Dr. Popély Gyula történész, egyetemi tanár 1945-ben született a Zemplén vármegyei Abara felvidéki faluban. Az általános iskola után a szülőfalujához közeli járási székhelyen, Nagymihályiban érettségizett 1963-ban. Pozsonyban, a történelmi Magyarország hajdani koronázóvárosában levő Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott 1968-ban. Az egyetemi évek után gimnáziumi tanárként kezdte pedagógiai munkáját: 1968-1972 között a pozsonyi, majd a szenci magyar gimnázium tanára. Később, 1991-től 1997-ig, amíg a szlovák megszállók el nem távolítják, a pozsonyi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium igazgatója. A gimnáziumi tanársága után, 1972-től fogva a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa, s 1978-ban a történettudomány kandidátusa lett.

Popély Gyula pozsonyi iskolaigazgatóságáról és az általa megvívott, úgynevezett "bizonyítványháborúról" kicsit részletesebben is kell szólnunk. A történész, amint említettük, 1991 és 1997 között volt a pozsonyi magyar gimnázium igazgatója, amikor egy Eva Slavkovská nevű nőszemély, a magyargyűlölő Szlovák Nemzeti Párt politikusa, a Meciar-kormány oktatásügyi minisztere kiadta az ukázt, hogy 1997-től kezdve minden magyar nyelvű iskola köteles kizárólag szlovák nyelven kiállítani a diákok bizonyítványát. Az utasítás hallatán az összes felvidéki magyar tanintézet igazgatója fogadkozott, hogy ők bizony ezután is két nyelven, tehát magyarul és szlovákul állítják ki a bizonyítványokat. Igen ám, de amikor eljött a bizonyítványosztás napja, 1997. június 27-ke, kiderült, hogy a középfokú magyar iskolákban csak Popély Gyula állta a szavát.

A tótok persze azonnal fölszólították az igazgatót, hogy vonja be a kétnyelvű bizonyítványokat és adjon ki újakat, kizárólag szlovák nyelven kiállítottakat. Popély azonban továbbra is kötötte az ebet a karóhoz és a szlovák alkotmányra (!) hivatkozva nem volt hajlandó a változtatásra. Kapott újabb határidőt is, ám azt sem tartotta be, mire kiszállt egy négytagú miniszteri bizottság az iskolába és úgy döntött, hogy Popély nem maradhat igazgató. A gyakran kollaborálásra is hajlamos felvidéki magyar politikusokra jellemző, hogy Vladimír Meciar kormányát 1998-ban menesztették a szlovákiai választók, utána Mikulás Dzurinda alakíthatott új kormányt Pozsonyban, amelynek Csáky Pál lett a miniszterelnök-helyettese. De Popély Gyulát ezután sem helyezték vissza a pozsonyi magyar gimnázium igazgatói székébe...

Dr. Popély Gyula a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának 2000-ben lett az oktatója, s rá egy esztendőre már a tanintézet tanszékvezető egyetemi docense és egyben a Magyar Tudományos Akadémia nagydoktora. 2002-től 2004-ig dékánhelyettes, 2005-ben habilitált egyetemi tanár lett, miközben 2004-től 2006-ig az egyetem rektorhelyettese. Popély Gyulát 2007-ben Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke professzorrá nevezi ki.

Popély Gyula eddig nyolc önálló monográfiát és több tucat tanulmányt írt. Művei magyar, szlovák, cseh, német és angol nyelven láttak napvilágot. Ha már a különböző nyelvekről ejtettünk szót, meg kell említenünk, hogy Popély Gyula akaratán kívül, de beleszületett a többnyelvűségbe, s a csehszlovák megszállás egyik hozományaként nagyon gyorsan anyanyelvi szinten elsajátította a szlovákot és a csehet, illetve felsőfokon tud oroszul, középfokon pedig németül.

Önálló tudományos monográfiái közül mindenképpen meg kell említeni az 1982-ben megjelent, általa a "zsengéi" közé sorolt Pozsonyi Bartók Béla Dalegyesületről szóló kötetét. Ez a könyv azért is érdekes és fontos, mert Bartók Béla 1892 és 1899 között - egy esztendő megszakítással - a Pozsonyi Királyi Katolikus Gimnáziumban tanult, a koronázóvárosban Erkel László (Erkel Ferenc egyik fia) volt a zongoratanára. Az első jelentős, szókimondó önálló kötete a csehszlovákiai magyarság 1918-1945 közötti demográfiai helyzetének alakulásáról szól, s amely 1991-ben látott napvilágot Népfogyatkozás címen. A négy esztendővel később, 1995-ben megjelent Ellenszélben című könyve a felvidéki magyar kisebbségnek a Csehszlovák köztársaságbeli kezdeti éveiről (1918 -1925) szól. A felvidéki magyar iskolaügy történetét dolgozza föl a Búcsú a főiskoláktól (2005), Erős várunk az iskola (2005) és a Hazatéréstől a hazavesztésig (2006) című könyveiben. Legutóbb, 2010-ben, a Felvidék 1914-1920 című könyve jelent meg Magyarországon, a Magyar Napló Fokusz Egyesület kiadásában. Az említett önálló monográfiákon kívül számos könyvfejezetet is írt, illetve publikált tanulmányokat különféle anyaországi, felvidéki, erdélyi, csehországi és nyugat-európai folyóiratokban.

Politikai pályafutásának talán első állomásaként 1978-ban alapító tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának, s ettől kezdve egyben szervezője a magyar iskolák fölszámolása ellen küzdő mozgalomnak. 1990-ben rövid ideig a prágai Szövetségi Gyűlés magyar képviselője. Az 1989-es, úgynevezett „bársonyos forradalom” tevékeny résztvevője, alakítója. 1990-ben a Duray Miklós alapította Együttélés Politika Mozgalom egyik létrehozója, az Intéző Bizottság, s később az Országos Tanács tagja. 1992-ben a Magyar Néppárt alapítója és elnöke.

Dr. Popély Gyula az anyaországi nemzeti radikális oldalon először a MIÉP, pontosabban a Csurka István nevéhez köthető Magyar Fórumban és a Havi Magyar Fórumban publikált a felvidéki magyarsággal kapcsolatos témákban. A Jobbik Magyarországért Mozgalom határon túli magyarként, szlovák és magyar kettős állampolgárként a 2010-es országgyűlési választásokon Popély Gyulát az országos pártlista 48-ik helyén indította, ám akkor csak 47 jelölt juthatott be az Országgyűlésbe... A most májusban sorra kerülő európai parlamenti választásokon a Jobbik ismét határon túli magyarként indítja, ezúttal a 11-ik helyre jelölte Popély Gyulát, aki a Felvidék (múlt, jelen, jövő) címmel a nemzeti ellenzéki párt által életre keltett és működtetett Atilla Király Népfőiskolán is tart igen népszerű előadásokat. A neves történész és egyetemi tanár vizsgáztatóként közreműködik a Jobbik Ifjúsági Tagozata és a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány rendezésében évente sorra kerülő Kárpát medencei Tanulmányi Versenyen. Popély Gyula ezenkívül a Jobbik anyaországi alapszervezetei és a párt határon túli rokonszenvezőinek meghívására rendszeresen tart előadásokat a felvidéki magyarság történetéről.

Dr. Popély Gyula nős, egy fiú- és egy leánygyermek édesapja, családjával az Esztergommal átellenben fekvő, megszállt Párkányban lakik. Szlovák és magyar kettős állampolgár.

Hering József - Kuruc.info