Baloghhoz, Kossuthhoz, Smithhez, Bachhoz, de pl. Voltaire-hez
A kérdésem a következő: hogyan kapcsolódik a -hoz rag pl. a Balogh tulajdonnévhez?
A “Balogh” nevet a néma “h” miatt első látásra azok közé a tulajdonnevek közé sorolhatnánk, amelyek kötőjelet igényelnek a toldalékok elé [l. a szabályzat 217. a) pontját], ám mivel itt nem idegen, hanem magyar névről beszélünk, a 162. pont vonatkozik ide, melynek értelmében a “Baloghhoz” alak lesz a megfelelő, a példaként megadott “Kossuthhoz” alak mintájára. A különböző magyar személynevekhez ugyanis kötőjel nélkül kapcsoljuk a ragokat [vö. 163. b), pl. Véghgel, Babitscsal stb.], kivéve ha három mássalhangzó kerülne egymás mellé (pl. Széll-lel), vagy ha melléknevet képezünk (pl. Eötvös József-i): e két utóbbi esetben kötőjelre lesz szükség.
Másként járunk el az idegen közszavaknál és tulajdonneveknél. Itt figyelembe kell venni, hogy néma betűre vagy bonyolult betűkapcsolatra végződnek-e, s ha igen, kötőjelet teszünk a toldalékok elé: Glasgow-ban, Montesquieu-nek, Peugeot-t stb. A melléknévképzésnél itt is kell kötőjel ezeknél a végződéseknél: shakespeare-i, voltaire-es, illetve több különírt tag esetén is: Victor Hugó-i, Leonardo da Vinci-s stb. (217. pont). Egyes betűkapcsolatok azonban nem igényelnek kötőjelet (216. pont), ezek listáját az Osiris Kiadónál megjelent Helyesírás közli (275–276. o.): latinos ae (Sopianaeról, de: reggae-t), ee (Albeet), ii (Hawaiin), oo (Waterlooban), ou (Anjouk), sch (Boschsal), sh (Macintosht), th (Smithszel), s ide tartozik még a ch (Bachhal, Greenwichcsel), a ck (Steinbeckkel) és a tz (Hertzcel). A többi bonyolultabb betűkapcsolatra (vagy néma betűre) végződő idegen szóhoz kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat.
keltezés írása
Hogyan kell helyesen keltezni egy dokumentumot? Mikor írunk kettőspontot, mikor teszünk a végére pontot?
Kelt: Budapest, 2013. május 10. napján.
Kelt Szegeden, 2013. május 10. napján.
Kelt: Szeged, 2013. május 10.
Kelt: Szegeden, 2013. május 10.
Az első három változat mindegyike elfogadható, egyedül az utolsót tarthatjuk kevésbé szerencsésnek.
A kelt szó nyugodtan elhagyható:
Szeged, 2013. május 10.
közszói betűszók
A betűszók betűit szabad-e abban az esetben kisbetűvel írni, ha általános értelemben és nem tulajdonnévként használjuk? Pl. a döntéstámogató rendszer általános használatban dir vagy DIR?
A közszói betűszókat a 283. b) szabálypont szerint írhatjuk csupa kisbetűvel: áfa, taj, tsz, tv, kata.
A szaknyelvi betűszókat viszont sokszor csupa nagybetűvel írják: URH, DNS, PVC.
A döntéstámogató rendszer rövidítése elfogadható dir és DIR alakban egyaránt. Egy kiadványon belül természetesen mindig azonos formában célszerű írni.
(e-nyelv.hu)
Frissítés: A nap hibája: Szükség esetén tünetéseket kell szervezni, hogy újraszablyák a közigazgatási rendszert - mondta Tőkés László európai parlamenti képviselő. (MTI - hirado.hu)
Helyesen: Szükség esetén tünetéseket kell szervezni, hogy újraszabják a közigazgatási rendszert - mondta Tőkés László európai parlamenti képviselő.
Az előző rész itt található.