Az Egyesült Államokban csinos kis botrányt okoztak a gyorséttermi dolgozók közelmúltban tartott tüntetései, melyeken a minimálbér emelését követelték. A McDonald's és a Visa még egy meglehetősen félresikerült próbálkozást is bevetett, hogy meggyőzze a dolgozókat: minimálbérből igenis meg lehet élni. A vita közgazdász körökben is fellángolt, és hirtelen „mindenki” arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon milyen hatásai lennének a foglalkoztatásra a minimálbér emelésének.

Van, aki szerint az emelés hatására csökkenne a foglalkoztatás, a Nobel-díjra is esélyesnek tartott David Card és Alan B. Krueger ugyanakkor arra jutott, hogy minimálbér emelése nem feltétlenül okoz elbocsátásokat és megugró munkanélküliséget.

Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy mit hoz ki a matek a minimálbér emelésénél. Ha ugyanis a munkáltatók azt mondják, hogy oké, emeltétek a minimálbért, akkor kirúgok pár embert, akkor az egésznek nem sok értelme volt, hiszen hiába lett magasabb a minimálbér, a foglalkoztatottak száma csökkent. Megint mások úgy vélik, hogy a minimálbért fizető munkáltatóknak éppen elég nyereségük képződik, így bőven „kibírják” a bérköltségek emelkedését.

A végeredmény nem egyértelmű, és természetesen országonként és iparáganként is változhat, David Card és Alan B. Krueger ugyanakkor empirikus vizsgálataik során arra jutottak, hogy az Egyesült Államokban az alacsonyan fizetett – vagyis minimálbérhez közeli – munkavállalók körében a minimálbér emelése a múltban nem csökkentette a foglalkoztatást.

Azt természetesen nem állítják, hogy az eredmények alapján a minimálbér masszív emelése lenne a „jó” megoldás, arra ugyanakkor bizonyítékot szolgáltatnak, hogy nem feltétlenül van igazuk azoknak, akik a minimálbér emelése kapcsán a megugró munkanélküliséggel riogatnak.

(Pénzügyi Szemle blog)