, George Becali 1,89 százalékon áll a jelenlegi feldolgozottság alapján. Az érvénytelen szavazatok aránya 2,22 százalék.

Basescu: 32,84%

Geoana: 29,17%

Antonescu: 20,78%

Tudor: 5,39%

Kelemen: 4,57%

Oprescu: 3,48%

Becali: 1,85%

Cernea: 0,64%

Rotaru: 0,42%

Manole: 0,37%

Iane: 0,24%

Potirca: 0,20%

Ők mindent megtettek...

Országosan a választók 53,5 százaléka szavazott, ami mintegy tíz százalékkal haladja meg a tavalyi parlamenti választások részvételi arányát.

Mi nem vagyunk ebben olyan biztosak

Markó úgy tesz, mintha elégedett lenne

Olyan körülmények között, hogy az államelnök- és a parlamenti választásokat először szervezték meg külön, az RMDSZ jelöltjének, valószínűleg 4 százalék fölötti eredménye jónak számít, hangsúlyozta Markó Béla, aki megköszönte a magyar választók bizalmát és az RMDSZ kampánystábjának munkáját az elnökválasztások első fordulójának eredményhirdetése után Marosvásárhelyen, az RMDSZ Bernády Házban felállított kampányközpontjában..

„A kampány véget ért, de folytatódik a kampány” – fogalmazott a szövetségi elnök, és hozzátette, hétfőn a Szövetség elkezdi a második fordulós tárgyalásokat a parlamenti pártok képviselőivel, összehívta az RMDSZ területi elnökeit és Szövetségi Állandó Tanácsát is az első elemzések elkészítésére.

Az összefogás hiánya miatt nem sikerült mozgósítani a magyar szavazókat a romániai elnökválasztások első fordulójában – mondta az MTI-nek vasárnap este Tőkés László.

Beigazolódott, hogy a magyarságot nem sikerült megmozgatni, elmaradt ugyanis az az összefogás, amely alapjául szolgált az európai parlamenti választások sikerének – mondta a püspök. Szerinte önmagáért beszél az a tény, hogy a magyar többségű megyék mind a sor végén kullognak a részvétel tekintetében, Hargita és Kovászna megye a legutolsó helyeket foglalja el.

Ha összefogtunk volna, ha az RMDSZ nem ment volna el „pártirányba", és ennek következtében a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nem jelentett volna be különvéleményt, akkor a magyarság mozgósítása terén egészen más eredményt lehetett volna elérni – vélekedett Tőkés László, aki viszont kiállt Markóék jelöltje mellett.

Érvényes a népszavazás

Végleges és hivatalos eredmény csak napok múlva várható, de az első felmérések szerint érvényes lesz a népszavazás: a lakosság 50,46 százaléka nyilvánított véleményt a kisebb parlamentről, és elsöprő arányban támogatja az egykamarás, legtöbb 300 fős törvényhozást.

Az egykamarás parlamentet a választók 76,5 százaléka véli jobbnak a jelenleginél, és 85,4 százalék szerint elég 300 honatya egy húszmilliós államnak (jelenleg 471 van). Az elnökválasztással egy időben kiírt, sokak által Traian Basescu kampányfogásának tekintett referendumon mindenütt kevesebben szavaztak, mint az elnökválasztáson, de a jelenlétükkel vagy távolmaradásukkal kitűnt megyék nagyjából ugyanazok: a sor elején Ilfov, Mehedinţi és Giurgiu megye áll 56 százalék fölötti részvétellel, a végén Szatmár 39,48 százalékkal, Kovászna 40,11 és Hargita 41,94 százalékkal. Falun a választásra jogosultak 52,94, a városon élők 48,14 százaléka élt pecsételési jogával. Összesen 441 989 személy vett részt a népszavazáson, 17 000-nél többen Olt, Dolj, Kolozs, Ilfov és Temes megyében kerültek speciális listákra.

Korábban írtuk: 20.13: a 19 órai hivatalos exit-poll adatok szerint:

Traian Băsescu - 32,8%
Mircea Geoană - 31,7%
Crin Antonescu - 21,8%
Corneliu Vadim Tudor - 4%
Kelemen Hunor - 3,6%
Sorin Oprescu - 3,5%
Gigi Becali - 1,7%

A további 5 jelölt 0,5% alatt teljesített.

Az RMDSZ leszerepelt, %-ban kifejezve kevesebb, mint felét érte el az EP-választások eredményének. Még a szélsőjobbos PRM-jelölt, Vadim Tudor is megelőzte Kelement. (Kuruc.info - TT)

20.00: 19 óráig 49,97%-os volt a részvétel az elnökválasztáson.

17.30: Még 2 embert 15 napos előzetesbe tettek, szintén szavazatvásárlás gyanúja miatt.

Traian Băsescu – 33,7%
Mircea Geoană – 31,1%
Crin Antonescu – 21,9%

Ugyaneddig több mint 620 szabálytalanságot észleltek, illetve két embert 15 napos előzetes letartóztatásba helyeztek, mert szavazatot próbáltak vásárolni egyik jelöltnek. Romániában ez az első alkalom, hogy szavazási visszaélés miatt valakit letartóztattak. (Kuruc.info)

A kormányválság kellős közepén választ elnököt Románia: 12 jelölt szállt a ringbe. A jelenlegi elnök, Traian Basescu az újraválasztásáért indul, ő egykor a kormányzati korrupció visszaszorítását és a posztkommunisták elszámoltatását ígérte.

„Öt év után minden vezető ha nem kimerült, akkor megviselt. Ráadásul egy éve súlyos gazdasági válság van. A legnagyobb kihívás Basescu számára egyrészt az, hogy szavainak már nincs akkora súlya, a másik pedig, hogy válság van” – mondta Stelian Tanase politikai elemző.

A Demokrata-Liberális Párt jelöltjének legnagyobb riválisa a szociáldemokrata pártelnök, Mircea Geoana. A legtöbb felmérés kettejük párharcát jósolja a december 6-ai második fordulóban. A Nemzeti Liberális Párt szintén elnökét, Crin Antonescut indította, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség pedig Kelemen Hunor ügyvezető elnököt.

A következő államfő legfontosabb feladata lesz az új miniszterelnök jelölése. A jobbközép kormány októberi bukása óta működik ügyvezető kabinet Bukarestben, mivel Traian Basescu kormányfő-jelöltje nem kapott többséget a parlamentben.

A kormányválság a 20 milliárd eurós IMF-kölcsönért cserébe vállalt megszorítóintézkedések bevezetését is késlelteti – pedig a kölcsön következő részletének lehívására az országnak szüksége van. A kabinet a többi közt a bérek, a nyugdíjak, valamint a szociális juttatások befagyasztását, illetve 150 ezer közalkalmazott elbocsátását is vállalta.

A több mint 18 millió szavazópolgár az elnökválasztással egy időben népszavazáson mond véleményt arról is, hogy csökkentsék-e a bukaresti képviselők számát és tegyék-e egykamarássá a törvényhozást. Az ügydöntő referendum azonban érvénytelen lehet, ha a várakozásoknak megfelelően, 50 százalék alatti lesz a részvétel.

Ezeknek nagy része (jellemzően) a déli megyékben történt. (Kuruc.info)

Székelyföldön volt a legalacsonyabb a részvételi arány. (Kuruc.info)

A külföldön élő mintegy kétmillió román állampolgár a külügyminisztérium által működtetett 294 szavazóhelyiségben adhatja le szavazatát. Először az Új Zélandon élő románok szavazhatnak, legutoljára pedig az Egyesült Államok nyugati partvidékén élők. Csak azoknak van joguk szavazni, akiknek érvényes személyi igazolványuk vagy útlevelük van.

A választáson 12 jelölt indul. A román választójogi törvény értelmében az a jelölt győz, aki az összes leadott szavazat felét, plusz egy szavazatot szerez meg. Ha az első fordulóban ez nem valósulna meg, akkor a második fordulóban a két legtöbb szavazatot összegyűjtő személy mérkőzik meg. Ekkor már az egyszerű többség elégséges a győzelemhez.

Az elnökválasztással egyidőben rendezett referendum akkor lesz eredményes, ha legalább kilencmillió ember leadja szavazatát. Az elnökjelöltre, illetve a népszavazáson feltett kérdésre csak egyidejűleg lehet szavazni, vissza nem lehet térni a szavazófülkébe.

Péntek éjféltől Romániában kampánycsend van érvényben; aki ezt megszegi, az – a törvénynek megfelelően – 1500 lejtől 4500 lejig büntethető, ami 95.000, illetve kb. 285 ezer forintnak felel meg.