Bezár!
2020. július 11., szombat, Nóra, Lili napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:59 Ez szinte hihetetlen: a déli katonai bázisok a déli csapatok vezetőinek nevét viselik - de nem tart már soká a "megosztás"22:36 Makákó lives matter: majommunka-mentességet igazoló címkével kell ellátni Thaiföldön a kókuszdiót22:14 Rekordot döntött az újonnan fertőzöttek száma Izraelben21:54 A szultán elrendelte a Hagia Sophia-bazilika mecsetté alakítását21:40 Horvátország és Bulgária belépett az euróövezet előszobájába21:11 Kanalas Kevinkosztnernek lájárt a vellneszbérlete - így várta a kiccsalád a kaposvári börtön előtt20:49 Operatív törzs: a megbetegedések jelentős része külföldi vonatkozású20:19 Hőség, extrém UV-sugárzás, erős szél és zivatar is várható szombaton19:43 A bírót nem hatotta meg az agykárosodásos mese: négy év börtönt kapott Magna Carta-tolvaj19:00 Kínai kamu: a koronavírusnál is halálosabb járvánnyal küzd Kazahsztán18:22 Magyar autonómia helyett genderelmélet kell Iohannisnak17:54 Szennyezés "Románia" felől: a patak vize koromfekete Pocsajon17:37 A szerb elnök szerint lehetséges a megállapodás Koszovóval17:20 Egyiptomi kém dolgozott a német kormány tájékoztatási hivatalánál - nem tartóztatták le, vádat nem emeltek ellene16:44 Ezúttal 200 milliárdot tapsol el az Európai Parlament a jövő agysebészeire
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország :: :: Hozzászólások

Továbbra sem tudni, mi jön a népszavazás után

Reklám

Az Európai Bizottságot nem érdekli, hogy mi mit írunk bele az alaptörvénybe – ezt nem egy ellenzéki politikus, hanem a fideszes Répássy Róbert mondta nemrég, amikor a Jobbik alaptörvényben rögzítette volna a kvóták elutasítását. Mára mégis egyre több vezető fideszes politikus utal arra, hogy egy sikeres népszavazást alaptörvény-módosítás követhet. Az Európai Bizottság ma mutatja be újabb "menekült"ügyi csomagját, ami a várakozások szerint figyelembe veszi a befogadást ellenző országok álláspontját.
Mindössze néhány napig tart még a kötelező betelepítési kvótával kapcsolatos kampány, ám továbbra is teljes homály fedi, mi történik a vasárnapi népszavazás után, ha érvényes és eredményes lesz. Úgy látszik, még a kormánypárton belül sem egyértelmű, mi az a bizonyos jogi következmény, amelyet olyan gyakran emlegetnek.
Sem a Fideszben, sem a kormányban sokáig egyáltalán nem mondtak erről semmit, és most is csak utalgatások vannak, amelyek az alaptörvény módosítását vetik fel. Pedig korábban éppen a Fidesz gondolta úgy, hogy annak nem lenne hatása az Európai Unióra. Répássy Róbert – aki az igazságügyi tárca államtitkára is volt évekig – májusban az Országgyűlés igazságügyi bizottságában beszélt erről, amikor a Jobbik a népszavazáson feltett kérdést kijelentő módban az alaptörvénybe emelte volna. A jegyzőkönyv szerint a kormánypárti képviselő úgy fogalmazott: „Hiába írunk bele valamit az alaptörvénybe, az uniós jogot, az uniós bíróságot nem érdekli, Magyarország milyen szintű jogszabályban ír elő valamit, ha úgy ítéli meg az uniós bíróság, hogy az az uniós joggal ellentétes.”
Egyértelművé tette azt is, hogy „beleírhatjuk ezt az alaptörvénybe, de a népszavazásnál erősebb jogi és politikai eszközt – mert politikai eszköz is a népszavazás – pillanatnyilag nem tudunk azzal szembeállítani, hogy az Európai Bizottságot nem érdekli, mi mit írunk bele az alaptörvénybe”.
Eltelt néhány hónap, és mostanra mégis reális felvetésnek tűnik ez a forgatókönyv. Orbán Viktor miniszterelnök a minap azt közölte, hogy egy népszavazás nem maradhat közjogi következmények nélkül, az eldöntött kérdést valamilyen formában át kell ültetni a magyar jogrendszerbe. – Ez a minimum, ami bekövetkezik, márpedig ez a magyar jogrendszer egyik legfontosabb szabálya lesz majd a népszavazást követően – mondta, hozzátéve azt is, „ha a nép kimondta, akkor azt rögzíteni kell olyan jogi formában, hogy azt onnan kimozdítani többé ne lehessen”.
Ha a kormányfő nem is mondta ki, Lázár János nem sokkal ezt megelőzően már konkrétan megnevezte, hogy az alaptörvény módosítását is javasolhatják. A Miniszterelnökséget vezető miniszter sem állított egyértelműen semmit, csak feltételes módban beszélt. Hozzá hasonlóan Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője is azt mondta, hogy az alaptörvény módosítása és egy országgyűlési határozat elfogadása egyaránt elképzelhető, de ez majd csak később derül ki. De az alaptörvény lehetséges módosításáról beszélt a napokban a Népszabadságnak Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke is.
A Fideszen belüli tanácstalanságot az is mutatja: hiába buzdítanak gőzerővel az országgyűlési képviselőik a népszavazáson való részvételre és a nem szavazatra, azt nem tudják megmondani, hogy az érvényes referendumot mi követi. Az Index hétfői, a Parlamentben felvett videójában Selmeczi Gabriella például csak annyit válaszolt, hogy „nagyon komoly következménye lesz”, majd azt tette még hozzá, „meg tudjuk védeni az országot.” Nyitrai Zsolt szerint úgy látja, „nagyon komoly fegyvertény lesz Magyarország számára, amit majd fel tud mutatni különböző brüsszeli fórumokon”, míg a Voldemortként elhíresült Mengyi Roland szerint ezt a kérdést a referendum után lehet megválaszolni.
Érdekesség, hogy az uniós biztosként tevékenykedő, az Orbán-kormányokban korábban több miniszteri posztot (többek között az igazságügyit) is betöltő Navracsics Tibor a teljes fideszes kommunikációnak ellentmondott. Úgy gondolja ugyanis, hogy „volt már több népszavazás is az Európai Unióban, szükségszerűen nem kell, hogy hatást gyakoroljon”.
– Önmagának a kérdésnek meg az eredménynek nem lesz jogi következménye – közölte. Arra a kérdésre már nem válaszolt, hogy akkor miért kell milliárdos költségekből megrendezni a referendumot; ő úgy gondolja, erről azokat kell megkérdezni, akik ebben a kérdésben döntöttek.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke áprilisban az Országgyűlés ülésén jelentette be, hogy népszavazás helyett azt a mondatot kellene beleírni a legmagasabb szintű jogszabályunkba, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül nem írhatja elő nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését. Ez szerinte a népszavazással ellentétben gyors, nem kerül semmibe, és biztos – hiszen nem függ egy népszavazás érvényességétől. Hiába nyújtották be azonban ezt a javaslatot a parlamentnek is, a fideszes többség – éppen a már korábban idézett Répássy Róbert-féle érveléssel – lesöpörte az asztalról.
(MNO)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready