Hallgatni nem mindig arany
Miközben Csángóföldön tovább folytatódik a magyar nyelv üldözése, és még mindig olyan szintű a megfélemlítés, hogy sok szülő idén is visszavonta a magyarórákra vonatkozó kérvényét, azokat pedig megbélyegzik, akik a magyar miséért harcolnak több mint tíz éve, a magyar katolikus egyházfőnek eszébe sem jut szóvá tenni a csángók helyzetét azon az európai fórumon, ahol éppen a vallási diszkrimináció, a kirekesztés volt a fő téma.
Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) vezetői nemrég Budapesten értekeztek a témában, ahol többek között terítékre kerültek az indiai keresztényüldözések, az iraki, latin-amerikai atrocitások, de miként a nemrég tartott magyar-román hasonló fórumon, Erdő Péter bíboros, prímás, a CCEE elnöke itt sem szólt a csángóföldi etnikai üldözésről. Még csak napirendre sem került a kérdés, így természetesen a tanácskozáson megfogalmazott nyilatkozatban sem szerepel a téma.
Vajon miért foglalkoztatja jobban a magyar katolikus egyházfőt a világ bármely népének jogsérelme, mint a csángóké? Nem tartja jogosnak az anyanyelvű mise kérését? Ne tudná, hogy a második vatikáni zsinat is szavatolja, hogy a hívek saját anyanyelvükön imádkozhassanak? Vagy egyszerűen csak jobb hallgatni? Lám, a magyar országgyűlés és a román képviselőház elnöke nemrég közös levelet juttatott el a világ katolikus központjába a csángók magyar misézésének ügyében, és nem szakadt rájuk az ég. Vajon Erdő Péter bíborost mi tartja vissza, hogy ezt a természetes lépést megtegye? A történelem majd bizonyosan megadja rá a választ, de addigra lesz-e, aki magyarul imádkozzék a Kárpátokon kívül? Vagy a közöny elsorvaszt reményt és közösséget egyszerre?
Fekete Réka - Háromszék
Kapcsolódó: