Bezár!
2020. július 8., szerda, Ellák, Eperke napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:32 A legújabb nagy WHO-bejelentés az, hogy a vírus a levegőben is terjed, ezért maszk viselését javasolják22:09 Konténerekbe rejtett kínzókamrákra és börtöncellákra bukkant a holland rendőrség21:33 Toroczkai: ne csak a zsinagóga kapjon rendőri védelmet, hanem a Horthy-szobor is!21:25 Lövöldözés volt az amerikai tengerészgyalogság egyik támaszpontján Kaliforniában20:44 A "cisznemű nő" bocsánatkérése: újabb szánalmas-nevetséges történet az agyhalottak országából20:17 Ismét kijárási tilalmat vezethetnek be Szerbiában19:44 Bolsonaro is elkapta a "kisebb influenzát"19:36 Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke19:21 Mekkai zarándoklat: fertőtlenített sátándobáló kövek, palackozott szentelt víz és saját imaszőnyeg szükségeltetik18:51 Koponyájuk hátsó részénél összenőtt ikreket választottak szét a vatikáni kórházban18:04 Fejlődés előtt állhat a kisüzemi sörfőzés a kereskedelmi törvény módosítása következtében17:45 Roma Lives Matter: nálunk is derekasan harcolnak az elnyomottak a rasszista rendőri erőszak ellen17:21 Miniszterelnöki megbízott: nem lesz több pénzszerző per szegregáció ürügyén17:12 Tóba zuhant egy busz Délnyugat-Kínában, többen meghaltak16:54 Csak idő kérdése, és a hollandok is kisebbségbe kerülnek a saját hazájukban
24 óra legolvasottabbjai

Friss hírek, Anyaország ::

Szélsőbalos gyász: meghalt a szoborromboló Faludy

Reklám


Életének 96. évében elhunyt Faludy György költő, műfordító, író - tudatta a szélsőséges, keresztényellenes költő felesége szombaton reggel. Faludy lakásbotránya mellett liberális szoborrombolóként vált hírhedtté. Prohászka Ottokár szobrát 58 éve döntötték le "szabadelvűek", köztük Faludy György. A balliberálisok kedvence negyven évvel később vallotta be ocsmány tettét. Meglehet, egy napon majd Faludy szobrát döntik le, ha lesz neki.

Magyarország apostola száznegyvennyolc éve született, s e jeles nap alkalmat adhat arra, hogy Prohászka Ottokár római katolikus püspök szobra a méltó megbecsülés jeleként visszakerüljön a budapesti Károlyi-kertbe. A fővárosi közgyűlésben helyet foglaló MIÉP-es képviselők már több alkalommal szorgalmazták a szoborállítást, de a szociálliberálisok részéről nem találtak megértő fülekre.

Prohászka Ottokár püspök szobrát 1947 áprilisában döntötték le Károlyi Mihály kérésére "szabadelvű" fiatalok, köztük Faludy György is.

Mint ismert, Prohászka Ottokár tette újra széles körben elfogadottá az egyházat Magyarországon. Barlay Ö. Szabolcs pap, tanár és történész a szobor ledöntésének történetét összefoglaló tanulmányából kiderül, hogy 1947. április 26-án az éj leple alatt döntötték le Prohászka szobrát, amelynek következtében a fej levált a törzsről. Miután a tettesek jól végezték Károlyi óhajára tett dolgukat, továbbálltak, s a másnap vasárnapi misére igyekvők szörnyülködve tapasztalták a gyalázatot.

Megindult a hívek zarándoklása, s Mindszenty József bíboros bátorította a helyszínen a riadt embereket. A kommunisták burkoltan támogatták az aljas bűncselekményt, s csak a közvélemény megtévesztésére szolgált látszólagos felháborodásuk, hiszen ekkor már javában folytak a kommunista aktivisták szobordöntögető akciói. Az ÁVO nyomozást indított, de ígérete ellenére a tettesek és az indítékok leplezetlenül maradtak negyven évig, amikor is Faludy György beismerte, hogy az elkövetők között volt, társairól azonban nem tett említést.

A szobrot ledöntése után öt nappal elszállíttatták és megjavíttatták, majd négy hónappal később a kommunista polgármester levelet írt Witz Béla érseki helynöknek, hogy vegye át, s kikötötte, hogy azt kizárólag egyházi területen helyezzék el. Prohászka ugyanis hatalmas népszerűségnek örvendett, s függetlenül attól, hogy ki, milyen vallási felekezethez tartozott, mind többen mentek egyházhűségüket kifejezendő a kötelekkel, rudakkal, vassodronyokkal eltávolított alkotás talapzatához.

A választások utáni időszakban az egyházi és világi közéleti főszereplőkre bebörtönzés vagy internálás várt, így a szobor további sorsa ismeretlen volt egészen 1977-ig. Ekkor értesítették Kisberk Imre székesfehérvári megyéspüspököt, hogy a bronzszobor a kiscelli múzeum raktárában található, s kérték, hogy Prohászka halálának ötvenedik évfordulója alkalmából Székesfehérvárott állítsák fel. Kisberk püspök Lékai László bíboros érsekhez fordult, majd három éven keresztül nem történt semmi előrelépés az elhelyezés ügyében.

A székesfehérvári Prohászka-gyűjtemény munkatársai 1980 szeptemberében kérték Szakos Gyula megyéspüspököt, sürgesse a bíborosnál a szoborkérés rendezését, hogy az a katolikus egyházé lehessen. Több mint két év tárgyalásai után végül 1982. május 25-én született meg a megállapodás, de a szobor csak 1984-ben került a székesfehérvári Vasútvidéki Plébánia udvarába, melynek templomában Prohászka Ottokár nyugszik.

Az 1934. június 17-én ünnepi keretek között felavatott, Trianon előtti Magyarország apostolát ábrázoló szobor alkotója Fülöp Elemér erdélyi származású szobrászművész. A szobor eredetileg több elemből állt, amelynek részei Budapest ostromakor rongálódtak meg (ezeket 1950-ben beolvasztották), s épségben egyedül a püspök kelyhet nyújtó alakja maradt meg. A szoborkompozíción Prohászka püspök tehát jobb kezében kelyhet tart, s balját szívéhez szorítva Hungaria térdeplő alakja felé fordul, amint a fiatal női alakban ábrázolt Magyarország tőle kér segítséget, hogy fel tudja emelni a lábánál lerogyó, Nagy-Magyarország körvonalaihoz hasonlító összeroskadó férfit, aki kiejtette kezéből a magyar címert.

Barlay Ö. Szabolcs leírása szerint a szobor talapzatának hátsó oldalán elhelyeztek egy domborművet, amely az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga megalapítását örökíttette meg. Az alapítók között Prohászka is feltűnt, s ez ugyancsak bántotta a baloldaliak szemét. Olyannyira zavarta ez a nemzeti jelképektől iszonyodókat, hogy a Polgármesteri Hivatal 1945-ben el is távolítatta a kőtalapzatról.

Prohászka Ottokár 1858. október 10-én született Nyitrán, 1875-ben az esztergomi bencés gimnáziumban érettségizett kitüntetéssel. Az esztergomi főegyházmegye kispapjaként Rómában, a jezsuiták egyetemén, a Gregoriánán folytatta teológiai tanulmányait. Nagy hatást gyakorolt rá XIII. Leó pápa polgári világot megértő és abba illeszkedő egyházkormányzata. Pappá 1881-ben szentelték, egy évvel később pedig a teológiai doktorává avatták a Gregoriánán.

Hazatérte után esztergomi munkásságát a papnevelés és irodalmi tevékenység jellemezte. Az érseki teológiai főiskolán 1884-től tanított, majd 1888-tól a dogmatika professzora volt. Tudományos munkásságának elismeréseként 1904-ben elnyerte a pesti egyetemen az ágazatos hittan (dogmatika) tanszéket, ahol alig két évig volt professzor, idegen volt számára az egyetemi légkör. I. Ferenc József király 1905. október 17-én nevezte ki székesfehérvári megyéspüspöknek, X. Pius december 24-én szentelte püspökké, de ezután is folytatta közírói és tudományos munkásságát. Az 1907-ben megjelent Modern katolicizmus című kötet Prohászka alapműve, amely összefoglalja a katolikus reneszánsz, az aggiornamento programját, és amelyben fellelhetők a jóval későbbi (1962-65) II. Vatikáni zsinat egyes gondolatai, noha a zsinat össz-szellemisége meglehetősen távo,t áll a püspökétől. A korabeli egyház kritikája mellett lényegi mondanivalója: az egyház beillesztése az átalakuló, modern világba. Ennek teológiai-filozófiai, kulturális, szociális és politikai aspektusait fejti ki tömören - írja Gergely Jenő a Századformáló magyarok című könyvében.

Az esztergomi Magyar Sion című folyóiratban 1897-ben tett közzé mérföldkőnek számító tanulmányt, amelyben kifejtette, hogy az egyház konzervativizmusa nem jelenthet mást, mint a történeti alapokon álló, szerves fejlődést, szemben a romboló liberalizmussal. Így fogalmazott: Ha a haladás vezércsillaga alá áll az egyház: akkor fő feladata megismerni a kort és szükségleteit, hiányait és fő bajait; fő feladat fölismerni az irányt, mely utat nyit a haladásra, fölismerni az eszméket, melyek uralkodnak, melyek megértek a történelmi fejlődés izzó napsugarai alatt, hogy érett gyümölcsként áldásos intézményekben hasznára váljanak az emberiségnek. Mi pedig a mai kor megért, ragyogó eszméje? Merre felé tart a világ haladása? Ezt az eszmét, ezt az irányt egy szóval jellemezhetem, ez a szó: gyerünk a néphez. A demokrácia, ez képezi a kor ragyogó eszméjét.
Prohászka szerint az egyház nem kapaszkodhat a rendiség fönnmaradt törmelékeibe, és nem sorakozhat hív zsoldosként az arisztokráciának zászlai alá.

Prohászka Ottokár részt vett a Katolikus Néppárt megalakításában, amely azonban az 1896-os választásokon megbukott. Egyik alapító-főszerkesztője volt az 1895. végétől megjelent Esztergom című politikai hetilapnak, 1910 áprilisában a Magyar Tudományos Akadémián megtartotta székfoglalóját, amely Az intellektualizmus túlhajtásai címmel jelent meg. Ugyanez esztendő karácsonyán az egyházat szintén kényesen érintő kérdéssel felvetette, vajon az jól gazdálkodik-e nagybirtokaival, továbbá dialógust szorgalmazott a protestánsok és a katolikusok között. Az ilyen megnyilvánulásai miatt három írását is indexre tették, elmarasztalták modernizmus vétkében.

Székesfehérvár képviselőjeként 1920-ban keresztényszocialista programmal lett az első nemzetgyűlés tagja. A keresztény és a kisgazdapártból létrehozott kormánypárt elnökévé választották, de csalódott a keresztény kurzusban, s 1922-ben lemondott, s visszavonultan élt Székesfehérvárott. Naplójában így ír erről: Keresztény kurzus kereszténység és keresztények nélkül!

1927. április 1-jén, a virágvasárnap előtti pénteken este a templomi szószéken kapott agyvérzést, s másnap elhunyt. A 40-es évek elején kezdeményezték a XX. század magyar katolicizmusának legnagyobb alakjának boldoggá avatását, de ezt az index miatt sem a Szentszék, sem pedig Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás nem támogatta.

G. Németh Éva
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready