A döntés nem meglepetés, Budapest hónapok óta favoritja volt a rendezésért zajló versenynek, miután júliusban az IAAF elnöke, Sebastian Coe bejelentette: ő is a magyar pályázatot preferálja, és a szövetség tanácsa is a magyar fővárost javasolta házigazdának.

Az eseményre, még azelőtt, hogy a magyar főváros megkapta volna a rendezés jogát, már legalább 21 milliárd forintot elköltöttek. Tippelni is alig lehet, hol lesz a költekezés vége, százmilliárdos összegről is hallani.

A magyarok prezentációja – amelyen részt vett Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkára, Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke, valamint Gyulai Márton, a pályázati bizottság vezetője – fél órát csúszott ugyan, de mivel csak a budapesti helyszín jutott el a pályázat ezen szakaszáig, így nem volt hosszú a döntési folyamat.

"Pozitív visszajelzés és komoly elismerés, hogy öt év múlva világbajnokságot rendezhetünk. Hisszük, hogy a sikeres pályázat nemcsak az elmúlt hónapok munkájának, hanem a magyar atlétika elmúlt évtizedeinek is az elismerése" – mondta a döntést követően az M1-nek Gyulai Márton. Hozzátette: az utóbbi években Magyarország jó házigazdája volt a világversenyeknek, ez is segíthette a sikeres kandidálást.

Az IAAF idéntől újfajta pályázati rendszert vezetett be: a szervezet előzetesen felmérte, melyik jelentkező milyen feltételekkel tudja megrendezni a világ egyik legnagyobb sporteseményét, s ez alapján a szervezet tanácsa júliusi, Buenos Aires-i ülésén a magyar fővárost javasolta házigazdának.

A jövő évi vb-nek Doha, a 2021-esnek pedig az egyesült államokbeli Eugene ad otthont.

(HVG)