A kampányfinanszírozás 90 százalékban illegális, új szabályozás kell, mert a jelenlegivel nem lehet még egy országgyűlési választást lebonyolítani – mondta Majtényi László jogász, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője. Hozzátette: nem azt kifogásolják, hogy többet költenek a pártok, hanem azt, hogy nem tartják be a törvényt, de nem is vállalkoznak a módosítására. Ez tulajdonképpen egyértelmű beismerése annak, hogy a parlamenti pártoknak továbbra is szándékukban áll semmibe venni a hatályos törvényeket. Ezt így, ilyen arcátlan nyíltsággal rajtuk kívül egyetlen ember, vagy szervezet sem vállalhatná fel.

– Szolid számítások szerint, ha csak az internetes, elektronikus és írott sajtóban, illetve a közterületeken elhelyezett reklámokat számoljuk, és figyelmen kívül hagyjuk például a nagygyűlések, kis házilagos készítésű falragaszok, ajándéktárgyak, külföldi kampányszakértők és reklámfilmek költségét, akkor hozzávetőleg 10 elköltött kampányforintból 9 illegális, azaz a törvényben engedélyezett 386 millió forint helyett 3, de inkább 4 milliárdot költenek erre a célra a pártok – mondta a volt adatvédelmi biztos.

– A jelenlegi szabályok szerint az Állami Számvevők ellenőrzi a pártok beszámolóit, de a nagy parlamenti pártokét eddig minden alkalommal elfogadta. A számvevőszék azzal védekezik, hogy nincs joga vizsgálódni, csak a pártok által rendelkezésre bocsátott számlákból, kimutatásokból dolgozhatnak, és ha ebben van is némi igazság, azért összességében egy meglehetősen passzív jogalkalmazói hozzáállás – mondta az intézet vezetője. Ha kicsit sarkosabb akart volna lenni, nyugodtan mondhatta volna: bűnpártolás.

Az egyszerű munkavállalók és vállalkozók adóbevallásait Az APEH szokta ellenőrizni. Mondanunk sem kell: az ő tevékenységükben nyoma sincs "passzív jogalkalmazói hozzáállásnak". Az csak az elitnek jár...

Szürke pénzek, avagy hol van a kutya elásva?

Ugyanakkor a törvény a pártok számára is betarthatatlan. A választási kampányra a pártoknak engedélyezett 386 millió forint „rossz vicc", ebből valóban nem lehet kampányolni – folytatta. – Nem azt kifogásoljuk, hogy többet költenek a pártok, hanem azt, hogy nem tartják be a törvényt, de nem is vállalkoznak a módosítására, így az állampolgárok számára nem áttekinthető, ellenőrizhető a párt- és kampányfinanszírozás – mondta Majtényi László.

A szakember szerint nagyok a „tranzakciós költségei" a jelenlegi „szürke" finanszírozásnak. Ha nem könyvelik a pénzmozgást, akkor valami – olykor nem is kevés – kézen-közön eltűnik. És erre a helyzetre igaz az is, hogy „nincs ingyen vacsora". Mindenki, aki pártot támogat, elvárja, hogy ezért kapjon is valamit, hogy megtérüljön a befektetése.

Nos, itt van elhantolva az a bizonyos eb. Ha ugyanis részletes, komolyan számon kért és ellenőrzött beszámolókat kellene készíteni, ha a törvény nem lenne eleve betarthatatlan, akkor fény derülhetne arra, kik, milyen gazdasági, vagy más erőcsoportok állnak egy-egy párt mögött. Márpedig ettől mindegyik parlamenti erő fázik.


Pusztába kiáltott javaslatok

Majtényi László szerint van egy sok ponton vitatható, de alapvetően mégis tisztességes törvényjavaslat a parlament előtt, amelyet a kormány terjesztett be, továbbá az intézetnek is van egy javaslata, így fontos lenne, hogy a pártok és a szakemberek érdemi párbeszédet kezdjenek annak érdekében, hogy a következő, 2010-es parlamenti választásokat már az új szabályozással lehessen lebonyolítani.

Az Eötvös Károly Intézet javaslatai között szerepel többek között a kampányszámla intézménye, amely azt jelentené, hogy lenne egy hiteles helyen, például a számvevőszéknél vezetett számla a pártok kampánnyal összefüggő pénzmozgásaira, és itt előre meg lenne határozva, hogy oda milyen forrásokból lehet egyáltalán befizetni, és onnan milyen címen lehet lehívni összegeket. Egy másik javaslat tartalmazza: az állam tegyen hozzá a magánszemélyek pártoknak juttatott támogatásaihoz, de úgy, hogy minél kevesebb az egyén támogatása, annál több az állami dotáció és fordítva.

A szakember szerint fontos a pártok és a választók közötti viszony élővé tétele, például úgy, hogy törvényi garanciákkal körülbástyázva kis öszegű adományokkal is támogathassák a számukra kedves pártot a szimpatizánsok, oly módon, hogy ezzel ne lehessen politikai befolyást vásárolni. Továbbá szükség lenne arra is, hogy a kampányhirdetéseknél nyilvános és egységes tarifával dolgozzanak a hirdetők. – Persze trükközni mindig lehet, de így már jelentősen csökkenne a visszaélések esélye. Ahogy az adózásra, úgy a párt- és kampányfinanszírozásra is igaz, hogy nincs teljesen igazságos, méltányos és hatékony szisztéma, de azért nagyon jelentős különbségek lehetnek az egyes rendszerek között – vélekedett Majtényi László.

Gyakorlatilag biztosak lehetünk benne, hogy a fenti ajánlások - különösen a pénzmozgások követhetőségét lehetővé tevő kampányszámla - soha nem fognak törvényerőre emelkedni, amíg ugyanazok dönthetnek róla, akiknek 16 éve tökéletesen megfelel a jelenlegi ex lex állapot is. Az egységes tarifa pedig a parlamenti pártok cselédsajtójának tenné lehetetlenné a kis pártok agyonhallgatását, diszkriminálását, így valószinű, hogy a következő választásokig ebből sem lesz semmi.

A párt és kampányfinanszírozásra jelenleg a mintegy 30 paragrafusból álló párttörvény és a választási törvény vonatkozik. Az önkormányzati választási kampány pedig teljesen szabályozatlan. A párt- és kampányfinanszírozás reformjához kétharmados parlamenti támogatásra van szükség.

Majtényi László azt hangsúlyozta: egy jogállamban kell, hogy legyenek következményei a jogsértésnek. A világon mindenütt úgy indult el a párt- és kampányfinanszírozás reformja, hogy botrány botrányt követett, és ebből végül már maguknak a pártoknak is elegük lett. És sajnos pontosan ez az, amire hazánkban egylőre nem lehet számítani.