Mindössze néhány napig tart még a kötelező betelepítési kvótával kapcsolatos kampány, ám továbbra is teljes homály fedi, mi történik a vasárnapi népszavazás után, ha érvényes és eredményes lesz. Úgy látszik, még a kormánypárton belül sem egyértelmű, mi az a bizonyos jogi következmény, amelyet olyan gyakran emlegetnek.

Sem a Fideszben, sem a kormányban sokáig egyáltalán nem mondtak erről semmit, és most is csak utalgatások vannak, amelyek az alaptörvény módosítását vetik fel. Pedig korábban éppen a Fidesz gondolta úgy, hogy annak nem lenne hatása az Európai Unióra. Répássy Róbert – aki az igazságügyi tárca államtitkára is volt évekig – májusban az Országgyűlés igazságügyi bizottságában beszélt erről, amikor a Jobbik a népszavazáson feltett kérdést kijelentő módban az alaptörvénybe emelte volna. A jegyzőkönyv szerint a kormánypárti képviselő úgy fogalmazott: „Hiába írunk bele valamit az alaptörvénybe, az uniós jogot, az uniós bíróságot nem érdekli, Magyarország milyen szintű jogszabályban ír elő valamit, ha úgy ítéli meg az uniós bíróság, hogy az az uniós joggal ellentétes.”

Egyértelművé tette azt is, hogy „beleírhatjuk ezt az alaptörvénybe, de a népszavazásnál erősebb jogi és politikai eszközt – mert politikai eszköz is a népszavazás – pillanatnyilag nem tudunk azzal szembeállítani, hogy az Európai Bizottságot nem érdekli, mi mit írunk bele az alaptörvénybe”.

Eltelt néhány hónap, és mostanra mégis reális felvetésnek tűnik ez a forgatókönyv. Orbán Viktor miniszterelnök a minap azt közölte, hogy egy népszavazás nem maradhat közjogi következmények nélkül, az eldöntött kérdést valamilyen formában át kell ültetni a magyar jogrendszerbe. – Ez a minimum, ami bekövetkezik, márpedig ez a magyar jogrendszer egyik legfontosabb szabálya lesz majd a népszavazást követően – mondta, hozzátéve azt is, „ha a nép kimondta, akkor azt rögzíteni kell olyan jogi formában, hogy azt onnan kimozdítani többé ne lehessen”.

Ha a kormányfő nem is mondta ki, Lázár János nem sokkal ezt megelőzően már konkrétan megnevezte, hogy az alaptörvény módosítását is javasolhatják. A Miniszterelnökséget vezető miniszter sem állított egyértelműen semmit, csak feltételes módban beszélt. Hozzá hasonlóan Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője is azt mondta, hogy az alaptörvény módosítása és egy országgyűlési határozat elfogadása egyaránt elképzelhető, de ez majd csak később derül ki. De az alaptörvény lehetséges módosításáról beszélt a napokban a Népszabadságnak Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke is.

A Fideszen belüli tanácstalanságot az is mutatja: hiába buzdítanak gőzerővel az országgyűlési képviselőik a népszavazáson való részvételre és a nem szavazatra, azt nem tudják megmondani, hogy az érvényes referendumot mi követi. Az Index hétfői, a Parlamentben felvett videójában Selmeczi Gabriella például csak annyit válaszolt, hogy „nagyon komoly következménye lesz”, majd azt tette még hozzá, „meg tudjuk védeni az országot.” Nyitrai Zsolt szerint úgy látja, „nagyon komoly fegyvertény lesz Magyarország számára, amit majd fel tud mutatni különböző brüsszeli fórumokon”, míg a Voldemortként elhíresült Mengyi Roland szerint ezt a kérdést a referendum után lehet megválaszolni.

Érdekesség, hogy az uniós biztosként tevékenykedő, az Orbán-kormányokban korábban több miniszteri posztot (többek között az igazságügyit) is betöltő Navracsics Tibor a teljes fideszes kommunikációnak ellentmondott. Úgy gondolja ugyanis, hogy „volt már több népszavazás is az Európai Unióban, szükségszerűen nem kell, hogy hatást gyakoroljon”.

– Önmagának a kérdésnek meg az eredménynek nem lesz jogi következménye – közölte. Arra a kérdésre már nem válaszolt, hogy akkor miért kell milliárdos költségekből megrendezni a referendumot; ő úgy gondolja, erről azokat kell megkérdezni, akik ebben a kérdésben döntöttek.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke áprilisban az Országgyűlés ülésén jelentette be, hogy népszavazás helyett azt a mondatot kellene beleírni a legmagasabb szintű jogszabályunkba, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül nem írhatja elő nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését. Ez szerinte a népszavazással ellentétben gyors, nem kerül semmibe, és biztos – hiszen nem függ egy népszavazás érvényességétől. Hiába nyújtották be azonban ezt a javaslatot a parlamentnek is, a fideszes többség – éppen a már korábban idézett Répássy Róbert-féle érveléssel – lesöpörte az asztalról.

(MNO)