A vártak szerint óriási érdeklődés mellett hirdette ki elsőfokú, nem jogerős ítéletét a Fővárosi Törvényszék kedden. Hét év után hozta meg ítéletét a Budaházy György és tizenhat vádlott-társa ellen folyó büntetőeljárásban a bíróság. A Hunnia-perként is emlegetett eljárásban az ügyészség terrorcselekménnyel vádolta Budaházyékat. A per fővádlottjának ügyvédje korábban azzal védekezett: az eljárás koncepciós jellegét mutatja többek között az is, hogy az ártatlanság vélelmének durva megsértésével olyan iratok kerültek a nyomozás során a sajtóhoz, amelyek védence bűnösségét prejudikálták a közvéleményben – vélekedett az ügyvéd. Hozzátette: akkor figyelt fel az ügyre, amikor a nyomozás alatt a sajtóban sajátos módon az jelent meg, hogy perdöntő bizonyíték került elő Budaházy György ellen.

Budaházyt 2009 tavaszán akkor fogta el a rendőrség, amikor maga ment be, hogy bejelentsen egy későbbi demonstrációt. A gyanú emberölés előkészülete, terrorcselekmény és robbanóanyaggal való visszaélés volt. A hídlezárás és más politikai akciók révén közismert férfi előzetes letartóztatásával szemben akkor a Jobbik, a HVIM és a Magyar Gárda is tiltakozásának adott hangot, utóbbiak a nemzeti oldal megfélemlítésének szándékát sejtették a kényszerintézkedés mögött.

A Nemzeti Nyomozó Iroda és a Nemzetbiztonsági Hivatal együttműködése során szerzett adatok alapján a hatóságok úgy gondolták, Budaházy György áll a Hiller István, Kóka János és más politikusok háza ellen intézett lőfegyveres, illetve Molotov-koktélos támadások elkövetői mögött, valamint az ő utasítására készítettek elő további legalább két országgyűlési képviselő ellen robbantásos merényletet a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg nevű csoport tagjai, méghozzá focilabdába rejtett bombákkal.

- A csoport tagjai Budaházy utasítására 2007. december 13-a és 16-a között Hiller István és Kóka János országgyűlési képviselők házai ellen fegyveres, illetve Molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre.

- A vádlottak 2007. december 16-án egy radikális honlapon figyelmeztették az országgyűlési képviselőket arra, hogy senki nem utolérhetetlen, és ennek tudatában szavazzanak másnap – aznap volt a 2008-as költségvetésről és az egészségbiztosítási pénztárakról szóló szavazás.

- Budaházy utasítására a csoport tagjai 2008. február 7-éről 8-ára virradó éjszaka Cegléden, Dunaújvárosban, Rácalmáson, Gödön, Kunhegyesen és Sarudon hajtottak végre parlamenti képviselők házai elleni támadásokat.

- A csoport a HírTV szerkesztőségébe 2008. február 10-én levelet küldött az alábbi tartalommal: „A péntek hajnali lángok emlékeztessenek minden hazaárulót arra, hogy hol a nem gomb. Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg.”

- A vádlottak 2009. április 8-án egy miskolci, egy szigetvári és egy adonyi országgyűlési képviselő házánál kívántak elhelyezni futball-labdába rejtett pokolgépeket. A bombákat egy időben akarták felrobbantani, ezt a rendőrség akadályozta meg.

- A csoport több más támadást is elkövetett: Molotov-koktélt dobtak például az SZDSZ XI. kerületi székházára, az MSZP kispesti és kőbányai székházára, valamint a Vörös Csepel nevű XXI. kerületi szórakozóhelyre.

- Ők gyújtották fel a vád szerint egy Hollán Ernő utcai jegyiroda kirakatát 2008. április 1-én, illetve ők dobtak gyújtóbombát Szilvásy György korábbi miniszter lesencefalui házára 2008 őszén, továbbá megverték Csintalan Sándor HírTV-s műsorvezetőt, volt MSZP-s képviselőt is.

Az ügyész szerint a tucatnyi Molotov-koktélos támadás, valamint a Szilvásy György vidéki ingatlanánál végrehajtotta robbantás "terrorcselekményt megvalósító rongálásnak minősül", célja ugyanis nem pusztán a károkozás, hanem állami szervek, az akkori kormánytöbbség kényszerítése, szimpatizánsaik megfélemlítése volt.

A terrorszervezet előbb az egészségügyi törvény parlamenti elfogadását, majd Gyurcsány Ferenc kormányfő lemondása után Bajnai Gordon kormányalakítását próbálta megakadályozni. Az eljárás adatai szerint kezdetben terveztek Fidesz-irodák elleni támadásokat is.

Az ügyészség szerint alapos szervezés és szigorú hierarchia jellemezte a terrorcsoportot. Budaházy György a „katonai parancsnokság” elnevezést használta, „katonái” pedig jelentettek neki, az ő irányításával vidéken gyakorlatoztak, felkészültek például a Molotov-koktélos támadásokra. A célpontokat előre kiszemelték, felderítették, a támadásokat előkészítették.

Az elkövetők tisztában voltak a cselekménysorozat súlyával, ezt jelzi, hogy a másodrendű vádlott egy lehallgatott beszélgetésben azt mondta: amit ők elkövettek „az kőkemény terrorizmus, amiért tíz-tizenöt évet lehet kapni” – idézte fel az ügyész.

A vádlottak egy kivétellel tagadták a vádakat, jobbára azzal védekeztek, hogy törvénysértő, koncepciós eljárás folyik ellenük, de az ügyész szerint számos terhelő bizonyíték van, így többek között szemtanúk vallomásai, szakértői vélemények, valamint az egyik vádlottnak és a csoport egyik tagjának beismerő és másokat is terhelő vallomása.

A vádiratot az ügyész szerint alátámasztja még számos lehallgatott beszélgetés, az egyik vádlott volt élettársának vallomása, a másodrendű vádlottnak egy, a rendőrséggel együttműködő személlyel folytatott beszélgetései, valamint helyreállított elektronikus levelezések a csoport tevékenységéről, "terrorakcióiról". A vádbeli cselekmények a törvény szerint tíztől húsz évig, illetve életfogytig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők.

Az ügyész súlyos börtönbüntetési indítványával szemben Budaházy védője minden vádpontban felmentést kért védencére. Szikinger István ügyvéd perbeszédében törvénytelenségekre hivatkozott. Szerinte kényszerítettek gyanúsítottakat a vallomásra, illetve jogellenesen gyűjtöttek titkos információkat.

Mintegy három és fél órás védőbeszédet tartott maga mellett a per júniusi tárgyalásán Budaházy György. Ebben a tudósítások szerint visszautasította az ügyészi vádat – amellyel állítása szerint az ügyész meg is sértette –, miszerint veszélyes lenne a társadalomra. Azt hangoztatta, hogy mint hazafias érzelmű magyar ember különösen sértve érzi magát emiatt. „Én, ha valamire, a magyar társadalomra biztosan nem vagyok veszélyes. Az egész életem arról szól, hogy jót akarok a magyar nemzetnek” – mondta Budaházy.

Az ügyvéd szerint a terhelő vallomások többségét olyanok tették, akik vagy érdekeltek voltak, vagy megfélemlítettek.

A védő úgy vélte, nem terrorcselekményekről van szó, hanem vélemény kifejezéséről, ráadásul megítélése szerint a vádbeli bűncselekmények többnyire nem túl nagy értékű rongálások, és korántsem olyan súlyúak, mint egy terrorcselekmény.

(Pesti Srácok - Origó nyomán, kép: Index, Alfahír)

Amikor az ügyész a fellebbezésekről kezdett nyilatkozni, többen hangosan kiabálni kezdtek, és az igazságszolgáltatásnak gúnyolt magyarellenes színjátékot bírálták. A bíró kérésére a rendőrök elkezdték kiüríteni a tárgyalót.

Az ott helyet foglaló Morvai Krisztina, a Jobbik színeiben megválasztott európai parlamenti képviselő azt hangoztatta, hogy az ügyész már ismeri az írásba foglalt ítéleteket.

A bíróság folyosóján azt kiabálták, hogy “vérbíró”, “gyilkosok”, valamint Budaházy nevét skandálták. A teremben a hallgatóság egy része elénekelte a magyar és a székely himnuszt.

Házi őrizetbe helyezte Budaházy Györgyöt és hat társát a Fővárosi Törvényszék kedden délután, azt követően, hogy kihirdette elsőfokú, nem jogerős ítéletét.

Az ügyész az összesen 17 vádlott közül a 15 terrorcselekmény miatt első fokon, nem jogerősen 13, illetve 5 év közötti fegyházra ítélt vádlott esetében előzetes letartóztatást indítványozott.

A bíró szóbeli indoklása szerint azonban "csupán" 10 személynél indokolt kényszerintézkedés. Budaházy Györgyöt és hat másik vádlottat, aki 10 év körüli fegyházat kapott, házi őrizetbe helyezte a törvényszék, további három – hét év körüli fegyházra ítélt – vádlottat pedig lakhelyelhagyási tilalom alá.

A többi vádlott szabadlábon távozhatott az ítélethirdetésről.

(MTI - M1 nyomán)

- Schiffer: Budaházy tizenhárom év. Mennyi jár a szemkilövetésekért?

- Judapesti "honleány" Budaházyék ítélete kapcsán: "hogy legyen minden kedd ilyen örömteli és igazságos"

- Jobbik: igazságtalan a Budaházyra kirótt büntetés