Konstruktív, nyugodt hangulatú megbeszélésként jellemezte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Zsidó Közösségi Kerekasztal hétfői ülését.
A miniszter a tárgyalás után a Parlamentben újságíróknak elmondta: elsősorban kulturális tevékenységekről, közművelődési programokról, temetőfelújításról, nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekről esett szó. Emellett megvitatták, hogy hová kerüljenek különböző kárpótlással kapcsolatos iratok és dokumentációk, illetve beszéltek arról is, hogy az új Nemzeti alaptantervben hogyan érvényesüljenek azok a szempontok, amelyeket "a zsidó közösségek oktatási szakértői fontosnak találtak" - tette hozzá.
 Eközben a zsinagógában: "Ma is valóság a sárga csillag nyoma" - amíg zsidók élnek a földön, emlékez(tet)ni fognak a holokausztra (lásd keretes anyagunkat) |
Lázár János emlékeztetett arra, hogy 2012 óta már nyolcadik alkalommal ült össze a Zsidó Közösségi Kerekasztal, legközelebb pedig idén áprilisban tartanak majd megbeszélést.
Hetvenegy esztendeje lekerültek a kabátokról a sárga csillagok, de annak nyoma, emléke, hatása "a mai valóság" - mondta Fröhlich Róbert országos főrabbi (Mazsihisz) a fővárosi gettó felszabadításának évfordulóján a Dohány utcai zsinagógában, a Budapesti Zsidó Hitközség által rendezett megemlékezésen. Fröhlich Róbert arról is beszélt, amíg zsidók élnek a földön, emlékezni fognak a holokausztra, "őrzünk minden jót és rosszat", mert "mi egy ilyen nép vagyunk". "Mi, zsidók, 1945-től kezdve nem évi egy napon, de minden nap a szívünkben gyászolunk, siratjuk Izrael lerombolt házát, siratjuk azt a sok életet, amelyet értelmetlenül, gyűlölködve oltottak ki - fogalmazott. A főrabbi a zsidóságot az emlékezés és a remény népeként említette, s kijelentette, azt remélik, hogy "elmúlik a sárga csillagnak még a nyoma is".
Kérdésre válaszolva közölte: a Sorsok Háza nem került szóba a mostani tárgyaláson.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke megerősítette, hogy konstruktív volt a megbeszélés és kiemelten fontos témaként említette az elhagyott zsidó temetők felújítását. Mint mondta, megállapodtak abban, hogy március végén pályázatot írnak ki erről.
A Veritas Intézethez elhelyezett kárpótlási iratokról elmondta: a zsidó közösségek jelezték, hogy ezt nem tartják megnyugtató megoldásnak, és annyi ígéretet kaptak a kormánytól, hogy a kérdést megvizsgálják. Mint ismeretes, az ország valódi irányítóinak volt egy kis nézeteltérésük a Veritas Intézettel, ahol idegenrendészeti akciónak merészeltek nevezni egy 1941-es deportálást. A szentségtörésért Szakály Sándor persze bocsánatot is kért, de az ószövetségi hordának ez csak olaj volt a tűzre, és a fejét követelték. (Friss példaként arra, hogy a zsidónak tett minden engedmény öngyilkosság, lásd keretes anyagunkat: amíg Lázár a kerekasztalon hajbókolt, a főrabbi rúgott egyet a gazdanépbe a zsinagógában.)
Legutóbb 2015 augusztusában ült össze a Zsidó Közösségi Kerekasztal. Akkor Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős (értsd: zsinagógafelújításért - a szerk.) helyettes államtitkára azt jelentette be, hogy a jövőben államilag finanszírozott továbbképzésen tanulhatnak a holokausztról™, illetve a zsidóságról a pedagógusok.
(MTI nyomán)
